Előfizetés

Tovább trükköznek az átlagbérekkel

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.03.29. 13:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ismét szép számokat közölt a KSH az átlagbérekről, csakhogy ezek továbbra sem a valós helyzetet tükrözik.
Bár márciustól új számításokon alapuló adatsort ígért az átlagkeresetekről a KSH, a statisztikusok továbbra sem közlik az 5 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél dolgozók bérét. Valószínűleg azért, mert az lefelé húzná az átlagot, hiszen ezek a dolgozók jellemzően a legkisebb béreket kapják. A péntek reggel közzétett adatok szerint 2019. januárjában a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 228 400 forint volt: mindkettő 10,6 százalékkal nőtt tavaly januárhoz képest. Ezek az adatok azonban csupán a teljes munkaidőben, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozók bérére vonatkoznak. A KSH-nál ugyanakkor – elméletileg – már rendelkezésre állnak a kis cégek adatai is, hiszen januártól változtattak a korábbi számítási metóduson. Egészen pontosan azon, hogy milyen adatbázisból számítják ki az átlagbért. Korábban a munkaügyi adatgyűjtésből származó adatok alapján dolgoztak: az 5 fősnél nagyobb vállalkozások bértömegét átlagolták a dolgozói létszámmal, és tették közzé ez alapján a hónapról hónapra emelkedő számokat. Ezt azonban rengeteg kritika érte: mondván: a dolgozók bérpapírjaikon korántsem ilyen számokkal találkoznak. A lapunk által is többször közölt számítások szerint a valós átlagbér - a kis cégeknél dolgozók fizetését is beleszámolva - legalább a harmadával alacsonyabb lehet. Részben ezekre a kritikákra is reagálva a KSH azt ígérte: 2019-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából számolják majd ki az átlagfizetéseket, hiszen azokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, továbbá a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak, de vizsgálni lehet majd a fizetések eloszlását is. Az első ilyen adatsort mára ígérték a statisztikusok. Mivel adóbevallást a kis cégek munkavállalóinak is készíteniük kell, a szakértők arra számítottak: ezen dolgozók jellemzően alacsonyabb bérének beszámítása csökkenteni fogja a hivatalosan közölt átlagbért. Nem így történt. A KSH ugyanis egész egyszerűen nem számította be most sem ezeket az adatokat az átlagbérekbe, vagy ha igen, nem közölte azokat. Ezzel kapcsolatos közleményükben az adóbevallások hiányosságaival magyarázzák mindezt. „ A KSH minden adatgyűjtésből, adatátvételből származó, általa felhasznált információhalmaz esetében, így a kereseti adatok esetében is vizsgálatot végez, melynek eredményeként megállapítja, hogy az adatállomány milyen módon illeszthető be a hivatalos statisztikai rendszerbe. Vizsgálatunk szerint az új adatforrás teljes mértékű bevezetése előtt további munkálatokra van szükség: a KSH ezért tovább dolgozik a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán. Mindezek következtében a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban válik lehetővé.” - írták. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szerint ezzel a KSH továbbra sem veszi figyelembe több mint egymillió olyan munkavállaló adatait, akik jellemzően a minimálbért vagy a garantált bérminimumot viszik haza. Ha így tennének, akkor jóval kisebb átlagbérek jönnének ki, amit persze nehéz lenne megmagyarázni – véli. A Policy Agenda korábban megvizsgálta a 2017-es adóbevallásokat, az összes munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján pedig havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az 5 fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul. A kétféle számítás alapján összeálló átlagbérben 25 százalékos különbség van. Vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki – véli  Kiss Ambrus.   A megalapozott számításokon nyugvó bértárgyalások érdekében korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is többször kért a keresetekre vonatkozó pontosabb adatokat a KSH-tól és a Pénzügyminisztériumtól. Kordás László, a MASZSZ elnöke most azt mondta lapunknak: rendkívül káros, hogy a KSH továbbra is csak részleges adatokat közöl a témában, mert az továbbra sem segíti a tisztánlátást. Úgy fogalmazott: félő, hogy emögött politikai szándék húzódik meg, hiszen a kormány által eddig büszkén hirdetett jelentős keresetnövekedés visszaesését nehéz lenne megmagyarázni. Ezek az adatok azonban továbbra sem nyugtatják meg a dolgozókat, akik bérpapírjaikon egyáltalán nem olyan összegeket látnak, mint amit a KSH hónapról hónapra közöl. A szakszervezeti vezető szerint nehéz eldönteni, mi a rosszabb: az, hogy politikai okokból nem teszik közzé a vélhetően alacsonyabb átlagbéreket eredményező számokat, vagy az, hogy az adóbevallások nem számítanak a keresetek szempontjából megbízható adatbázisnak.    

