A kórházi vezetők arról sem nyilatkozhatnak, hogy egy adott ügyben nem nyilatkozhatnak

Publikálás dátuma
2019.05.06. 20:18

Fotó: Molnar Adam / All rights reserved
A Péterfy-kórházban és az Országos Baleseti Intézetben biztosított az ellátás.
Tíznél kevesebb traumatológus vonta vissza hivatalosan az önkéntes túlmunka-vállalásról szóló nyilatkozatát a Péterfy Sándor utcai kórházhoz tartozó Országos Baleseti Intézetben. Mindenesetre az intézet vezetői is beálltak az ügyeleti teamekbe, hogy 100 százalékos biztonsággal működjön az ellátás.
Emlékeztetőül: pénteken a 444.hu írt arról, hogy 84 orvos fölmondta az önkéntes túlmunkaszerződését, mivel a főigazgató nem tudta teljesíteni a bérkövetelésüket. (A traumatológusok egyebek mellett az aneszteziológusokkal azonos óradíjat kértek. Mint azt a Népszava megtudta: a különbség most óránként egy-két ezer forint, ami havonta - a vállalt ügyeleti óráktól függően - kétszázezret is kiadhat egy orvos esetében.) A Péterfy Sándor utcai kórház gazdálkodását jó ideje kincstári biztos felügyeli, így a bérrendezéshez kevés a menedzsment jó szándéka. A tárgyalások még zajlottak, amikor nyilvánosságra került a traumatológusok bérköveteléséről szóló levél. Úgy tudjuk: ez az incidens egyelőre „lefagyasztotta” az egyeztetéseket. Ebben a képlékeny helyzetben ráadásul a kórház fenntartója is aktív részese lett az egészségüggyel szembeni közbizalom megingatásának. A Péterfy-kórház baleseti sebészetéről ugyanis kikerült egy kép a Facebookra, amelyen egy hivatalosnak látszó, kifüggesztett papíron az áll: az informatikai rendszer hibája miatt nem tudnak betegeket fogadni. Egyben arra kérnek mindenkit, ellátásuk helyéről, intézményéről a recepciós pultnál érdeklődjenek. A levélen se dátum, se beazonosítható aláírás nincs - csak valami pecsétféle. Aláíróként az "Országos Baleseti Intézet Vezetősége" kitétel szerepel. Lapunk kereste az intézményt, de nem értünk el senkit. Más forrásból úgy tudjuk, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújtó Affidea cseréli az úgynevezett PACS képtovábbító informatikai rendszerét. Ez okoz átmeneti problémát, és mivel a képalkotó-diagnosztikai gépekről nem lehet az orvosok számítógépeire eljuttatni a felvételeket, politraumatizált sérülteket valóban nem tudnak fogadni. Ám az ambulancián jelentkezőket hétfőn egész nap ellátta az intézmény, és most is ezt teszi. A Népszavának Leitner György, az Affidea Magyarország vezérigazgatója megerősítette: előre bejelentett CT-karbantartás zajlott hétfőn a baleseti központban emiatt szünetelt 16 óráig a politraumatizált sérültek fogadása. Valamint ettől függetlenül keletkezett egy informatikai probléma, de hétfő késő délutánra azt is megoldották, és helyreállt az ellátás.  A probléma az, hogy mindezt az intézmény egyetlen felelős személye sem mondhatta el, mivel a kórházi vezetők az ÁEEK engedélye nélkül nem nyilatkozhatnak. Arról sem, hogy adott esetben nem kaptak engedélyt nyilatkozni. A kórházfenntartó meg magától nem mond semmit.
Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 08:33

