Putyin hackerei megpróbálják szétzilálni az EP-választas rendszerét -a magyar szervek is készülnek

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:11

Fotó: Shutterstock
Folyamatosan támadják az Európai célpontokat az orosz hackerek. A választási eredmények magyarországi meghamisítására elvileg nincs esélyük, de álhírekkel is manipulálnak.
Folyamatosan támadják a Kreml megbízásából orosz hackerek az európai kormányok, pártok és hírportálok rendszereit az EP-választás és különböző országok parlamenti voksolások előtt, közölte a FireEye kibervédelmi szervezet. Ezért
arra figyelmeztetik az EU-tagállamok kormányait: készüljenek, hogy az orosz titkosszolgálatokkal együttműködő szervezetek megpróbálják majd befolyásolni a választásokat

A kiberbiztonsági cég meg is nevezte, hogy melyik két csoport áll a támadások mögött, írja az amerikai ZDNet techportál nyomán a Napi.hu. az egyik a 2016-os amerikai elnökválasztásba belepiszkáló FancyBear, amely a Demokrata Párt belső levelezését is megszerezte a gyanú szerint, valamint a Sandworm Team, amely a GRU nevű orosz kémhivatal kötelékében tevékenykedik.
Ezek leginkább testre szabott adathalász leveleket küldenek politikusoknak, ügyintézőknek, hivatalnokoknak. A FireEye azonosított több olyan weboldalt, amely tökéletes klónja állami weboldalaknak, ám aki ott üti be felhasználónevét és jelszavát, azé az orosz hackerek kezébe kerül. Így fordulhatott elő az is, hogy egy nemrég nyilvánosságra került adatcsomagban majdnem hetven fideszes, közel 400 Mol-os és kétszáznál több kormányzati felhasználónév-jelszó páros szerepel, köztük Deutsch Tamás, Tállai András és Csányi Sándor belépési adatai is.
Az oroszok nem véletlenül tapogatóznak: hatalmas zűrzavart kelthetnek kontinens-szerte, ha érzékeny adatokat szivárogtatnak ki, tekintettel arra, hogy közeleg az EP-választás, továbbá Finnországban április közepén, Spanyolországban a hónap végén lesznek parlamenti választások, míg Ukrajnában már március végén, Litvániában májusban az elnök személyéről döntenek, Belgium pedig május 26-án, dönt a szövetségi és régiós képviselőkről.
Oroszország már nem tekinthető stratégiai partnernek, az Európai Uniónak készen kell állnia újabb szankciók bevezetésére, amennyiben Moszkva továbbra is megsérti a nemzetközi jogot

- írta március 12-én elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülésen 402:163 arányban fogadták el az ezt kijelentő dokumentumot. Az EP a tagállamokat a választási szabályaik átdolgozására is kötelezné aszerint, hogy megelőző jelleggel fel tudjanak lépni a választások során a dezinformációs kampányok, kibertámadások és a szólásszabadság korlátozása jelentette fenyegetés ellen.

Már elkezdték a magyar választási rendszer felkészítését

Itthon május 26-án bonyolítják le az EP-választásokat. A rendszer felkészítését már meg is kezdték, de a sajtóban megjelent hírek alapján egyelőre akadnak nehézségek. Országszerte problémát okozott a helyi választási irodák tagjainak, hogy bejelentkezzenek a Választási Kommunikációs és Információs Rendszerbe (VÁKIR) március 5-én - ám ennek a rendszernek nincs közvetlen kapcsolata a választások eredményeit rögzítő Nemzeti Választási Rendszerrel (NVR). Hogy az NVR miként viseli a terhelést, arról nincs információ. Ha rosszul, szerencsére az sem ad lehetőséget a csalásra: a magyar választási eljárásban az eredmény megállapítása papíralapú.
A hálózat kibervédelmének kialakítására, működtetésére 377 millió forintot, míg a választási informatikai rendszerek üzemeltetésére, fejlesztésére és minőségbiztosítására 1032 millió forintot tervezett a választási szerv.

