Kormányinfó: nem támogatják a dugódíjat, a pótselejtezőn még kijuthatunk az Eb-re

Publikálás dátuma
2019.11.21. 15:16

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Gulyás Gergely kommentálta az elmúlt időszak eseményeit a rendszeres sajtóértekezleten.
"A kormány üdvözli, hogy Várhelyi Olivér az új Európai Bizottság tagja lesz. Úgy látják, hogy a bővítéspolitika és szomszédságpolitika fajsúlyosabb terület, mint amelyet 2004 óta bármelyik magyar biztos betöltött az EB-ben" – így kezdte Gulyás Gergely az aktuális kormányinfót. A miniszter szerint nemcsak a kormánynak lesz embere a bizottságban, hanem Soros Györgynek is Frans Timmermans személyében. Ennek ellenére a Fidesz EP-képviselői támogatni fogják a Bizottság hivatalba lépését a jövő heti szavazáson.

Mátrai Erőmű

Gulyás szerint állandó és folyamatos az ellenőrzés, ennek adatai a kormány rendelkezésre állnak. Egyszeri eseményről volt szó, semmilyen határérték-túllépést nem mértek a hatóságok, rémhírek jelentek meg a sajtóban. Megerősítette, hogy semmiféle fertőzéstől nem kell tartani az erőmű közelében. A kormányzati felelősséget eddigi is vállalták és ezután is vállalni fogják a szakhatósági eljárásokért.

Bocsánatkérés

A kormány a jogerős ítéleteket végrehajtja, amint kézhez kapják, bocsánatot fognak kérni a Helsinki Bizottságtól – közölte Gulyás arra a kérdésre, hogy szerdán ismét egy sorosozással reagáltak arra, hogy a Kúria szerint elnézést kell kérniük a jogvédő szervezettől.

A parlamenti büntetések

A tervezett házszabályról Gulyás azt mondta, hogy az Egyesült Királyságban akár egy évre is kitilthatják a képviselőket, ehhez képest enyhe, hogy a Fidesz tervei szerint akár 2 hónapra kitilthatnak renitens képviselőket, és akár 12 hónapra is megvonhatják a fizetésüket.

Budapest

Ma 27 CT-van Budapesten, és 23 kerület. „Mit tegyünk még?” – tette fel a kérdést Gulyás, aki szerint egy választási kampányban lehet hülyeséget beszélni, utána viszont szembesülni kell a valósággal. A miniszter szerint az atlétikai vébé nyereséges lehet, ehhez nemcsak stadion hanem park is épülne a Duna-parton, a fővárosnak november végéig kell dönteni, de legeslegkésőbb decemberben el kell dönteni, hogy Budapesten vagy vidéken meg tudják-e rendezni a vébét. Gulyás szerint népszavazást tartani a stadionról már nincs idő és nincs is értelme. A dugódíjról a Fővárosi Közgyűlés tud döntést hozni saját hatáskörében, ha ez megtörténik, azzal szemben nincs apelláta – jelentette ki Gulyás, aki szerint nem biztos, hogy a közgyűlésnek megvan a jogi eszköze a dízelautók kitiltására. A kormány nem támogatja a dugódíjat, ezt már Tarlós István alatt is elmondták. A dugódíj Demszky Gábor hagyatéka, Karácsonynak el kell dönteni, hogy mit tesz ezzel – közölte Gulyás, aki szerint a dugódíj eddigi koncepciója kidolgozatlan. A miniszter azt is reméli, hogy nem fogják kitiltani a dízelautókat Budapestről.

Foci

Az MLSZ adatai szerint a kormány több mint 100 milliárdot költött foci támogatására. Miért ennyire fontos a kormánynak a profi futball támogatása, kérdezte a Reuters. Gulyás azt mondta, lehet vitatkozni az eredményekről, de a 2016-os Európa-bajnokságon jól szerepelt a válogatott, amelynek a teljesítménye ennek ellenére „időnként szomorúságra is okot ad”. A miniszter reményét fejezte ki a pótselejtezők miatt.

Horthy Miklós

Komoly érdemei vannak abban, hogy a trianoni országcsonkítást követően, 1920 után az ország talpra tudott állni, de az sem vitás, hogy az az állam, amelynek Horthy volt a kormányzója, nem tudta megvédeni 600 ezer zsidó honfitársunkat a második világháború idején – közölte kérdésre válaszolva Gulyás. 

