oktatás;Kölcsey Ferenc Gimnázium;Tanítanék Mozgalom;Lannert Judit;

Lannert Judit: A magyar állam nevében bocsánatot kérek a meghurcolt pedagógusoktól

Az oktatási és gyermekügyi miniszter a Tanítanék Mozgalom „Civil Ellenállás Napja” nevű rendezvényén arról is beszélt, a NER rendszere még ma is áthatja a mindennapokat, de mindenkit arra kér, ne féljen. 

- Idén április 12-ével lezárult egy korszak. Egy olyan korszak, amelyben a felsőoktatási államtitkár egy újságcikkben becsmérelte a kockásinges, borostás tanárokat. Egy olyan korszak, amelyben rendelettel lehetetlenítették el a pedagógusok sztrájkját. És olyan korszak, amelyben az oktatásért felelős miniszter egy rendőrtábornok volt, akinek a rendőrei könnygázt fújtak a tüntető diákokra. Reméljük, hogy ez a korszak sosem tér vissza - fogalmazott Tóth Bence biológia-kémia szakos tanár, a Tanítanék Mozgalom munkatársa a Civil Ellenállás Napjaként meghirdetett szerda esti rendezvényen, ami a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt zajlott.

Négy éve, 2022. szeptember 30-án került sor első alkalommal arra, hogy tanárokat rúgtak ki polgári engedetlenség miatt: a Kölcsey öt pedagógusának jogviszonyát szüntette meg azonnali hatállyal a Belső-Pesti Tankerületi Központ, amit más iskolákban további elbocsátások követtek. A Tanítanék Mozgalom azóta minden évben ezen a napon tiszteleg azok előtt, akik vállalták, hogy „nem maradnak csendben az igazságtalansággal és az önkénnyel szemben”. De az idei megemlékezés más volt: első alkalommal vett részt kormánypolitikus a civil oktatási mozgalom rendezvényén.  

- A magyar állam az elmúlt 16 évben egyszerre növelte a pedagógusok terhelését és csökkentette a jogaikat. A sztrájkjog kiüresítésével végképp elvette tőlük azt a lehetőséget, hogy jogszerűen kifejezhessék aggodalmukat a gyermekek jövője iránt. Pedig a XXI. században a kritikai és a kreatív gondolkodásnak kiemelt szerepe van: előbbi azért kell, hogy észrevegyük, utóbbi pedig azért, hogy megoldjuk a problémát. Az előző rendszer üldözte a kritikai gondolkodást.

A magyar állam nevében szeretnék bocsánatot kérni mindazoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát. Szeretném hangsúlyozni, hogy visszavárjuk őket 

- mondta a Tanítanék színpadán állva Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.

Hozzátette: ennek érdekében új vezetést szeretnének kialakítani a tankerületek rendszerében, és nagyobb autonómiát adni mind az intézményvezetői, mind a pedagógusi szinteken. Az új Nemzeti alaptantervnek pedig központi eleme lesz a kritikai és kreatív gondolkodás.

- Magam is döbbenten tapasztalom, mennyire áthatja még ma is a mindennapokat a politikával átitatott NER rendszere. Nem lesz könnyű menet, még mindig sokan félnek. Kérem, hogy ne tegyék

- fogalmazott a miniszter. 

A rendezvényen nemcsak a közoktatási mozgalmakról, hanem többek között a Hallgatói Hálózatok fellépéséről, a Színművészeti egyetemfoglalásáról, a civil törvény elleni bojkottról, a Sándor Mária „fekete ruhás nővér” által elindított egészségügyi megmozdulásokról, a lakhatási mozgalmak élőláncairól, a gyermekvédelem ügyében indult megmozdulásokról, az LMBTQ mozgalmakról és más civil kiállásokról is megemlékeztek. A szervezők köszönetet mondtak a jogvédőknek - mások mellett a Magyar Helsinki Bizottságnak és az Amnesty International Magyarországnak -, valamint a független sajtónak is.

A Kölcseyből kirúgott tanárok egyike és a Tanítanék Mozgalom társalapítója, Törley Katalin bejelentette: kezdeményezték, hogy az Országgyűlés szeptember 30-át „A Civil Ellenállás és a Kritikus Gondolkodás Napja” néven, törvényben vagy más jogi aktusban rögzített nemzeti emléknappá nyilvánítsa. 

A volt miniszterelnök Sulyok Tamás elmozdításakor a foci vb, most az északír-magyar meccs miatt nem ért rá személyesen harcolni az önkény ellen.