Bár márciustól új számításokon alapuló adatsort ígért az átlagkeresetekről a KSH, a statisztikusok továbbra sem közlik az 5 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél dolgozók bérét. Valószínűleg azért, mert az lefelé húzná az átlagot, hiszen ezek a dolgozók jellemzően a legkisebb béreket kapják.
A péntek reggel közzétett adatok szerint 2019. januárjában a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 228 400 forint volt: mindkettő 10,6 százalékkal nőtt tavaly januárhoz képest. Ezek az adatok azonban csupán a teljes munkaidőben, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozók bérére vonatkoznak.
A KSH-nál ugyanakkor – elméletileg – már rendelkezésre állnak a kis cégek adatai is, hiszen januártól változtattak a korábbi számítási metóduson. Egészen pontosan azon, hogy milyen adatbázisból számítják ki az átlagbért. Korábban a munkaügyi adatgyűjtésből származó adatok alapján dolgoztak: az 5 fősnél nagyobb vállalkozások bértömegét átlagolták a dolgozói létszámmal, és tették közzé ez alapján a hónapról hónapra emelkedő számokat. Ezt azonban rengeteg kritika érte: mondván: a dolgozók bérpapírjaikon korántsem ilyen számokkal találkoznak. A lapunk által is többször közölt számítások szerint a valós átlagbér - a kis cégeknél dolgozók fizetését is beleszámolva - legalább a harmadával alacsonyabb lehet.
Részben ezekre a kritikákra is reagálva a KSH azt ígérte: 2019-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából számolják majd ki az átlagfizetéseket, hiszen azokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, továbbá a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak, de vizsgálni lehet majd a fizetések eloszlását is. Az első ilyen adatsort mára ígérték a statisztikusok.
Mivel adóbevallást a kis cégek munkavállalóinak is készíteniük kell, a szakértők arra számítottak: ezen dolgozók jellemzően alacsonyabb bérének beszámítása csökkenteni fogja a hivatalosan közölt átlagbért. Nem így történt. A KSH ugyanis egész egyszerűen nem számította be most sem ezeket az adatokat az átlagbérekbe, vagy ha igen, nem közölte azokat. Ezzel kapcsolatos közleményükben az adóbevallások hiányosságaival magyarázzák mindezt.
„ A KSH minden adatgyűjtésből, adatátvételből származó, általa felhasznált információhalmaz esetében, így a kereseti adatok esetében is vizsgálatot végez, melynek eredményeként megállapítja, hogy az adatállomány milyen módon illeszthető be a hivatalos statisztikai rendszerbe. Vizsgálatunk szerint az új adatforrás teljes mértékű bevezetése előtt további munkálatokra van szükség: a KSH ezért tovább dolgozik a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán. Mindezek következtében a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban válik lehetővé.” - írták.
Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szerint ezzel a KSH továbbra sem veszi figyelembe több mint egymillió olyan munkavállaló adatait, akik jellemzően a minimálbért vagy a garantált bérminimumot viszik haza. Ha így tennének, akkor jóval kisebb átlagbérek jönnének ki, amit persze nehéz lenne megmagyarázni – véli. A Policy Agenda korábban megvizsgálta a 2017-es adóbevallásokat, az összes munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján pedig havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az 5 fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul.
A kétféle számítás alapján összeálló átlagbérben 25 százalékos különbség van. Vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki – véli Kiss Ambrus.
A megalapozott számításokon nyugvó bértárgyalások érdekében korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is többször kért a keresetekre vonatkozó pontosabb adatokat a KSH-tól és a Pénzügyminisztériumtól. Kordás László, a MASZSZ elnöke most azt mondta lapunknak: rendkívül káros, hogy a KSH továbbra is csak részleges adatokat közöl a témában, mert az továbbra sem segíti a tisztánlátást. Úgy fogalmazott: félő, hogy emögött politikai szándék húzódik meg, hiszen a kormány által eddig büszkén hirdetett jelentős keresetnövekedés visszaesését nehéz lenne megmagyarázni. Ezek az adatok azonban továbbra sem nyugtatják meg a dolgozókat, akik bérpapírjaikon egyáltalán nem olyan összegeket látnak, mint amit a KSH hónapról hónapra közöl.
A szakszervezeti vezető szerint nehéz eldönteni, mi a rosszabb: az, hogy politikai okokból nem teszik közzé a vélhetően alacsonyabb átlagbéreket eredményező számokat, vagy az, hogy az adóbevallások nem számítanak a keresetek szempontjából megbízható adatbázisnak.
