A megállapodás – amelynek létrejötte a The New York Times forrásai szerint az amerikai kormány és a Kreml jóváhagyásától függ – a legnagyobb orosz energiaipari vállalatok közé tartozó Lukoil világszerte birtokolt olajmezőire, hollandiai, romániai és bulgáriai finomítóira, valamint külföldi benzinkúthálózataira vonatkozik.
A vevők között van Todd Boehly amerikai befektető, aki 2025-ben kétmillió dollárral támogatta Trump elnök politikai törekvéseit, két közel-keleti csoport, amely üzleti kapcsolatban áll Trump vejével, Kushnerrel, illetve Witkoff családjával, továbbá az amerikai kormány egyik szerve is.
A hónapok óta zajló tárgyalások – amelyekről nyolc, az ügyet ismerő, de névtelenséget kérő személy számolt be a The New York Timesnak (NYT) – új megvilágításba helyezik Trump elnök legújabb elképzeléseit a több százezer áldozatot követelő, ötödik éve tartó háború lezárásáról.
A lap szerint semmi nem utal arra, hogy Kushner vagy Witkoff közvetlenül profitálna az ügyletből. A folyamatban lévő megállapodás ezzel együtt is a személyes üzleti kapcsolatok és a geopolitika példátlan összefonódásáról tanúskodik, még a Trump kormányzat esetében is, amelynek tevékenysége kapcsán lépten-nyomon összeférhetetlenségi aggályok merülnek fel.
Az üzlet béketárgyalásokba való bevonását maga Vlagyimir Putyin orosz elnök javasolta, amikor szeptember 5-én a Kremlben találkozott Steve Witkoff amerikai különmegbízottal és a vele párban tárgyaló Jared Kushnerrel.
A találkozót ismerő három forrás egyike szerint Putyin azt mondta, a megállapodás megvalósításával megmutathatnák az oroszoknak, hogy tudnak üzletet köti az Egyesült Államokkal.
Az áruba bocsátott eszközök értékét 20 milliárd dollárra becsülik, de az üzlet végleges árát és szerkezetét még nem határozták meg. A megállapodásnak stratégiai jelentőséget ad, hogy Lukoil külföldi finomítói dízelt és sugárhajtómű-üzemanyagot állítanak elő, az Egyesült Államok pedig az iráni háború miatt szűkében van ezen energiaforrásoknak és az árak emelkedésével szembesül.
A tárgyalási folyamatban részt vesz Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője, aki Putyin különmegbízottjaként gyakran megfordul az Egyesült Államokban. A Lukoilt pedig Brian Lanza, a cég ausztriai nemzetközi részlegének tanácsadója képviselte, aki korábban a 2024-es elnökválasztási kampány során is dolgozott Trumpnak, de a NYT szerint már nincs állásban az orosz olajtársaságnál.
Még egy csavar az ügyben, hogy amennyiben a Trump-adminisztráció jóváhagyja a megállapodást, a Lukoil eszközei mentesülnek a vállalatra tavaly októberben (az urajnai háború kapcsán) kivetett amerikai szankciók alól, és azonnal felértékelődnek.
Formálisan erről a pénzügyminisztériumnak kell döntenie, de a lap forrásai szerint csak a Fehér Ház döntése számít.
Kiszorított érdeklődők és a végső kedvezményezettek
A Lukoil külföldi eszközeit először 2025 őszén bocsátották eladásra, éppen az amerikai szankciók miatti ellehetetlenülésük miatt. Potenciális vevőként a világ számos energetikai óriása érdeklődött, köztük az amerikai Chevron és a svájci Gunvor, amelyeknek kapcsolataik voltak Oroszországgal. Idén januárra a washingtoni székhelyű Carlyle magántőke-társaság előzetes megállapodást kötött az eszközök egy részének megvásárlásáról. A szankciók ügyében vétójoggal bíró amerikai kormány azonban nem hagyta jóvá az üzletet.
Ukrajnába érkezett Witkoff és Kushner megvitatni a béketárgyalások lehetőségétEközben egy befektetői csoport, köztük a milliárdos Boehly, közel-keleti üzletemberek és maga a Trump-adminisztráció is igényt formált a szóban forgó eszközökre.
Az amerikai kormány nemzetközi beruházási intézete (DFC), amely az ügyben Washingtont képviselte, kijelentette, hogy a Lukoil-eszközök megvásárlása segítene „teljesíteni a Trump-adminisztráció azon vállalásait, hogy megerősíti az Egyesült Államok gazdasági biztonságát, előmozdítja külpolitikáját és csökkenti az energiaárakat az átlag amerikaiak számára”.
A Kreml szerint hasznos tárgyalásokat folytattak Donald Trump követeivel az orosz-ukrán háború lezárásárólA csoport legnagyobb részvényese egy katari konglomerátum lehet, amelyet Mutaz és Ramez al-Khayyat testvérek irányítanak. Ők részt vettek Trump elnöki beiktatásán is, valamint több milliárd dolláros megállapodást kötöttek Jared Kushnerrel és Trump lányával, Ivankával egy dél-albániai szállodakomplexum megépítéséről.
A csoport egy másik jelentős befektetője a World Liberty Financial (WLF) kriptovaluta-társaság társtulajdonosa, amelyet a Trump és a Witkoff család irányít.
Ez egy Abu-Dzabiban működő befektetési alap, amelyet 2024-ben Trump fia, Eric, valamint Witkoff fiai, Zach és Alex alapítottak, s amelyet az Egyesült Arab Emírségek nemzetbiztonsági tanácsadója, a WLF-ben jelentős részesedéssel bíró Sejk Tahnoun bin Zayed Al Nahyan felügyel, és amely 2025-ben 799 millió dollár jövedelmet hozott Trumpnak.
Az ügylet kapcsán a Vazsnije Isztorii független orosz hírportál emlékeztet azokra a korábbi beszámolókra, melyek szerint a Trump-adminisztráció komolyan tárgyal orosz politikai foglyok szabadonbocsátásáról, amit a Kreml elleni szankciók enyhítésével hálálna meg. Egy ilyen egyezség fő célja az Egyesült Államok és Oroszország gazdasági együttműködésének Trump számára előnyös fellendítése, valamint árupiaci megállapodások megkötése lenne.