Palkovics kontra magyar agyak: nem adja magát az MTA

Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:04

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nemet mondott az Akadémia közgyűlése a kormány terveire, önként nem mondanak le a kutatóintézetekről.
– A mi álláspontunk többször átgondolt és érvekkel alátámasztott, addig kitartunk mellette, amíg a parlament másként nem dönt – jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, miután az intézmény közgyűlése hétfőn úgy döntött: a kormány szándékával ellentétben az akadémiai kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA-n belül. Azt sem fogadták el, hogy a kutatóintézetek jövőbeni irányítására létrehozandó testület tagjainak csak felét adják tudósok. A közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy folytassa a tárgyalásokat. Egy nyilatkozat formájában azt is kijelentették: nem tartják elfogadhatónak azokat a kényszerítő módszereket, amikkel a kormány él. A döntéseket nagy többséggel, 70-90 százalék közötti arányokkal fogadták el. – A közgyűlés döntéseinek nagy része nem felel meg a kormány álláspontjának, azokat nem tudjuk elfogadni. Nem jutottunk előrébb, további tárgyalások szükségesek – erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Lovász László ellenben úgy látja, történt előrelépés, hiszen elfogadták, hogy a kutatóhálózatoknak új irányítási struktúrája legyen, miként azt is: az irányító testület elnökét – az MTA és a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezhesse ki, ezzel pedig hatékonyabban megvalósulhatnak a kormányzati igények is.
Tavaly nyáron derült ki: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTA kutatóintézet-hálózatát hosszabb távon egyes intézetek megszüntetésével és mások beolvasztásával át akarja alakítani. Palkovics miniszter mindezt a hazai kutatás-fejlesztés és innováció erősítésével indokolta. Szerinte a tudomány sikerességét az garantálja, ha a politika nagyobb beleszólást kap az irányításba, a tudományra szánt pénzek elköltésébe. Noha még a miniszter által felsorolt nemzetközi példák is ennek ellenkezőjét támasztják alá, az ITM és a kormány hajthatatlan: csak azt tartják elfogadhatónak, ha a kutatóhálózat kikerül az MTA közvetlen irányítása alól. - A miniszter kokit kapott a fejére – értékelte a közgyűlés eredményeit az MTA egyik kutatója, aki maga is részt vett a hétfői ülésen. Mint mondta, érzékelhető volt, hogy Palkovics elveszítette azoknak az akadémiai szereplőknek a támogatását, akikkel korábban még sikerült szót értenie. Véleménye szerint most a miniszternél pattog a labda. - Egyébként úgy gondolom, a döntést már meghozta a kormány, csak azt nem tudják, bevállalják-e a kutatóintézetek nyílt államosítását – fogalmazott forrásunk. Erre enged következtetni Palkovics László korábbi nyilatkozata is, mely szerint ha szükséges, egyszerű törvénymódosítással szervezik ki a kutatóhálózatot az MTA alól – az akadémiai törvény módosításához ugyanis nincs szükség az MTA közgyűlésének támogatására. A miniszter a kormánypárti Magyar Hírlapnak is úgy nyilatkozott a minap: akár már júniusban módosíthatnak a törvényen.
Hétfőn viszont már arról beszélt, tovább egyeztet az MTA vezetésével. Hozzátette: a kormány szeretné gyorsan lezárni ezt a helyzetet, szoros határidők vannak. A sietséget azzal magyarázta, nehogy sérüljön közben a kutatóhálózat. A júniusi törvénymódosításra tett kijelentését úgy próbálta finomítani: az akadémiai törvény módosítására akkor is szükség lenne, ha az Akadémia elfogadta volna a javaslatokat. Azzal Lovász László MTA-elnök is egyetértett, mihamarabb rendezni kell a körülményeket. - Azt viszont senki ne gondolja, hogy az Akadémia bármikor is meg fogja szavazni, hogy önmagában nem alkalmas a kutatóhálózat működtetésére – tette hozzá. A miniszter már a közgyűlést követő napon folytatná a tárgyalásokat, és az MTA elnöke is abban bízik, mihamarabb újra egyeztethetnek. Akadémiai forrásunk szerint néhány héten belül egy újabb, rendkívüli közgyűlést hívhatnak össze.
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.05.06. 18:06

