Ezen a hétvégén eldől, hogy jöhet-e magyar euró, vagy már startnál elbukunk

Az elmúlt évtizedekben a magyar gazdaság több tízezer milliárd forintot bukott azon, hogy a 2004-es európai uniós csatlakozás után soha nem kezdett el komolyan dolgozni az euró bevezetésén. Elég csak a 2008-as világgazdasági válság hazai gazdasági és társadalmi káraira utalni. De sokkal kisebb inflációs és növekedési áldozattal úszták meg az euróval fizető országok a 2020-as évek multikríziseit, a Covid-járványt és az orosz–ukrán háborút is. Ebből a szempontból hozott fordulatot a Tisza Párt idei kétharmados győzelme, ugyanis az új kormány az euró bevezetésének ígéretét állította – egyelőre csak szavakban – gazdaságpolitikája középpontjába.

Az áprilisi választások után a pénzpiacok hatalmas bizalmat szavaztak az új kormánynak. A forint az euróval szemben a 390 forintos szintekről előbb 350 forintra erősödött, majd az elmúlt hónapokban a 360–370 forintos sávba korrigált vissza. Az állampapírhozamok 200 bázisponttal estek az év eleje óta. Az év elején még 7 százalékos hozam mellett keltek el a magyar forintkötvények, ez a nyárra 5 százalékra mérséklődött, jelenleg pedig az általános hozamemelkedés közepette is 5,7 százalékon tud a magyar állam 10 éves lejáratra pénzt kölcsönözni. Ez az 1,5-2 százalékos kamatcsökkenés éves szinten több száz milliárdos megtakarítást jelent az államnak, ahogy az alacsonyabb kamatszint fokozatosan átárazódik az államadósságba.

Euró vs. osztogatás

Az eddig látott kamat- és hozamcsökkenés, valamint az árfolyam-erősödés nem más, mint megelőlegezett bizalom, ugyanis a magyar kormány eddig nem hozott olyan gazdaságpolitikai döntést, amely alátámasztaná azt a tervet, hogy a magyar gazdaság 2030-ra teljesíteni fogja az euró bevezetésének feltételeit, vagyis az inflációt, az államadósságot és a piaci kamatokat az euróövezeti követelményeknek megfelelő szintre szorítja. Ebből a szempontból lesz vízválasztó a 2027-es költségvetés és annak tartalma, amelyről a hétvégén tárgyal a kormány. Ekkor dőlhet el, hogy a kormány kész-e meghozni azokat a kiadás- és hiánycsökkentő intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarország megkezdhesse a felkészülést a közös valuta bevezetésére.

A mérleg egyik serpenyőjében van a költségvetési kiigazítási kényszer, a másikban pedig a Tisza választási ígéretei. A kettő között ott van a romló világgazdasági környezet. A Tisza azt vállalta, hogy megtartja az Orbán-kormány populista adóintézkedéseit, így a két-, három- és négygyermekes nők adómentességét, függetlenül attól, hogy nevelnek-e még gyermeket, valamint az általános energiatámogatási rendszert, amelyből a szociálisan nem rászorulók is részesülnek.

Ezek mellé sorakoznak a Tisza sok száz milliárd forintos választási ígéretei, köztük az egészségügyi kiadások évi 500 milliárd forintos emelése, az oktatási büdzsé növelése, a nyugdíjak emelése, a mediánbér alatti jövedelmek személyi jövedelemadójának csökkentése, valamint egy kedvezőbb kataadózás bevezetése. Mindezek együttesen évi több ezer milliárd forintos kiadásnövekedést, illetve bevételkiesést jelenthetnek. Eközben a magas olajárak miatt a kormány dízeltámogatást adott a lakosságnak, de már a fuvarozócégek is könnyítésért lobbiznak. Ha a kabinet ezeknek a kéréseknek is enged, az további több tíz milliárd forintos hiánynövekedéssel járhat. A mérleg másik oldalán viszont az idei rendkívül magas, a GDP 7,5 százalékára rúgó, 7100 milliárd forintot meghaladó államháztartási hiány érdemi csökkentésének kényszere áll.

