500 milliárd forint sorsa
A 2010-es kormányváltás óta mintegy 500 milliárd forintról döntött a kabinet egyszerű kormány határozatokban. Ekkora összeg volt ugyanis az úgynevezett általános tartalék, vagy újabb nevén „rendkívüli kormányzati intézkedésekre” szolgáló tartalék. Ezt a pénzt elvileg a törvény szerint az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására kell/lehet felhasználni. Azaz ez egy igazán szabad kassza, amelyből a rossz költségvetés tervezési lyukait, és a politikai célú kezdeményezéseket is lehet finanszírozni.
A Policy Agenda által készített összesítés szerint a ciklus első felében még csak mérsékelten költött ebből a tartalékból a kormány, de 2013-ra már 123 milliárd forintról hoztak döntést egyetlen év alatt. Ez az összeg, ha összehasonlítjuk a 2006 januárja és 2010 májusa közötti időszak e célú kiadásaival, amikor összesen 197 milliárd forintot költöttek el ilyen módon, akkor látható, hogy az Orbán-kormány előszeretettel osztogatott pénzt ebből a külön kasszából.
A kabinetnek erről a pénzről a költségvetési zárszámadásban ugyan el kell számolnia, de vannak olyan döntések, amelyek nehezen nyomon követhetőek. Ilyen például a Miniszterelnökségnek a dologi kiadásaira fordított összeg, amely felhasználása nem átlátható.
A TOP-lista: BM, EEMI, NFM
A tartalékból kapott pénzekből 2010 óta a legtöbbet a Belügyminisztérium kapta, 81,5 milliárd forint értékben. Igaz ennek jelentős részét, 55 milliárd forintot a rendőrség többletforrásaira fordították, amely azt is mutatja, hogy a költségvetés tervezésekor szándékosan, vagy hibásan alultervezték az éves kiadásokat. Ezért szükség volt arra, hogy a tartalékból kiegészítésre kerüljenek ezen elkölthető források.
A második helyezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (77,8 milliárd forint), amely összeg majdnem harmada sporttámogatásokra ment el. Ebből a 25 milliárd forintból jutott stadion-építésre, sportszövetségek támogatására is. Természetesen kérdéses, hogy ezek mennyire voltak rendkívüli kiadások, mégha jogilag nehezen is lennének támadhatóak. A TOP lista harmadik helyén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 58 milliárd forinttal, amely jelentős része, egyetlen tétel még 2010 decemberéből egy 20 milliárd forintos MFB tőkeemelés.
Saját magának adott a legtöbbet a kormány
Kiszámítható költségvetési tervezés esetén nincsen szükség jelentős többletforrásokra ahhoz, hogy a kormányzat képes legyen a működését finanszírozni. Ezzel szemben 2010 óta a Policy Agenda számításai szerint a rendkívüli kormányzati tartalékból 218 milliárd forintot költöttek el az állami gépezet működtetésére. 2012-ben és 2013-ban is 60-60 milliárd forint lett beletöltve a minisztériumokba, miközben mindkét évben zárolásokról lehetett olvasni. Azaz ezen a téren látszólag kiszámíthatatlanság jellemezte a kormányzatot.
A dokumentum kiemeli: Azért írjuk, hogy szerintünk látszólagos volt a kiszámíthatatlanság, mert egyértelműen látszottak a pénzosztásban az abszolút központosított kormányzás jegyei. Amire politikai szempontból kellett a pénz (sport, kulturális intézmények, önkormányzati beruházások, állami vagyon bővítése) arra mindig talált a kormányzat forrást, miközben megszorításokat, elvonásokat hajtatott végre más területeken.