Gothár Péter

A csütörtöki kormányinfón a miniszter azt mondta, hogy súlyos bűncselekményről van szó, amit ki kell vizsgálni. Hozzátette, hogy a balliberális kulturális oldalon nem először tapasztalják, hogy a legérzékenyebb kérdésben a szavak és a tettek szemben állnak egymással, hiszen "egy éve eltussolnak egy ilyen ügyet". Azt is elmondta, hogy szerinte minden állami kitüntetésre méltatlanná vált Gothár Péter, de abban azért óvatosabb lenne, hogy a rendező korábban odaítélt díjait visszavonják. (Gothár többek között a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas rendező.) 
Szerző

Index: Póczik mostohafia ott volt a Borkai-orgián, ő intézte a lányokat is - kábítószer miatt nem nyomoznak

Publikálás dátuma
2019.11.21. 14:56

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
F. Gábor korábban jóban volt Borkai barátjával, Rákosfalvy Zoltánnal, de később megromlott a kapcsolatuk.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint hiányzik a bűncselekmény gyanúja, ezért nem indítottak nyomozást kábítószer-birtoklás miatt a Borkai-ügyben, írja a Pesti Srácok a rendőrségi határozat alapján. Ebből kiderül, hogy Tényi István feljelentése után a rendőrség azt írta, ellenőrizték a Borkai Zsolt utazásával kapcsolatban megjelent, valamint a hatóság rendelkezésére álló fotó- és videófelvételeket, azonban azokon „kábítószergyanús növényi törmelék, vagy egyéb állagú anyag, illetve kábítószer fogyasztására utaló magatartás tanúsítása nem látható”. Hozzátették, hogy a bizonytalan forrásból származó, közösségi oldalakon vagy a médiában megjelent híresztelések önmagukban nem alapozhatják meg a büntetőeljárás megindítását. Közben az Index arról ír, hogy Póczik József könnyen összekapcsolható a volt győri polgármester adriai szextúrájával. Póczik az az egykori válogatott focista, aki a hatóságok gyanúja szerint a jachton készült szexképekkel zsarolta meg a rajta szereplő Borkaiékat. A lap szerint Póczik élettársának fia, F. Gábor közvetítette a lányokat a hajóra, ahol barátnőjével együtt ő is jelen volt. Az Index információi szerint F. Gábor eszelte ki, hogy a barátnőjével felvételeket készít a hajón. F. Gábor korábban jóban volt Borkai Zsolt barátjával, Rákosfalvy Zoltánnal, aki szintén szerepelt a képeken. Az Index azt írja, később megromlott F. Gábor és Rákosfalvy kapcsolata, amiben az is szerepet játszott, hogy F. Gábor elszámolási vitába keveredett a kereskedőként ismert édesapjával, és ebben a vitában Rákosfalvy az apát segítette. Póczik tagadja, hogy bárkit megzsarolt volna. Az ő verziója szerint tavaly nyáron egy ismeretlen férfi arra kérte meg, hogy vigyen el egy borítékot Borkai Zsoltnak a budapesti Novotel szálloda portájáról. Miután átvette, Borkaiékat ábrázoló, jachton készült szexképeket talált benne, amiket állítása szerint át is adott a polgármesternek. A Borkai-felvételek az önkormányzati választások előtt kerültek nyilvánosságra, azokon Borkai Zsolt győri üzletemberek társaságában egy jachton szexuális kapcsolatot létesített egy fiatal nővel. A felvételen látható nőt és társát is őrizetbe vették a Marina Part lakóparkban.
Szerző

