Főorvos állt ki a kirúgott szívsebész mellett

Publikálás dátuma
2018.10.12 12:58

Fotó: MTI/ Róka László
„Én egy tisztességes, a betegek érdekét szem előtt tartó, kitűnően felkészült kollégát ismertem meg benne” – írta Andrássy Péter. Az MSZP pedig a vizsgálati iratokat kéri ki.
Védelmébe vette a Kardiológiai Intézettől elbocsátott Székely Lászlót Andrássy Péter, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Kardiológiai Osztályának főorvosa. A Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben azt írta: öt éve vezeti az osztályt, és rengeteg betegnél állítanak fel olyan diagnózist, melynek megoldása néha sürgős, néha tervezett szívműtét. Betegeik 90 százalékát az Országos Kardiológiai Intézetbe referálják szívsebészeti beavatkozásra, ahol véleménye szerint szakmailag és emberileg is korrekt ellátásban részesülnek.
„Székely kétheti rendszerességgel jött ki az osztályunkra, ahol megbeszéltük a két hét alatt műtétre váró betegeket. Amennyiben konzíliumunk úgy döntött, hogy műtét a megoldás, ő elvitte a betegek anyagát és ő vagy egy kollégája berendelte a beteget műtétre. Ha sürgős eset volt, elég volt telefonálni és szükség esetén azonnal megoperálták a beteget. Késlekedés miatt az utóbbi öt évben sürgős szívműtétre váró beteget nem veszítettünk el”
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a kollégái közül sokan telefonálnak azzal kapcsolatban, mi lesz Székely Lászlóval, de nyilvánosan nem nagyon álltak ki mellette. Az osztályvezető főorvos hangsúlyozta: saját maga miatt ír, azért, hogy akármi is legyen Székely sorsa, ne kelljen magának szemrehányást tennie, amiért nem szólt időben: egy tisztességes, a betegek érdekét szem előtt tartó, kitűnően felkészült kollégát ismert meg benne.
„Ezt a következtetést nem egy vagy két eset alapján, hanem több száz közös eset után vontam le”
– írta Andrássy Péter.

Kikéri a vizsgálati dokumentumokat az MSZP

Az MSZP látni szeretné annak a vizsgálatnak a dokumentumait, amelyeket a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halála ügyében folytattak le – közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese pénteken Budapesten újságírókkal. Az MTI tudósítása szerint Bangóné Borbély Ildikó a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Haller utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatón közölte: közérdekű adatigényléssel fordul az intézmény főigazgatójához, hogy megismerhesse a vizsgálat dokumentumait. Hozzátette, hogy ellentmondásosnak tartják az ügyben tett kormányzati nyilatkozatokat, ezért szeretnék megismerni a vizsgálat részleteit. Az ellenzéki politikus kétségeit fogalmazta meg a vizsgálattal kapcsolatban, mert azt szerinte két nap alatt lefolytatták úgy, hogy sem a családot, sem az elbocsátott orvost nem hallgatták meg. Nem lehet egy ilyen ügyet egy-két nap alatt kivizsgálni, ha egyáltalán történtek vizsgálatok – mondta. Jelezte, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvek kiadása érdekében Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét is megkereste. Bangóné Borbély Ildikó értékelése szerint hasonló esetek ezrei, tízezrei mutatják az Orbán-kormány teljesítményét. Hozzátette: az elmúlt nyolc évben 240 ezer magyart halt meg a nem megfelelő ellátás miatt, ugyanis „a kormány nem kormányoz, Orbán Viktor stadionokat avat, focimeccsekre jár és nem érdekli az egészségügy”. Emlékeztetett arra, hogy a beteg halála miatt múlt héten feljelentést tettek gondatlanságból elkövetett emberölés miatt; népszavazást is kezdeményeztek a kormánytagok egészségügyi VIP-ellátásának megszüntetéséről. Bangóné Borbély Ildikó a sajtótájékoztatón után a közérdekű adatigénylést tartalmazó levelét bevitte az intézetbe.
Ahogy arról múlt csütörtökön beszámoltunk, meghalt egy 55 éves férfi, aki a Gottsegen György Országos Kardiológia Intézetből (GOKI) elbocsátott Székely László szívsebész betege volt. Pedig meg is operálhatták volna: orvosa elindította a számára szükséges eszköz legyártásához, és beültetéséhez előírt engedélyezési folyamatot, ám mire a papírok megérkeztek, a Székely László elbocsátása már zajlott. Így a beteg műtéti előjegyzése sem történhetett meg. A Kardiológiai Intézet főigazgatója szerint nem is tudtak a betegről, ám birtokunkba jutott egy levél, ami azt bizonyítja, hogy ez nem igaz. Az intézet főigazgatója pénteken arról tájékoztatta a Népszavát, hogy etikai vizsgálatot kezdeményez a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságánál az intézményből korábban elbocsátott Székely László szívsebész ellen. A főigazgató szerint a meghalt betegnek életmentő azonnali műtétre lett volna szüksége, ehelyett azonban Székely László indokolatlanul várakoztatta egy lassan megérkező, speciális érprotézisre. „Az egyetlen cél csak a szakmai ellehetetlenítésem lehet a közvélemény előtt! Viszont örömmel konstatálom, hogy a korábbi nyilatkozattal szemben végre az intézet elvállalta, hogy van tudomása a betegről” – közölte akkor Székely László. Később a Magyar Idők azt írta: Andréka Péter azonnali belső vizsgálatot rendelt el és büntető feljelentést tett, miután az intézményből elbocsátott szívsebész két betegének kórházi dokumentumai is felkerültek a Facebookra. Az ország egyik legjobbnak tartott szívsebészével készült interjúnkat itt olvashatja
2018.10.12 12:58

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42