Az ÁKK-ban bíznak a szigorú költségvetésben

A pénzügyi kormányzatban láthatóan komolyan gondolják az euró bevezetését és az államháztartási hiány csökkentését. Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója a hét elején egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ÁKK-ban azzal számolnak, a kormányzati „ígéretek alapján az ideinél sokkal kisebb lesz a 2027-es költségvetés finanszírozási igénye”, vagyis praktikusan az államháztartási hiány is. A vezérigazgató erre erősített rá a Reutersnek csütörtökön adott interjújában, amikor annak a reményének adott hangot, hogy újabb kötvénypiaci rali indulhat a 2027-es költségvetés és az euró bevezetésének menetrendjéről szóló bejelentések után. Igaz, arról is beszélt, hogy a befektetőkkel folytatott konzultációk alapján az idei 7,5 százalékos hiány után a piac számára a GDP 5,5 százalékát meghaladó jövő évi deficit már csalódást keltő lenne, és még az 5 százalék körüli hiány is csak semleges fogadtatásra számíthatna. Vagyis az eddig megszerzett bizalom megtartásához jövőre 2-2,5 százalékponttal kellene csökkenteni a hiányt, ami nagyságrendileg 2000 milliárd forintos kiigazítást jelentene az idei, 7100 milliárd forintot meghaladó deficit után. A kérdés az, hogy lesz-e ehhez elegendő politikai bátorsága a Magyar Péter-kormánynak.

Az egy dolog, hogy az ÁKK vezetése és a pénzügyi kormányzat mire készül, és mit kommunikál, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a kormány, majd végül a parlament milyen tartalmú költségvetést fogad el. Ebből a szempontból 

 a forint gyengülésével és a hozamok emelkedésével együtt.

Gyűlnek a viharfelhők

Az elmúlt hetekben újra gyülekezni kezdtek a viharfelhők az európai gazdaságok felett, ami újabb érv lehet a magyar kormány számára az államháztartási hiány gyors csökkentése mellett. Pénteken derült ki, hogy az eurózóna inflációja szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben emelkedett. A Reuters tudósítása szerint a következő hónapokban az energiaárak emelkedése miatt tovább gyorsulhat a pénzromlás, ami továbbra is nyomást gyakorolhat az Európai Központi Bankra, hogy magasan tartsa, illetve tovább emelje a kamatokat. Az eurót használó 21 országban az infláció szeptemberben 3,8 százalékra ugrott az egy hónappal korábbi 3,2 százalékról, meghaladva a Reuters elemzői felmérésében várt 3,6 százalékot. A gyorsulást elsősorban az üzemanyag és a földgáz drágulása, kisebb részben pedig az élelmiszerárak emelkedése okozta.

Ezzel párhuzamosan emelkednek a kötvényhozamok Európában és az Egyesült Államokban, ami további nyomást helyezhet a jegybankokra. A MarketWatch elemzése szerint az amerikai tízéves államkötvények az elmúlt napokban tartósan 5,2 százalékos hozammal forogtak, ami több évtizedes csúcs. A magas hozamok már megjelentették a vásárlókat a piacon, így azóta csökkenésnek indultak, ám továbbra is magas szinten állnak. Jól látható, hogy a következő hónapokban velünk maradhat a magas infláció, elsősorban az olajárak emelkedése miatt, miközben a magas államadósságok is aggasztják a befektetőket, ami tovább növelheti a hozamokat. Vagyis ilyen magas hozamkörnyezetben egy olyan kis, nyitott gazdaság, mint a magyar, amely ráadásul nem tagja az eurózónának, jól teszi, ha a piacok bizalmának megőrzése és józan gazdaságpolitikai megfontolások alapján is csökkenti az államháztartási hiányát, ezzel együtt pedig finanszírozási igényét. Ezért is különösen fontos, hogy a magyar kormány milyen 2027-es költségvetést terjeszt a parlament elé.