A nők 65 ezer forinttal kevesebbet keresnek

Nem csak kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, de a fizetésük kisebb mértékben is emelkedett, mint a férfiaké - derül ki a KSH számaiból. Eszerint ugyanis a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 376 700 forintot, míg a nők körében 311 300 forintot ért el januárban. A férfiak esetében ez 11,8, a nők esetében pedig 9,8 százalékos  növekedést jelent egy év alatt.

Amikor a zombiboszorkány sikítófrászt kap a luxusautótól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.29. 12:47

Fotó: AFP
Hulla jó reklámmal kampányol a BMW az önvezető verdákért.
Egy okos autó mindenre fel van készülve: 

Marad a drága bankolás

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.03.29. 10:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nehéz lesz visszaszorítani a készpénzes fizetést, ha továbbra is Magyarországon kell a legtöbbet fizetni a bankolásért. A kormánynak azonban semmi sem drága a családvédelmi akciótervért.
Egy nem várt fordulattal saját pénzügyminisztere javaslatát söpörné le a kormány, így a korábbi tervekkel elletétben mégsem csökkenne júniustól a banki átutalásokhoz kapcsolódó tranzakciós illeték. Varga Mihály pénzügyminiszter március közepén nyújtott be egy olyan javaslatot, amely június 1-től éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint feletti átutalásoknál. Januártól már eltörölték a 20 ezer forint alatti átutalások illetékét, ezen összeg felett azonban jelenleg még 0,3 százalékot, maximum 6 ezer forintot fizetni kell.   Ez jelentősen megdrágítja az átutalásokat, ráadásul azzal, hogy a díjat tranzakciónként számolják föl, elriaszt - a tervek szerint nyár közepén induló - azonnali átutalási rendszerek használatától. Ezen új rendszer bevezetésére már gőzerővel készülnek a bankok, és a lényege, hogy az átutalt összeg pár másodpercen belül megjelenik a másik fél számláján (erre alapesetben most 1,5 órát, a 16.30 után indított átutalások esetén másnap reggelig, hétvégén pedig az első munkanapig kell várni). Mindez a készpénzes fizetés visszaszorítását szolgálná, hiszen a láthatatlanul mozgó pénzek jelentik a legnagyobb bevételkiesést az államnak.   Márpedig, ha az ügyfeleknek minden egyes tranzakció után díjat kell fizetniük, akkor nyilvánvalóan ellenérdekeltek lesznek abban, hogy használják a rendszert. Hiszen nyilván senki nem szeretne egy 25 ezer forintos nagybevásárlás után még 75 forintot csak úgy kifizetni a bankon keresztül az államnak. A tranzakciós illetéket ugyan a bankoktól szedik be, a pénzintézetek azonban ezeket a költségeket áthárítják ügyfeleikre. Részben emiatt a banki szolgáltatások díja a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése óta a duplájára nőtt. Varga Mihály javaslata viszont a csomagalapú árazás felé tolta volna a pénzintézeteket, azaz nem az átutalások összegétől és gyakoriságától függött volna a bankolás költsége.   Ezt az elképzelést húzná most keresztbe Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke, aki váratlanul egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely törölné a törvénytervezetből a tranzakciós illeték módosításáról szóló részt. Márpedig a gazdasági bizottság nem szokott a kormány tudta nélkül javaslatokat benyújtani, így valószínűleg arról van szó, hogy a kormány időközben rájött: mégis szüksége van a tranzakciós illetékből származó milliárdos bevételre (a kormány az idei költségvetésben 220 milliárd forintos bevétellel számolt a tranzakciós illetékből, ennek 2-5 százalékáról mondott volna le a javaslattal ). Ezt egyébként nem is titkolják. Mint javaslata indoklásában Bánki Erik fogalmaz: „a kormány idei munkája a családvédelmi intézkedésekre és a demográfiai programra fókuszál, amelyek kiemelt prioritást élveznek költségvetési szempontból is. A rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani. A törvényjavaslat szerinti módosítás hatása nem illeszkedik a fenti célokhoz és kedvezőtlenül érintheti a kormány által meghatározott prioritások megvalósítását.” Vagyis: kell a pénz a kormány nagyívű családtámogatási terveinek – például a csok bővítése vagy a 10 millió forintos ingyen hitel – finanszírozásához. Veres Patrik, a Bank360 elemzője szerint egyértelmű, hogy a kormány szinte minden költségvetési intézkedést a családtámogatási tervnek rendel alá. A tranzakciós illeték jelenlegi formájának megtartása ugyanakkor akadályozza, hogy Magyarországon olcsóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat vehessenek igénybe az ügyfelek. Mint mondta: a probléma ezzel nem csupán az, hogy a magyarországi banki szolgáltatások továbbra is jóval többe kerülnek majd, mint a környező országokban, hanem az is, hogy továbbra is ellenérdekelt lesz a lakosság abban, hogy az elektronikus fizetési eszközöket használja. Bánki Erik az Echo tv csütörtök esti műsorában már azzal magyarázkodott: csupán halasztásról van szó. "Az Országgyűlés gazdasági bizottsága nem azt kérte a kormánytól, hogy vesse el azt az elképzelést, miszerint évi 800 forintban legyen maximálva a pénzügyi tranzakciós illeték, hanem azt, hogy egyelőre a szaktárca várjon az elképzeléssel, ugyanis jelenleg az elsőszámú prioritás a családvédelmi akcióterv megvalósítása." - mondta.  A kormánypárti politikus kifejtette, még nem teljesen világos, hogy a júniustól induló családvédelmi akciótervnek mekkora lesz a költségvetési hatása. Tehát szerinte, szó sincs arról, hogy a testület felülbírálta volna Varga Mihály pénzügyminiszter olcsóbb bankolásról szóló elképzeléseit.   Az általa jegyzett tervezet ugyanakkor nem a bevezetés dátumát módosítaná, hanem teljes egészében törölné az illetékcsökkenésre vonatkozó passzust. 

