A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőinek Michael McGrath uniós biztoshoz írt levele intézményi szempontból önmagában nem rendkívüli. EP-képviselők rendszeresen kérnek állásfoglalást, vizsgálatot vagy tájékoztatást a Bizottság tagjaitól. A magyar ügy politikai sajátosságát inkább az adja, hogy az Orbán-kormány éveken át vitatta az Európai Bizottság jogát és szerepét a magyar jogállamisági folyamatok ellenőrzésében, most pedig az ellenzékbe került Fidesz ugyanehhez az intézményhez fordul védelemért.
Deutsch Tamás és társai a demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosnak azt írták, hogy Magyarországon visszamenőleges és személyre szabott jogalkotás zajlik, független közjogi tisztségviselőket távolítanak el, valamint ellenzéki politikusok ellen koncepciós eljárásokat indítanak. A levél az Európai Bizottság egységes mércéjét kéri számon, és azt állítja, hogy a testület nem reagál kellő erővel a Tisza-kormány intézkedéseire.
EU-biztosi állásfoglalást kért a Magyar-kormány „önkényuralma” miatt a Fidesz és a KDNPÖnmagában az, hogy McGrathhoz fordult a part, kézenfekvő. Portfóliójához tartozik az éves jogállamisági jelentés, az uniós alapértékek érvényesülésének követése, a korrupció elleni uniós politika több eleme és a jogállamisághoz kapcsolódó intézményi kérdések koordinálása. Ettől azonban még nem indul automatikusan eljárás egy politikai levél alapján.
A beadványt McGrath kabinetje vagy a Bizottság illetékes szakapparátusa értékelheti, kérhet további adatokat, illetve hivatalos választ adhat arra, hogy a felsorolt ügyek közül mi tartozik uniós hatáskörbe.
Egy tagállami büntetőeljárás érdemét azonban nem a Bizottság dönti el. A konkrét gyanúsítások megalapozottsága a magyar nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok feladata; Brüsszel elsősorban az eljárási garanciák, a bírói függetlenség és az intézményi működés szintjén vizsgálódhat.
Mit tehet az uniós biztos?
Ezért rövid távon inkább egy formális bizottsági válasz várható, mintsem gyors jogállamisági eljárás. Ha a levél kellően konkrét, dokumentált és uniós jogot érintő állításokat tartalmaz, azok bekerülhetnek a szakmai értékelésbe vagy a következő éves jogállamisági jelentés előkészítésébe. Formális kötelezettségszegési vagy más uniós eljáráshoz viszont jóval több kell egy politikai állásfoglalásnál.
A helyzet azért feltűnő, mert a Fidesz kormányon az Európai Bizottság magyarországi fellépését rendszeresen politikai beavatkozásként, sőt nyomásgyakorlásként mutatta be. A „Brüsszel” elleni kampányokban az uniós intézményeket sokszor olyan külső szereplőként ábrázolták, amely a magyar belpolitika befolyásolására törekszik. Most ugyanennek az ellenőrző szerepnek az érvényesítését kéri a párt, csak már ellenzéki pozícióból.
Megjelentek a legújabb fideszes lejárató plakátok, Magyar Péter is alázatos brüsszeli szolga lettAz Európai Bizottság feladata valóban az, hogy ugyanazokat a követelményeket alkalmazza minden tagállammal és kormánnyal szemben. A politikai kontraszt abból adódik, hogy a Fidesz most olyan ellenőrzési mechanizmusokat és intézményi jogosítványokat tekint fontosnak, amelyek legitimitását korábban több alkalommal is megkérdőjelezte.
A feljelentés időzítése sem nevezhető túl szerencsésnek. Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta a Tanácsnak, oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben elfogadott költségvetés-védelmi intézkedések egy részét. A javaslat 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás újbóli elérhetővé tételét, valamint az Erasmus+ és a Horizon Europe programok teljes hozzáférésének helyreállítását tenné lehetővé az érintett magyar intézmények számára. A végső döntéshez azonban még a tagállamokat képviselő Tanács jóváhagyása szükséges.
Enyhül a pénzügyi vita
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány az uniós költségvetést érintő korábbi kifogások több területén lényeges változtatásokat hajtott végre. A brüsszeli testület a közbeszerzési rendszer, a korrupcióellenes keret, az összeférhetetlenségi szabályok és az ügyészi fellépés hatékonysága terén látott előrelépést. Ursula von der Leyen a bizottsági döntés ismertetésekor azt mondta, Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az uniós pénzügyi érdekek védelmére.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy a Bizottság lezártnak tekintené a magyar jogállamiság ügyét, és azt sem, hogy ne vizsgálhatna újabb problémákat. A szeptemberi döntés kifejezetten az uniós költségvetést érintő feltételek teljesítéséről szólt. Ha később más területen merülne fel rendszerszintű aggály, arra külön eljárási és értékelési csatornák állnak rendelkezésre.
Teljesen valószínűtlen ugyanakkor, hogy McGrath Ursula von der Leyenhez továbbítaná a Fidesz levelét azért, hogy ő tegyen bármilyen következő lépést a kérdésben.
Az Európai Bizottság testületként működik, a biztosok pedig saját portfóliójukban jelentős önállósággal járhatnak el. Az elnöki kabinet természetesen értesülhet egy politikailag érzékeny ügyről, de egy jogállamisági beadvány elsődleges kezelése az illetékes biztos és a szakapparátus feladata.
Diplomáciai szempontból az sem látszik telitalálatnak, hogy a levél egyik legfőbb aláírója Deutsch Tamás. A Fidesz európai parlamenti delegációvezetője korábban rendszeresen élesen támadta ugyanazokat a jogállamisági mechanizmusokat, amelyek alkalmazását most pártja lényegében számon kéri Brüsszelen. A jogállamisági feltételrendszerről 2025 decemberében Deutsch például azt írta, az „nem a jogállamiságról szól”, hanem „Magyarországgal szembeni durva politikai támadás”, és „brüsszeli ideológiai és politikai diktátumokról” beszélt. Azt is leszögezte: Közép-Európában „nem a brüsszeli bürokraták gyarmatai vannak”.
Az Európai Bizottsághoz rohant segítségért az a Fidesz, amelyik nemrég még gyűlöletplakátokon uszított az Európai Bizottság ellenMindezeket egybevetve nagyon valószínűtlen, hogy a Fidesz gyors vagy komoly uniós jogállamisági eljárás megindítására számítana. Egy másik politikai cél azonban nem zárható ki: a párt azt remélheti, a levél időzítése alkalmas lehet arra, hogy kétségeket támasszon a Tanácsban közvetlenül azelőtt, hogy a tagállamok döntenének a Bizottság javaslatáról a 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás felszabadításáról és az Erasmus+, illetve a Horizon Europe korlátozásainak feloldásáról. Mint említettük, a Bizottság szeptember 23-án pozitívan értékelte ugyan a magyar intézkedéseket, de a döntés még a Tanácsé, amelynek egy hónapja van a javaslat elbírálására.