Orbán még nem mondta ki, de a Fidesz elhagyni készül a Néppártot

Publikálás dátuma
2019.05.06. 17:44

Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Manfred Weber pedig alkalmatlan az Európai Bizottság elnökének - Orbán szerint.
Az Európai Bizottság új elnökének a személye különös jelentőséggel bír az EU jövője szempontjából és jelenleg minden jelölt alkalmatlan – mondta Orbán Viktor, miután találkozott Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárral, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével. Magyarázatképpen Orbán egy kérdésre válaszolva azt mondta, azzal, hogy Weber korábban kijelentette: nem akar a magyarok szavazatával bizottsági elnök lenni, „olyan súlyos sértést követett el a magyar választókkal szemben”, hogy ezek után egyszerűen nem támogathatják. (Megjegyzendő: a Néppárt csúcsjelöltje nem a magyarok voksait nem kérte, hanem Orbán és a Fidesz szavazataiból nem akart profitálni.)  - Sajnálom, hogy így alakult, de nekünk, magyaroknak tudomásul kell vennünk ezt – tette hozzá. A miniszterelnök egyébként rövid elemzést is adott a jelenlegi európai politikai erőviszonyokról: szerinte jelenleg a bevándorláspárti politikai erők (ahová a baloldal és a Néppárt nagyobbik része tartozik) kétségtelenül többségben vannak, de a választások után a bevándorlásellenes jobboldal megerősödése „kiegyensúlyozottabb döntéseket eredményezhet az Európai Parlamentben és az állam-, és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is nőhet a jobboldaliak aránya”. Strache egyébként a második pártvezető, aki az EP-ben a Fidesz pártcsaládjával, az Európai Néppárttal (EPP) rivalizáló frakcióban, a Nemzet és Szabadság Európája nevű csoportban ül, múlt héten Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke járt Magyarországon. Mindez erősen arra utal, hogy a Fidesz elhagyni készül a Néppártot, bár ezt Orbán még mindig nem volt hajlandó nyíltan kimondani. A találkozó utáni sajtótájékoztató egyébként – akár csak Salvinié – kifejezetten barátságos hangulatú volt. - Baráti tárgyalásokon vagyunk túl, a kétoldalú kapcsolatok rendezettek és sikeresek – kezdte Orbán Viktor. A megbeszéléseken természetesen fontos kérdés volt az európai biztonság és határvédelem ügye, „Magyarország a déli határszakaszon Ausztriát is védi, ezért köszönjük, hogy ebben Ausztria is segíti Magyarországot, ez nem volt mindig így, amikor baloldali kormány irányított, mindent megtettek, hogy Magyarország nem tudja megépíteni a határkerítést és az FPÖ kormányra kerülése kellett hozzá, hogy az osztrák álláspont is bevándorló ellenessé váljon” - adja meg az alaphangot a magyar kormányfő. Ezután azt hangsúlyozta, hogy mindketten változást akarnak Európában, mégpedig olyat, amilyen Ausztriában történt, ahol a jobbközép Osztrák Néppárt együttműködik a „jobboldali hazafias párttal” - vagyis az FPÖ-vel. Európában is ilyen változást szeretnének, az európai baloldal reménytelenül bevándorlásellenes, ezért ami Ausztriában működik, működjön európai szinten is – mondta Orbán. Szerinte az európai baloldal szocializmust akar, ő maga viszont „nem akarja, hogy ezzel próbálkozzon Brüsszel is”. Strache köszönetet mondott Orbánnak a meghívásért – ami azért érdekes, mert a diplomáciai protokoll szerint nem Orbán Viktor, mint a Fidesz elnöke, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hívta meg. A közös kapcsolatok méltatásán túl nem sokat mondott, de a „lopakodó iszlamizáció elleni közös harcot” külön kiemelte, mint „a túlélés egyik zálogát”. Az EP-választásokról azt mondta, feltételezik, hogy a hazafias pártok jóval erősebbek lesznek és akár többséget is alkothatnak esetleg. Szerinte nyíltan kell végre beszélni arról, hogy az EPP-nek felül kellene vizsgálnia „a saját kirekesztő politikáját a hazafias pártokkal kapcsolatban”. - Európa a szívünkben él, de egy föderalisztikus európai berendezkedést szeretnénk, nem centralizációt, még ha az nem is vita, hogy szükség van reformokra az EU-ban - mondta. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, de nem tudják elképzelni magukat egy olyan Néppártban, ahol a bevándorláspártiak vannak többségben. - Stratégiai vita van a Néppártban arról, hogy a választások után balra forduljon, vagy jobbra nyisson, a Fidesz álláspontja kisebbségben van, kérdés, szabad-e kisebbségben maradnunk? Van-e jogunk más álláspontot képviselni? - fogalmazott. Ha „van joguk, maradnak, ha nem, máshol keresik a helyüket”. Ugyanakkor „tiszteletlenség lenne párttérképen való elmozdulásról beszélni a választások előtt”, az Fidesz álláspontját befolyásolja a választók véleménye is. Másodsorban Orbánnak „a hűség fontos politikai kategória, szeretnénk kitartani a közösségünkben, amíg ő maga nem mondja azt, hogy nem kér belőlünk”. Arra a kérdésre, hogy mit szól hozzá, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár felvetette az EU alapszerződését jelentő Lisszaboni Szerződés újratárgyalását, Orbán Viktor azt mondta, ezt ő is teljes mértékben támogatja, ezt „kellő komolysággal meg lehetne vitatni” - igaz, arra nem tért ki, hogy Kurz egy új szerződésbe belefoglalná, hogy a jogállami normákat nem teljesítő tagállamoktól vonják meg a támogatásokat, amitől Orbán mereven elzárkózik. Az osztrák határellenőrzés visszaállításával kapcsolatban Orbán azt mondta, „intelligenciára van szükség a kétoldalú együttműködésben, mert vannak ellentéteik, de képesek rá megoldást találni, elfogadta Strache ezzel kapcsolatos válaszait és szempontjait”. Egy kérdésre válaszolva Strache arról beszélt, ami „fasiszta, antiszemita, azt elutasítják” - vagyis ilyen pártokkal nem működnek együtt. A baloldal viszont „mindent szélsőjobbnak minősít, ami nem balos, ez nyelvrendőrség”. Orbán szerint az FPÖ és a Liga példája mutatja, hogy egykor szélsőjobboldalinak minősített pártok kormányon felelős politikát visznek, nem szélsőségesek.

"A magyar kormányfő kijelentése egyértelművé tette, hogy a Fidesz végleg elfordult a kereszténydemokrata néppárti többségtől és leendő EP-képviselői az Európa-ellenes szélsőségesek között ülnek majd az Európai Parlamentben. Azok a konzervatív szavazók tehát, akik Weberre és az Európa-párti jobboldalra akarnak szavazni a május 26-i választáson, tiszta lelkiismerettel nem támogathatják a Fidesz képviselőit”, mondta Ujhelyi István, az MSZP EP-kampányának vezetője.

Frissítve: 2019.05.06. 21:10