Nagyot mondó beszédekkel ünnepelték a visegrádi négyek (V4) NATO-belépésének évfordulóját vasárnap a Varsó melletti Wesolában a kormányfők. A magyar, a lengyel és a szlovák miniszterelnök részvételével rendezett ünnepségen Babis és Orbán is kitett magáért.
A biztonság zálogának nevezte a NATO-t Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Beszédében kiemelte: a NATO vonzó a demokratikus országok számára, "közös védelmet biztosít anélkül, hogy akármennyire is csökkentse a tagállamok szuverenitását". A NATO a V4 közös erőfeszítéseinek köszönhetően is gyorsan és következetesen alkalmazkodik a változó biztonsági körülményekhez - értékelte Morawiecki.
Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök felszólalásában a V4 kötelességének nevezte, hogy erősítse a NATO-t, és "közös nyelvet keressen a szomszédokkal való kapcsolatokban".
Babis: "valamiféle európai titkár" itt ne irányítson
Nem kell olyan európai uniós hadsereg, amely helyettesítené a NATO-erőket - hangsúlyozta Andrej Babis cseh kormányfő. Babis - akit botrányai nyomán egy ideje lényegében a Putyin-barát cseh államfő, Milos Zeman tart miniszterelnöki pozíciójában - a NATO-nak a V4-ek védelmében betöltött szerepét méltatta, de egyúttal inkább állást foglalt az erősebb európai integrációval szemben. A NATO előtt álló kihívásokról beszélve arról értekezett, hogy új követelmények fogalmazódtak meg "valamiféle európai hadsereg létrehozására, amely helyettesíthetné a NATO-erőket".
- mondta az ötletről, amit pillanatnyilag senki sem képvisel következetesen az unióban (bár tény, hogy Emmanuel Macron francia elnök felvetette azt az I. világháború lezárultának évfordulóján, miközben az EU heves tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal a Trump-féle védővámok kapcsán. Majd miután Donald Trump amerikai elnök Twitteren kikelt Macron ellen, Angela Merkel német kancellár is védelmébe vette a potens önvédelmi haderő gondolatát). Babis gondolhatott még a NATO-val egyébként együttműködő, az EU határait védeni hivatott Frontex erősítésének tervére is, melyben sokan az egyes tagállamok korlátozását látják. A cseh miniszterelnök hozzáfűzte, nem szeretné, hogy az európai védelmet "valamiféle európai titkár irányítsa, és a védelmi lépéseket olyan kaotikus módon koordinálják, mint például az euróövezet esetében". Elmondta: tervek vannak a hibrid fenyegetésekre, a dezinformációra és a kibervédelemre összpontosító új uniós ügynökségek létrehozására. Szerinte ezekkel az ügyekkel a NATO-nak kell foglalkoznia, szorosan együttműködve az EU-val.
Orbán: a V4-ek meghaladhatnák a NATO felé tett vállalásaikat
Felértékelődik a NATO szerepe, mert Európa biztonsága ma törékeny lábakon áll - mondta Orbán Viktor Varsóban. Beszédében emlékeztetett: az észak-atlanti szövetség azzal a céllal jött létre, hogy békét, biztonságot, stabilitást és jólétet teremtsen előbb az atlanti térségben, majd az egész világon. "Ezt akarjuk megőrizni ma is", továbbá elvinni azoknak is, akik jelenleg polgárháborús körülmények között élnek - mondta. Emellett megköszönte a többi V4-országnak, hogy a polgárháborús körülmények elől menekülő emberek ellenében segítettek "megvédeni" Magyarország déli határát. Orbán úgy véli,
Orbán arról is beszélt: olyan szintre akarják fejleszteni a magyar hadsereget, hogy meg tudja védeni Magyarországot és a NATO-ban is megállja a helyét. "Nemcsak szavakkal veszünk részt" a terrorellenes küzdelemben, hanem katonáinkkal is, részletezte a miniszterelnök. Ma 692 magyar katona szolgál a világ különböző pontjain, és hamarosan újabb 130 csatlakozik hozzájuk.
Később a kormányfő "aki falakat akar bontani, annak előbb el kell menni a falig" kijelentéssel átadta Kornel Morawieckinek, a szejm korelnökének a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést a magyar nagykövetségen. Morawieckinek ezt az MTI szerint a Magyarország iránti szolidaritásának és következetes kiállásának, valamint a magyar-lengyel politikai kapcsolatok erősítését szolgáló tevékenységének elismeréséül kapta. A korelnök a rendszerváltás előtti rezsim elleni küzdelmével, a Harcoló Szolidaritás szervezet létrehozásában való részvételével érdemelte ki Orbán méltató szavait.
Emellett viszont feldereng egy diplomáciai oldala is a fegyvervásárlásoknak. A kormány orosz fegyverek beszerzéséről is dönthetett volna, mégis az orosz haditechnikáról való leválás folyamata indult meg. A honvédség jellemzően a német, kisebb részben a francia hadiiparnak adott le komoly megrendelést, Amerika kegyét rakéta- és vadászgép-vásárlás ötletével keresi Orbán, a norvégoktól légvédelmi rendszert veszünk, a Norvég Civil Alap betámadása után ez hozhat olvadást a norvég diplomáciában. Az Airbus-helikopterek vásárlását például sokan afféle törlesztésként értékelik, amiért az EU rábólintott a paksi bővítésre.