Magyarországon kell a legtöbbet fizetni

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Magyarországon viszont az átutalásokat közvetlenül terhelő díjszabás van. Ezen árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentősen emelné a hazai ügyfelek bankolási költségeit, ami nagymértékben hátráltathatja az azonnali fizetési rendszer elterjedését és annak készpénzhasználatot kiváltó hatását – figyelmeztetett még februárban a jegybank. Az MNB 11 uniós ország számlacsomagjait hasonlította össze 11 hazai bank kínálatával, és arra jutott: a magyar lakossági ügyfelek banki költségei még a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magasak Európában. A januári illetékváltozás apropóján egyébként csupán négy pénzintézet vette ki díjtételei közül a kisösszegű átutalások után felszámolt költségeket, vagyis a többinél még mindig meg kell azt fizetniük az ügyfeleknek. Ahol átengedték a kedvezményeket, ott az éves szinten – havi két-három 20 ezer forint alatti utalás esetén – 2 ezer forint megtakarítást jelent a Bank360 kalkulációi szerint. A további illetékcsökkentés belengetése kapcsán a szakértők arra számítottak: ezt a kedvezményt már automatikusan érvényesítik majd számlacsomagjaik árazásában a bankok, pláne, hogy a GIRO Zrt. idéntől szintén csomagárat szab meg nekik a rendszerhasználatért. Ha a most eltörölni javasolt könnyítést teljesen átengedték volna a bankok, akkor az egy olyan ügyfél esetében, aki havonta 200 ezer forintot utal, éves szinten 5680 forint megtakarítás jelentett volna.