Kialakítottak egy saját védelmi mechanizmust is: a Választási Informatikai Biztonsági Műveleti Központot (NVI SOC). Ez utóbbi folyamatosan monitorozza a védelmi megoldások működését, riasztásait, észleli a biztonsági eseményeket és kezeli a biztonsági incidenseket nemcsak a soron következő EP-, de az önkormányzati választások alatt is.
Szerző

Munkaügyi csapda: aki hamar talál munkát, inkább bele sem kezd a perbe

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:00
A legtöbb munkaügyi pert a munkaviszony megszüntetése miatt indítják (képünk illusztráció)
Fotó: VERA LARINA
Egyre kevesebb kirúgott dolgozó megy bíróságra az igazáért, mert az eljárások elhúzódnak. Tavaly január óta elindítani is nehezebb őket, ha veszít, sokat kell fizetnie, ráadásul az sem mindig jut a pénzéhez, aki nyer.
A statisztikai adatok szerint az utóbbi időben csökken a munkaügyi perek száma, aminek Rátkai Ildikó munkajoggal foglakozó ügyvéd szerint az az egyik oka, hogy az új eljárási törvény nagyon szigorú formai követelményeket támaszt a beadvánnyal szemben, így, ha egy magánszemély hiányosan töltötte ki a formanyomtatványt és azt a bíróság visszadobta, sokszor nem fut neki másodszor. Megfigyelhető ugyanakkor a perek csökkenésében a munkaerőpiaci háttér átalakulása is – teszi hozzá az ügyvéd. Ha valaki úgy érzi, jogtalanul küldték el a munkahelyéről, az első indulat a bíróságra viszi, de ha gyorsan talál – és ma többnyire talál - másik munkát, inkább hagyja a pereskedést. Rátkai Ildikó mindenkinek azt tanácsolja, hogy egy per elindítása előtt beszéljen egy jogásszal, mert sokszor előfordul, hogy az illető hetekig emészti a vele történteket és két-három hónap múlva jut el a döntésig, hogy perre viszi az ügyet, amire azonban csak 30 napon belül van lehetősége. Sokakat visszatartanak a magas perköltségek, így azt is érdemes megismerni, hogy munkavállalói költségkedvezmény illeti meg azt, akinek a munkabére a kirúgásakor nem haladta meg a KSH adatai szerinti átlagbért. Ez azt jelenti, hogy az illetéket nem kell megfizetnie akkor sem, ha elbukja a pert, ám ilyenkor a másik fél ügyvédi költségeit, a szakértői díjakat, multi cégeknél a fordítások árát neki kell állni. Nem nevezi általánosnak az ügyvéd, hogy a jogerős bírósági döntés után, a végrehajtási szakaszban derül ki, hogy a volt munkáltatónak nincs mozdítható vagyona, inkább az a jellemző, hogy a dolgozóknak már nem tudnak bért fizetni, s közülük vagy a cég beszállítói közül valaki felszámolási eljárást indít a munkahellyel szemben. Ha pedig a felszámoló sem tudja megmondani, miből lehetne kifizetni a követeléseket, akkor a bérgarancia alapból ő igényelheti a munkavállalók jogos bérének vagy egy részének fedezetét.
A munkaügyi perek hosszát alapvetően meghatározza, hogy a feleknek mennyire fontos a gyors befejezés, ezt magatartásukkal is előmozdítják, vagy pedig felkészületlenül mennek el a tárgyalásra, netán az utolsó pillanatban benyújtott beadványokkal teszik lehetetlenné a bíróság és a másik fél felkészülését – mondta Rátkai Ildikó. A 2018 januárjában életbe lépett új polgári perrendtartás egyik célja éppen ezeknek az időhúzó lehetőségeknek a szűkítése, a perkoncentráció volt – hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai alapján még korai lenne mérleget vonni az új eljárási rend eredményeiről. A mohácsi példára (lásd alsó írásunkat) ráadásul nem is érvényesek még ezek a szabályok, hiszen a 2018 előtt indult perekben még a régi törvényeket kell alkalmazni. Az ügyvéd úgy látja, a munkaügyi perek többségét a munkaviszony megszüntetése miatt indítják az elküldött dolgozók, így a bírósági eljárás hosszát természetesen alapvetően meghatározza az is, hogy mi volt a felmondás alapja. Ha egy gyermeket váró nőt küldenek el, egyértelmű a helyzet, a bíróságok gyors döntést tudnak hozni. Jellemzően hosszúra nyúlnak azonban a munkabalesetekkel vagy egészségkárosodással összefüggésben indított munkaügyi perek, mert ezekben általában rengeteg tanút, szakértőt hallgatnak meg, közülük a részleteket ismerőket többször is visszahívják, mire minden körülményt pontosan sikerül tisztázni.

