Szakorvosok húszmilliárdos akadálypályán

Publikálás dátuma
2018.05.23 07:00
FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Alig használják a szakorvosok a 20 milliárd forintért kiépített elektronikus adatbázist. Van, aki arra panaszkodik: a fejlesztés miatt csak feleannyi betegre jutna ideje.

A rossz tapasztalatok veszik el a szakorvosok kedvét attól, hogy használják az elektronikus egészségügyi térben tárolt betegadatokat – így magyarázták az általunk megkérdezettek, hogy körükben miért kevésbé népszerű a központosított központosított dokumentáció használata, mint a háziorvosoknál vagy a gyógyszerészeknél.

A háziorvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban napi gyakorlattá vált a már csaknem kétszáz napja működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata. A kiállított vények 60-70 százaléka már e-recept, a háziorvosok nem csak gyógyszert rendelnek, de megnézik az e-térbe kerülő szakorvosi leleteket, zárójelentéseket is. A szakorvosok viszont nem aktívak, alig használják a rendszert. Erről Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője beszélt az IME minapi szakmai konferenciáján. Úgy fogalmazott: noha már 200 millió adat van a közös térben, két területen – a kórházakban és a szakrendelőkben – dolgozó orvosok nem igen kérnek a rendszertől információt. Az okokat az EESZT működtetői is vizsgálják.

Van, ahol már az is gondot okoz, hogy az orvosok megszerezzék a vizsgát, amely igazolja, jól ismerik és jól tudják használni a közös e-teret – volt, aki időhiányra panaszkodott, más adminisztratív bajokról számolt be. De akad olyan kórház, ahol egy szakorvos lapunknak kerek-perec kijelentette: náluk még nem is működik a rendszer. Például azért mert még a rendszer üzemeltetőjének nem sikerült megoldania a gördülékeny csatlakozást. Csak ezeket az elmaradásokat nem könnyű hivatalosan is beismerni. „Az orvos még lehet, hogy elmondja az osztályvezetőnek, hogy nincs elég sávszélesség, s amint rákeres a betegre, azonnal lefagy még a belső hálózat is. És akkor percekig megáll a rendelés." Ez az információ azonban sokszor nem jut tovább a menedzsmenthez.

„Amikor a folyosón legalább 60 beteg várakozik már a rendelés elején, az ember nem szívesen kockáztat meg egy ilyen időhúzást.” - állítja egy nagy kórház kardiológusa.

„A háziorvosok helyzete egyszerűbb, elég ha megnézi a betege zárójelentését, míg a kórházi orvos, ha kíváncsi, a kórtörténet helyett, több tucat PDF dokumentumot soroló listával találja magát szembe” – magyarázza egy másik gigaintézmény reumatológusa. Ezeket egyenként kell megnyitni ahhoz, hogy kiderüljön, van-e bennük releváns információ a betegről. Ennél lényegesen egyszerűbb kikérdezni. A visszatérőkről pedig van jól szerkesztett, áttekinthető anyag a kórházi belső informatikai rendszerben.

Bár az EESZT novemberben indult, körülbelül három-négy hete tudtak csak csatlakozni a rendszerhez abban a szakrendelőben, ahol Lénárd Rita belgyógyász dolgozik. Állítja: ő nagyon is szeretne adatokat, információkat a hozzá érkezőkről, de gyakran ütközik karbantartás miatti üzemszünetbe. Vagy olyan üzenete, hogy a betege korlátozta adataihoz való hozzáférést, miközben az előtte ülő páciense határozottan állítja: nem tett ilyet. Fél óra múlva meg is nyílik az adatlap, csakhogy akkor már a beteg nincs ott. Ő is azt panaszolja, hogy nehézkes a rendszerből összegyűjteni a szükséges információkat. Hátráltatja a munkát az is: a betegről készült dokumentumok a feliratozás miatt szinte használhatatlanok, a címükben ugyanis az szerepel, hogy képalkotó lelet, vagy zárójelentés, de hogy milyen testrészről vagy betegségről van benne információ az már nem látszik. A rendelés alatt pedig nincs idő ezt szétválogatni. De az új rendszer azért is alaposan megnyújtja a betegellátás idejét, mert míg korábban az asszisztensek, előre összeszedték az orvos számára a kórelőzményeket, most ezt nem tehetik. A rendszerbe belépni csak az orvosnak van joga, emiatt viszont betegenként legalább 15 perc elvész a hasznos munkaidőből. Vagyis fele annyi betegre marad ideje, mint az EESZT rendszerbe állítása előtt.

