oktatás;kötelező olvasmányok;Berg judit;

Képünk illusztráció! A helyettes államtitkár szerint a közoktatásban nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek

Szakértőkkel vizsgálnák felül a kötelező olvasmányok listáját

Erről Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár beszélt a Bibó István Szabadegyetem fórumán, ahol az oktatási rendszer megváltoztatása és az olvasás megszerettetése is szóba került.

„Az oktatás megreformálásával nem lehet választást nyerni, ez egy 30–40 éves befektetés” – mondta Fábián László, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára a Bibó István Szabadegyetem fórumán. A Közép-európai Egyetem (CEU) épületében tartott beszélgetés középpontjában a kötelező olvasmányok álltak. 

A fórumon részt vett Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár, így be tudott számolni a kormányzat terveiről. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: már zajlanak az egyeztetések az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal, és nagyon komoly szándék van arra, hogy a kötelező olvasmányok listáját szakemberek bevonásával felülvizsgálják. Miután ez megtörtént, társadalmi egyeztetés formájában szeretnék véglegesíteni a listát.

A helyettes államtitkár úgy véli: 

a közoktatásban nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, kiemelten az alsó tagozatosoknál, hiszen az mai nyelven, mai környezetben beszél az olvasóhoz. 

Szerinte ez azért fontos, mert a gyermekek nagyobb eséllyel szeretik meg az olvasást, ha számukra ismerős élethelyzetekkel találkoznak a könyv hasábjain.

Pintér Borbála, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója a beszélgetésen elmondta: már maga a kifejezés – kötelező olvasmány – elijeszti a diákokat, hiszen azt sugallja, hogy teljesíteni kell.

Berg Judit szerint fontos, hogy legyenek kötelező olvasmányok, bárhogy is hívjuk őket. Konszenzus alakult ki azonban a fórum résztvevői között abban, hogy 

legyen kötelező olvasás, ami lényegében azt jelenti, hogy a saját érdeklődésük mentén bármit olvashassanak a gyerekek, csak olvassanak.

Az oktatási rendszer megreformálása kapcsán szóba került a kompetenciaalapú oktatás igénye a jelenlegi, lexikális tudást előtérbe helyező oktatás helyett. Pintér Borbála azt is felvetette problémaként, hogy a kerettanterv nagyon megköti a tanárok kezét. 

Berg Judit szerint fontos lenne, hogy a művészeket, az írókat, a szerzőket bevonják az oktatásba, hiszen a probléma kiindulópontja, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. Ha viszont maga a könyv szerzője tálalná az olvasmányt, az felkelthetné a gyerekek érdeklődését. „Nagyon nagy erőket fordítunk arra, hogy beinduljon egy társadalmi olvasásnépszerűsítés” – mondta.

A Bosnyák téri irodaházak beruházójának csődeljárását a kormány szeptember elején stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette. Magyar Péter a 300 milliárdos irodabiznisz kapcsán azt üzente Tiborcz István üzlettárásának, a Bayer tulajdonosának, Balázs Attilának, hogy vége van a közpénzek zabrálásának.