Szélmalomharc Mohácson

Az évtized minden bizonnyal egyik legcifrább munkaügyi perében a mohácsi Harsányi Péter nyolcadik éve hiába várja, hogy kifizessék elmaradt munkabérét, amiről pedig jogerős bírósági ítélet rendelkezik. A történet 2011 márciusában kezdődött, amikor egy helyi önkormányzati képviselő feljelentette a Mohács-Kölked Református Társegyházközség Hajléktalanokat Ellátó Központját, mondván, hogy 2009-2010-ben 9,8 millió forinttal több állami támogatást vett fel, mint amennyire jogosult lett volna. Az adóhatóság nyomozása végül nem igazolta a gyanút, de a hajléktalanszállót is vezető református lelkészben mindazokkal szemben megmaradt a tüske, akik nem a mundér becsületét védték a nyomozás alatt. Köztük volt a későbbi felperes, aki nem is tagadja, hogy nyíltan beszélt rossz tapasztalatairól, ahogy Wébel Zsolt lelkész is elismeri, hogy ez a személyes ellentét is befolyásolta, amikor 2011. júliusában rendkívüli felmondással elküldte a szállón ápolóként dolgozó Harsányit. A 2004 óta a szállón dolgozó férfi ugyanis ebben az évben egy időre az Egyesült Államokba akart utazni, hogy átvegye idős rokonai gondozását állandó segítőiktől azok szabadságának idejére. Hat hetet kért, végül azonban csak 12 napot kapott, de hogy miért, arra egészen másként emlékeznek. Harsányi Péter szerint Wébel Zsolt azt ígérte, hogy rendben lesz a szabadsága, a lelkész szerint azonban csak annyi hangzott el, hogy megpróbálják megoldani, ám kiderült, hogy már más is bejelentkezett a kért időszakra, ezért nem engedte el a férfit hosszabb időre. Csakhogy a szóbeli megállapodás alapján az ápoló már megvette a drága repülőjegyet, hazaérkezése után pedig megkapta a felmondását. A munkaügyi bírósághoz fordult, első fokon vesztett, de másodfokon jogerősen nyert, amibe az alperes intézményvezető nem törődött bele, az ügy megjárta a Kúriát is, végül azonban minden bíróság megítélte a Harsányi Péternek járó elmaradt munkabért, ami kamatokkal együtt közelít a tízmillió forinthoz. Sem a hajléktalanszálló, sem a fenntartó társegyházközség nem fizetett azonban, így a felperes végrehajtási eljárást kért volt munkáltatója ellen. A mohácsi végrehajtó nem talált semmi mozdíthatót, ami fedezte volna a jelentősre duzzadt összeget, így az eljárás jelenleg szünetel. A hajléktalanszálló előbb részletfizetési kedvezményt kért és a lelkész állítása szerint egy kisebb összeget át is utaltak az őket perlő férfi ügyvédjének számlájára, majd tavaly nyáron egy újabb fordulattal Wébel Zsolt mégis inkább azt kezdeményezte, hogy a Pécsi Törvényszék mondja ki, az egész eljárásban tévesen szerepelt alperesként a hajléktalanszálló, mert az intézmény nem jogképes, még az állami támogatás is a társegyházközség címére érkezik. A Pécsi Törvényszék viszont lapunk érdeklődésére azt válaszolta, hogy a befejezett per után nem indult új eljárás az ügyben. Telefonon aztán lapunknak elismerte a Fidesz-KDNP színeiben helyi önkormányzati képviselőként is tevékenykedő lelkész, hogy mindent elkövet a fizetés kikerülése érdekében, de ha nem lesz más lehetőség, akkor betartja a bírósági ítéletet és valahogy megoldják a Harsányi Péternek megítélt összeg kifizetését. Azt viszont nem árulta el, honnan teremtik elő a pénzt, s a felvetésre, hogy a Baranyai Református Egyházmegye tud-e segíteni egyházközségének ilyen esetben, sem ő, sem pedig a levélben megkeresett egyházmegyei főjegyző nem tudott válaszolni. Győrfi Bálint azt írta lapunknak, hogy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján ez nem lezárt ügy, így kérdéseinkre nem tud felelni. A Harsányi Péter és a Mohács-Kölked Református Társegyházközség Hajléktalanokat Ellátó Központ között zajló per már nem is egy állatorvosi ló, sokkal inkább dinoszaurusz, s a megoldás még mindig nem látszik. Az egész történet azt jelzi, hogy az állam nem képes kellő eréllyel fellépni, amikor egy állami feladatot átvevő egyházi intézménynek kellene fizetni egy elbukott munkaügyi per végén. Nem szüneteltethetik ugyanis a támogatásokat, hisz akkor a rászorulók ellátása és a jelenlegi alkalmazottak bére kerülne veszélybe. Az igazáért harcoló férfi beszélgetésünk alatt megpendítette, hogy talán egyházi ingatlanok adhatnának fedezetet ilyen esetben a hozzá hasonló helyzetben lévők kifizetésére. Az ügyvéd szerint azonban nem biztos, hogy ez jogilag is helytálló megoldás lenne.