Kártérítést kaptak a menekültek, ám Strasbourg szerint nem tartották őket fogva

Publikálás dátuma
2019.11.21. 14:21
Menekültek várakoznak a röszkei tranzitzónában 2016 áprilisában
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
A magyar államnak összesen 28 ezer euró kártérítést és perköltséget kell fizetnie az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete értelmében. A Helsinki Bizottság közölte, hogy folytatja jogi küzdelmét az ártatlan gyerekek és szüleik önkényes bebörtönzése ellen.
Felemás ítélet született Strasbourgban egy 2015 óta húzódó menekültügyben: Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, mivel megsértették emberi jogaikat, amikor a magyar hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ugyanakkor az ítélet szerint nem tekinthető fogvatartásnak a tranzitzónában való őrizetük. Évek óta húzódó jogvitát zárt le a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága: ha a nagykamara is kimondta volna, hogy a tranzitzóna fogvatartásnak minősül, úgy az ott vegetáló menekülteket is megilletnék azok a jogok, amelyek a fogvatartottakat, azaz onnantól bíróságokhoz fellebbezhetnek a menekültügyi eljárásaik ügyében. Sajátos módon ugyanis Magyarországon jelenleg egy súlyos bűnözőnek sokkal több joga van a tisztességes eljáráshoz, mint egy háborús menekültnek. A per még 2015-ben indult. Akkor két bangladesi menekült, Ilias és Ahmed lépett be a frissen felállított tranzitzóna területére, hogy a menedékkérelmüket legális úton benyújthassák. A két férfi kérelmét azonban minimális eljárási garanciák nélkül hamar elutasította a menekültügyi hatóság, mivel a törvénnyel biztonságos harmadik országnak minősített Szerbián át érkeztek. A két férfi fellebbezett és a bíróság igazat adott nekik, új eljárásra kötelezte a menekültügyi hatóságot, amely azonban ismét érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmüket, majd kiutasították őket Szerbiába. Aztán a magyar hatóságok – a szerb hatóságok tudta és hozzájárulása nélkül – visszakényszerítették a két menekültet szerb területre. A magyar állam a perben azzal érvel, hogy a tranzitzóna nem fogvatartás, mivel a menekültek szabad akaratukból bármikor távozhatnak - Szerbiába. Ezzel szemben a jogvédő civilek és a strasbourgi bíróság gyakorlata szerint ez nem igaz: a távozáshoz ugyanis a menekültnek végérvényesen le kell mondania a menedékjog kérelmezéséről. A perben 2017-ben már kimondta a bíróság: a magyar kormány állításával szemben a tranzitzónában történő elhelyezés fogvatartás, amellyel személyes szabadságuktól fosztják meg a kérelmezőket. Mivel pedig nincs szabályozva sem, ezért az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő jogellenes fogvatartásnak minősül. A magyar tranzitzóna ugyanis a magyar állam joghatósága alá esik, így ott ugyanazok a jogok illetik meg az elzártakat, mint más fogvatartási helyeken, például a börtönben és rendőrségi fogdán. A döntéssel szemben a magyar kormány kivételes eljárást kérve – a tömeges migrációs nyomásra hivatkozva - a Nagykamarához fordult felülvizsgálatért. Ilias és Ahmed már EU országban van, biztonságban, így sokkal inkább elvi jelentőségű döntésről van szó. Ezt jelzi, hogy 2018 áprilisában egy megelőző tárgyaláson az illiberális testvériség jegyében az orosz és a lengyel, majd a hozzájuk csatlakozó bolgár kormány is beavatkozóként sorakozott fel a magyar oldalon. A menedékkérők mellett viszont a ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), több civil szervezet sorakozott fel.

Folytatja a jogi küzdelmet a Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet rá: az Európa Tanács több tagállamában is próbálkoztak már a magyarhoz hasonló tranzitzónás fogvatartással, de a strasbourgi bíróság mindeddig elbuktatta ezeket a kísérleteket. Ma azonban más ítélet született. Szerintük egyértelműen rossz ítélet született. A Nagykamara érvelése feltűnően ellentmondásos: a mai ítélet egyszerre állítja azt, hogy csak az számít, Szerbiában milyen körülmények várták volna a kérelmezőket, és azt, hogy a Szerbiából való továbbküldésből eredő veszélyeket is vizsgálni kellett volna. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a Nagykamara a 2015-ös állapotról alkotott ítéletet. 2015 óta azonban sokat romlott a helyzet, és a tranzitzónákban nagy többségében gyerekeket és szüleiket tartják fogva a teljes menekültügyi eljárás idejére. Mi továbbra sem tartjuk összeegyeztethetőnek a nemzetközi, uniós és alkotmányos szinten biztosított alapjogokkal ártatlan gyerekek időtlen időkre és önkényesen történő bebörtönzését, valamint szüleik éheztetését. A Magyar Helsinki Bizottság éppen a múlt héten nyújtotta be a századik menekültügyekkel kapcsolatos panaszát a strasbourgi bírósághoz. „75 ügyünkben még nem döntöttek az emberi jogi bírák, azoknál bizonyosan lesz még lehetőségük kiköszörülni a mai csorbát” - írja a szervezet közleménye. „A mai ítélet tovább sarkall minket, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználva küzdjünk a tranzitzónás fogavartás ellen. Jelenleg mintegy 180 gyereket tartanak fogva, két év alatt pedig több mint 1700-an voltak 18 év alattiak tranzitzónás őrizetben, olykor egy éven is túl.”

Iliasnak és Ahmednek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Megsértették emberi jogaikat, amikor a hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ugyanakkor a Nagykamara nem tekintette fogvatartásnak őrizetüket. A Magyar Helsinki Bizottság elhibázottnak tekinti a strasbourgi ítéletnek ezt a részét, és ezután is folytatja jogi küzdelmét ártatlan gyerekek és szüleik önkényes bebörtönzése ellen.

Frissítve: 2019.11.21. 15:01