Azt a szakmai fórumon Szabó Bálint, az ÁEEK főosztályvezetője is elismerte, hogy az e-térben lévő PDF fájlok nehezen kezelhetők, javítani kell a bevitt adatok minőségén, szerkezetén. Hozzátette: ezzel együtt sem mondanak le arról, hogy a szakorvosokat a térhasználatra ösztönözzék. Az elmúlt időszakban öt kórházban szerveztek oktatást, most azt vizsgálják, javult-e ennek hatására az érintett intézményekben a térhasználati hajlandóság. Ha a tapasztalatok jók lesznek, országos programot indítanak.

Szerző
2018.05.23 07:00

Holttestet találtak egy leégett faházban

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Több gázpalack is felrobbant, mire sikerült megfékezni a tüzet.
Kigyulladt egy körülbelül huszonöt négyzetméter alapterületű faház kedd késő délután a Fejér megyei Mány külterületén - írja a katasztrófavédelem. A tűzhöz a tatabányai hivatásos tűzoltókat, a bajnai katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltóit, valamint a bicskei önkormányzati tűzoltókat riasztották, akik három vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását.
A tűzben három gázpalack felrobbant, két palackot sértetlenül kihoztak az ingatlanból.
A tűzoltási utómunkálatok közben az egységek egy holttestet találtak az épületben. Egy idős ember halt meg - mondta el Laczkó Melinda, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese az MTI-nek.
Témák
tűzhalál
2018.08.14 21:17

Fákat döntött ki a vihar, több száz helyre riasztották a tűzoltóságot

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:09
Illusztráció
Fotó: NurPhoto/ Maciej Luczniewski
Kedd estig több mint kétszáz esethez riasztották a tűzoltókat az átvonuló vihar miatt - közölte Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-vel. Budapestet is letarolta az időjárás, de a Sziget közönsége megmenekült.
Elmondása szerint a dél-nyugatról észak-kelet felé mozgó frontrendszer Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun, Pest és Nógrád megyét, illetve a fővárost érintette, ezekről a területekről érkeztek bejelentések.
A legtöbb gondot a viharos erejű szél okozta, a szakembereket leszakadt faágak, kidőlt fák miatt riasztottak. Több helyen a hirtelen lezúduló esővíz okozott gondokat, de személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Főútra dőlt fa okozott balesetet

Kidőlt fának ütközött egy kisteherautó kedd este Nógrád megyében, a 22-es főút ipolyszögi szakaszán. A balesethez a balassagyarmati hivatásos tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanították a járművet és megkezdték a műszaki mentési munkálatokat. Elsődleges információik szerint a balesetben senki nem sérült meg.

Pest megye számos településére és Budapest több kerületébe is riasztották a tűzoltókat - írja a katasztrófavédelem. Tárnokon és Taksonyban is kidőlt fák miatt kértek segítséget. Érden letört faág okozott forgalmi akadályt, illetve a viharos erejű szél egy épület tetőszerkezetét is megbontotta. Budapesten, a XXI., XI. és XVIII.  kerületben autókra dőlt fák miatt kérték a fővárosi tűzoltók segítségét. A III. és a IV. kerületben leszakadt villanyvezeték okozott gondot. A a 4-es és 6-os villamos vonalon felsővezeték-szakadás miatt kellett segédkezni. A Pest megyei és a fővárosi hivatásos tűzoltók folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán.

A Sziget túlélte

Néhány helyszínen bizonyos óvintézkedéseket kellett megtenni, de személyi sérülés nem történt és vagyoni kár nem keletkezett semmiben - mondta a rendezvény műszaki igazgatója kedd este az MTI-nek. Benis Dániel hangsúlyozta: az ilyen és hasonló helyzetekben egy operatív törzs intézkedik, amelyben a katasztrófavédelem, a rendőrség és a biztonsági szolgálat működik együtt. A műszaki vezető kérdésre válaszolva megjegyezte: arról sem tud, hogy a kempingezők sátrait felkapta volna a szél vagy kár esett volna bennük. Beszámolt arról, hogy ahol nagy mennyiségű kerítéselemek voltak, azokról levágták a molinókat, hogy a kerítések elvitorlázva azok semmiképpen ne okozzanak személyi sérüléseket.

2018.08.14 21:09
Frissítve: 2018.08.14 21:21