Franciaország politikai és költségvetési válsága immár közvetlenül az európai piacokon is látszik. Az euró hétfő reggel 1,1161 dollárig gyengült, ami 17 havi mélypont, miközben a francia tízéves állampapírok hozamfelára a német papírokhoz képest pénteken 150 bázispont fölé emelkedett, 2011 vége óta nem látott szintre. A befektetők attól tartanak, hogy a 2027-es elnökválasztásig fennmaradó politikai bizonytalanság megbénítja a költségvetési kiigazítást, miközben az ország finanszírozási igénye tovább nő.
A gyengülés mögött nem kizárólag Franciaország áll. A magas amerikai kötvényhozamok a dollárt erősítik, az energiaárak ismét inflációs nyomást okoznak, a világ kötvénypiacain pedig szélesebb eladási hullám zajlik. Mégis egyre gyakrabban beszélnek külön „francia kockázatról”: az ország adóssága idén a GDP mintegy 119 százalékára nőhet, 2027-ben pedig már 121 százalék fölé emelkedhet. A francia papírok emiatt egyre drágábban finanszírozhatók, ami önmagában is tovább növeli a kamatkiadásokat.
A francia és a német tízéves kötvény hozamkülönbsége 2011 vége óta nem látott szintre emelkedett.
Sébastien Lecornu kormánya 2027-re 54 milliárd eurós megtakarítási csomagot tervez. Befagyasztaná a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak jelentős részét, visszafogná az önkormányzati és egészségügyi kiadásokat, valamint több adókedvezményt is megnyirbálna. A hiányt a 2026-ra várt 5,4 százalékról jövőre 5 százalékra vinnék le, miközben Franciaország rekordközeli, mintegy 340 milliárd eurónyi új állampapírt készül kibocsátani. A kamatkiadások az évtized végére évi 100 milliárd euró közelébe nőhetnek.
A szigorítás politikailag rendkívül kockázatos. Az elmúlt időszakban több kormányfő is a költségvetési vitákba bukott bele, a jelenlegi kabinet mögött sincs biztos parlamenti többség, és a tiltakozások is erősödnek. Szeptember végén középiskolák százai működtek fennakadásokkal, miközben közszolgálati dolgozók és tanárok is sztrájkoltak a tervezett megszorítások ellen. A költségvetés elfogadása ezért önmagában is komoly politikai próba lesz a 2027-es kampány előtt.
A piacok figyelme ezért egyre inkább a 2027. április 18-án kezdődő elnökválasztásra fordul. Marine Le Pen több friss felmérésben nemcsak az első fordulót vezeti, hanem a május 2-i második fordulóban is esélyesnek számít. Egy szeptember végi kutatás öt különböző forgatókönyvben is őt juttatta a döntőbe, miközben a centrista jelöltek támogatottsága gyengült. Júliusban két külön felmérés is azt mutatta, hogy egy második fordulóban Le Pen több lehetséges ellenfelével szemben győzhetne.
Ezen a hétvégén eldől, hogy jöhet-e magyar euró, vagy már a startnál elbukunkLe Pen érzékeli, hogy a hatalom közelében már nem elég a vásárlóerő védelméről és a nemzeti szuverenitásról beszélni. Október 2-án ezért úgynevezett költségvetési „aranyszabályt” javasolt, amely szerint a francia hiánynak évente legalább a GDP fél százalékpontjával kellene csökkennie. A szabályt népszavazással erősíttetné meg, a deficit pedig terve szerint 2032-re 2,9 százalékra esne. Öt év alatt 125 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést ígér, hosszabb távon pedig 60 százalékra szorítaná vissza az államadósság GDP-arányos szintjét.
A Nemzeti Tömörülés ezzel látványosan próbál közelebb kerülni az üzleti világhoz.
Le Pen az idén nagy francia vállalatok vezetőivel is tárgyalt, Jordan Bardella pedig vállalkozásbarátabb arculatot épít. A párt vezetése tisztában van vele, hogy egy 119 százalékos államadósságú országban a korábbi költekező ígéreteket a piacok már jóval szigorúbban árazzák. A korábbi program több pontja - a nyugdíjkorhatár csökkentése, a vásárlóerőt védő támogatások és az erősebb állami beavatkozás - ezért várhatóan jóval keményebb finanszírozási kérdéseket vet fel.
A francia választás magyar szempontból különösen fontos. A Nemzeti Tömörülés és a Fidesz ugyanabban az európai parlamenti pártcsoportban, a Patrióták Európáért frakcióban ül. A csoport elnöke Jordan Bardella, egyik alelnöke Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a francia delegáció pedig a képviselőcsoport legnagyobb nemzeti tömbje. Ez azt is jelenti, hogy a francia belpolitikai erőviszonyok közvetlenül befolyásolják az Orbán Viktor által is épített európai szövetségi rendszer súlyát.
Franciaország az EU második legnagyobb gazdasága, az euróövezet egyik pillére, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja és nukleáris hatalom. Ha a Nemzeti Tömörülés megszerezné az Élysée-palotát, a Patrióták egyik vezető pártja elviekben közvetlenül részt venne az unió legfontosabb döntéseinek alakításában. Persze más az elv és más a realitás. Az is lehetséges, s inkább ez a valószínű, hogy amennyiben jobboldali populista elnöke lenne Franciaországnak, akkor egyre nagyobb távolságot próbálna tartani a Patriótákkal szemben. A piacok ugyanis aligha tűrnének meg egy kiszámíthatatlan kormányt.
Ráadásul a volt magyar kormánypárt és a francia Nemzeti Tömörülés sok kérdésben nem azonos, ezért hiba lenne egy lehetséges Le Pen-kormány politikáját automatikusan Orbán Viktoréhoz kötni.