Nyugdíj is alig jutott

A mohácsi esetet tovább bonyolítja, hogy a munkáját elvesztő férfi időközben nyugdíjas korú lett, s a nyugdíját a hat év pereskedéssel töltött időre regisztrált munkanélküliként számították ki. A jogerős végzést pedig, ami megítélte neki az elmaradt munkabérét, hiába vitte a nyugdíjbiztosítási ügyintézőkhöz, mivel a volt munkáltató nem fizetett neki, az elmaradt bér járulékait sem utalta át az Államkincstárnak, eddig nem tudták újraszámolni a nyugdíját.

Témák
munkaügyi per

4-es metró kálváriája: Trócsányi ügyvédi irodája perli milliárdokért a BKV-t

Publikálás dátuma
2019.03.25. 08:20
4-es metró - illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája a Bamco képviseletében 11 milliárd forint közpénzért, közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedik.
Bár 2014 márciusában, azaz 5 évvel ezelőtt adták át a budapestieknek a meglehetősen mostoha körülmények közt megépült 4-es metrót, az építkezést végző kivitelezőkkel folytatott kártérítési pereknek máig nincs vége, írja a 24.hu. Az átadása óta - csak a mai napig - nagyjából 23 milliárd forinttal lett drágább a metró, és mint a hírportál megtudta, ennek több mint felét,
12 milliárd 348 millió forint kártérítést fizetett ki a BKV Zrt. a bírósági eljárások eredményeként.

A többi milliárd a kormány jóváhagyásával kötött megállapodásokra, valamint a beruházásáért felelős DBR Metró Projektigazgatóság fenntartására ment el.
Összesen 47 kártérítési per indult a közlekedési társaság ellen, ezek közül még 7 van folyamatban. Közülük a legjelentősebb az alagútépítő társaság, vagyis a Bamco konzorcium által tavaly év végén indított kártérítési per, amelyben 35 millió euró, azaz 11 milliárd forint a tét. A 24.hu úgy tudja,
a konzorcium jogi képviseletét a Trócsányi László igazságügyi miniszter résztulajdonában álló Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda látja el.

A tárcavezető nevével fémjelzett iroda a Bamco képviseletében állami kártérítésért, így közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedett a bíróságon.
Az eljárások többsége – 38 per – a nyilvánosság teljes kizárása mellett választottbíróság elé került. A BKV 31 esetben fizetett kártérítést. 17 per a cég teljes vagy részleges pervesztésével zárult, 13 pedig teljes vagy részleges győzelmével. 3 esetben a pernyertesség aránya 50-50 százalék, 5 eljárás ítélet nélkül megszűnt, és mindössze kettő ért véget egyezséggel.
A 4-es metró összköltségvetését 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik. A 67,5 milliárd forintos keretet tavaly nyáron 38 milliárd forintra csökkentették, utóbbi összegből fogyott el körülbelül 23 milliárd forint. Körülbelül 15 milliárd forint áll még rendelkezésre a folyamatban lévő perekre.
Szerző