Az Európai Bizottság új biztosítékokat készít elő arra az időszakra, amikor ismét bővülhet az Európai Unió. A Reuters által ismertetett bizottsági tervezet abból indul ki, hogy a csatlakozási folyamatot gyorsítani kell, de közben meg kell akadályozni, hogy egy új tagállam röviddel belépése után visszafordítsa a jogállami reformokat, vagy vétóval bénítsa meg a közös külpolitikai döntéseket. A dokumentum a fokozatos integrációt és a jelenleginél erősebb utólagos garanciákat kapcsolná össze.
A legjobban Montenegró és Albánia jár a csatlakozási folyamatban. Montenegró mind a 33 átvilágított tárgyalási fejezetet megnyitotta, és 2026 nyaráig már 18-at ideiglenesen le is zárt; a tagállamok áprilisban külön munkacsoportot hoztak létre a csatlakozási szerződés előkészítésére. Albánia szintén megnyitotta mind a 33 fejezetet, júliusban pedig az első hármat ideiglenesen lezárta. Tirana továbbra is 2027 végéig szeretné befejezni a tárgyalásokat.
A teljes jogú felvételhez továbbra is egyhangúság kellene, a köztes lépéseknél viszont csökkenhet a vétók szerepe.
Ukrajna és Moldova 2024-ben kezdte meg a tárgyalásokat, és 2026-ban újabb szakaszba lépett a folyamat. Moldova júniusban megnyitotta az alapvető reformokat összefogó első klasztert, amely a jogállamiságot, az igazságszolgáltatást, a közbeszerzést és az intézményi működést foglalja magában. Ukrajna esetében a háború mellett az is nehezíti az előrehaladást, hogy egyes tagállami vétók továbbra is lassíthatják a klaszterek megnyitását.
A kijevi parlament tárgyalja a törvényjavaslatot a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól, Sándor Fegyir szerint Ukrajna ajándékot fog adni a forradalom évfordulója előtt MagyarországnakA készülő reform egyik fontos eleme éppen ezért az lenne, hogy a csatlakozási folyamat köztes állomásain csökkenjen az egyetlen tagállam által alkalmazható blokkolás lehetősége. A teljes jogú felvételhez továbbra is minden tagállam egyhangú jóváhagyása kellene, de Brüsszel régóta keresi annak módját, miként lehetne a fejezetek megnyitását és lezárását kevésbé kiszolgáltatni kétoldalú vitáknak. Ehhez azonban a jelenlegi tagállamok politikai beleegyezése nélkülözhetetlen.
A mostani bizottsági tervezet külön biztosítékot is felvet az új tagok esetleges későbbi visszalépésére. A Reuters szerint az új csatlakozási szerződésekben olyan mechanizmusok jelenhetnének meg, amelyek minősített többséggel lehetővé tennék bizonyos tagsági jogok felfüggesztését, ha egy frissen felvett ország súlyosan megsérti a vállalt demokratikus vagy jogállami kötelezettségeket. A Bizottság ezzel a korábbi bővítések tapasztalataira reagálna.
EU-bővítés: Montenegró többé, Szerbia kevésbé, Izland igen, Ukrajna csak feltételekkelFelmerült egy átmeneti politikai vállalás is, amelynek alapján az új tagok meghatározott ideig nem használnák vétójukat olyan ügyekben, amelyekben a többi tagállam között széles körű egyetértés van. A javaslat jogi formája még nem végleges, és a tagállamok várhatóan érzékenyen reagálnak majd minden olyan megoldásra, amely a teljes jogú tagság után eltérő jogokat hozna létre. A Bizottság ezért hangsúlyozza, hogy az alapvető tagsági egyenlőség nem sérülhet.
A bővítés tempóját egyre inkább az egyes országok reformteljesítménye, nem pedig a régiós csomaglogika határozza meg.
A másik irány a fokozatos integráció. Ennek lényege, hogy a jól teljesítő tagjelöltek már a teljes tagság előtt beléphessenek egyes uniós programokba, bekapcsolódhassanak a belső piac bizonyos részeibe, illetve együttműködhessenek az energia-, közlekedési és védelmi politikákban. A Nyugat-Balkánon ezt már a Növekedési Terv is szolgálja: a 2024–2027 közötti hatmilliárd eurós csomag kifizetései konkrét reformok teljesítéséhez kötődnek.
A különbségek közben egyre látványosabbak a tagjelöltek között. Montenegró és Albánia gyorsan halad, Észak-Macedónia továbbra is a Bulgáriával fennálló alkotmányos és kisebbségi vita miatt küszködik, Bosznia-Hercegovina reformfolyamata lassú, Koszovót pedig öt uniós tagállam sem ismeri el. Szerbia esetében a jogállamisági problémák, a külpolitikai igazodás hiánya és az Oroszországhoz fűződő kapcsolat egyaránt terheli a folyamatot.
Brüsszel egyre inkább külön kezeli azokat az országokat, amelyek teljesítik a feltételeket, és azokat, amelyek politikai vagy intézményi okból lemaradnak. Ez a megközelítés politikailag is fontos: az EU azt akarja bizonyítani, hogy a reformokért tényleges előrelépés jár, miközben a csatlakozási ígéret nem válhat automatikus geopolitikai jutalommá.
Izland újra nemet mondott az Európai Uniónak, folytatódik a különutas integrációA következő hetekben tagjelöltek várhatóan azt figyelik, milyen konkrét menetrendet és köztes előnyöket kapnak, a huszonhetek pedig azt, hogyan őrizhető meg az unió döntésképessége harmincnál több tagállammal. A Bizottság javaslata nem oldja fel ezt az ellentmondást, de világossá teszi az irányt: a következő bővítéshez nemcsak a jelölteknek, hanem magának az Európai Uniónak is intézményi reformokra lesz szüksége.
