színház;finanszírozás;tüntetés;Gothár Péter;Nemzeti Kulturális Alap;

A kultúra nemzeti alap: több ezren tiltakoztak a törvénymódosítás ellen a Madách téren (fotók)

Több tízezren írtak alá petíciót és ezrek tüntetettek a művészet szabadságáért. Az apropót adó törvényjavaslat puhult ugyan, aggodalomra mégis maradt ok elég. Jordán Tamás, Mácsai Pál, Pintér Béla és Karácsony Gergely is felszólalt.

Mint ismert, a kormány baltával esett neki a kulturális életnek és a kultúrafinanszírozásnak, és növelné hatalmát az önkormányzati fenntartású színházak ellenőrzésében. Az Artportal.hu információi nyomán elsőként a Népszava szolgált dokumentumokkal a módosítás tervezetéről. Közben a kormány Gothár Péter szexuális zaklatási botrányát jelölte meg a törvénymódosítás okaként - de lapunk információi szerint a törvénytervezet már a botrány kirobbanása előtt elkészült. Mindezek ellen szerveztek tüntetést a budapesti Madách térre, az Örkény István Színház elé hétfőn 18 órára.

Korábban, de még szintén hétfőn kivételes eljárásban Semjén Zsolt nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (lásd első keretes írásunkat - a szerk.), miután több tízezren írtak alá petíciót az eredeti tervezet ellen. 

A tüntetés elején Kocsis Gergely, a Katona József Színház művésze vezetésével az eső ellenére gyorsan gyülekező tömeg többféleképpen is megtanulta skandálni:

A kultúra nemzeti alap!

Helyszíni tudósítóink szerint a Madách tér hamar megtelt emberekkel. Még szintén a tüntetés előtt Kocsis Gergely színész, a Katona József színház tagja azt kérte a színpadról, hogy a "féregirtást a parlamentben" feliratú és hozzá hasonló táblákat tegyék le a tüntetők, mert ez nem tartozik a témához.

Néhány művész nyilatkozott a téren a Népszavának.

Művészek a téren: egy mondat a Népszavának

  • Gálvölgyi János színművész: "Az előző években nem jártam tüntetésre, de most az előző 51 évem miatt jöttem ki."

  • Szüts Miklós festőművész: "Nem lehet az értelmiséget legyilkolni, mert ha ez történne, nem csak mi járnánk rosszul, hanem az egész ország."

  • Darvasi László író: "Azért vagyok itt, mert ilyenkor nem lehet máshol lenni."

  • Bodor Johanna koreográfus: "Nem szeretnék a romániai kulturális életre emlékezni amikor a hatalom a kultúrát megpróbálta a politika szolgálatába állítani, bízom benne, hogy ez nálunk nem történhet meg."

A beszédek 18 óra után pár perccel kezdődtek, a Mérce elő Facebook-videóban jelentkezett a helyszínről. A beszédek és a tüntetés fontosabb részletei a videó alatt olvashatók.

Elsőként Fullajtár Andrea, a Katona József Színház művésze lépett a mikrofonhoz, beszéde feltüzelte a közönséget: "Tudsz még hallgatni? Lesz még ezek után valaki, aki tud hallgatni?" - kérdezte a tömegtől.

Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője másodikként beszélt. Azt mondta, elfogy a levegő, el fogjuk veszíteni a sokféleség kultúráját, a következő pedig a szabadság elvesztése lesz.

Sodró Eliza, a Radnóti Miklós Színház színésze a 30 év alatti színművészek nyílt levelét olvasta fel, amit több mint százan írtak alá. "A fiatal művészek szabadságban nőttek fel, és szabadságban döntötték el, hogy színészek lesznek. Ez a generáció nem volt kapható a gyűlölködésre, és azért fogott most össze, mert a törvénymódosítás miatt nem látják biztosítottnak a jövőjüket" - idézte a levelet, ami szerint az alábbi három probléma van a törvénytervezettel: a megalkotása előtt nem történt érdemi érdekegyeztetés; a független társulatok megszűnéséhez vezet; az önkormányzati fenntartású kőszínházak esetében az igazgatók kinevezésének kormányzati vétójoga súlyosan veszélyezteti az autonóm működést.

Egy percről percre változó törvényjavaslat - mostA Semjén Zsolt által hétfőn újonnan beadott tervezet alapján készült menetrend szerint módosító javaslatok benyújtására mindössze három óra jutott a nap folyamán. Az összevont parlamenti vita a keddi ülés utolsó napirendi pontja lesz, a hétfőn rendelkezésre álló három óra alatt benyújtott módosítókról pedig szerdán döntenek, és a zárószavazás is akkor zajlik majd. A kulturális élet szereplői a mindent eldöntő részletek megismerése kedvéért a következő 30 napban árgus szemekkel figyelhetik a részletszabályokat. A tervezet szerint a Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, a Demeter Szilárd vezette Magyar Nemzeti Kultúrközpont alapításáról nem rendelkezik, nem derül ki belőle, mi a kormány szándéka a független színházakkal kapcsolatban és nem szerepel benne a színházigazgatók kinevezésének vétójoga sem. Ugyanakkor a teátrumok önállósága valóban veszélybe kerül. Miközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében "kristálytiszta, kiszámítható" helyzetről és felelősségi viszonyokról írt, a tervezet egyrészt kimondja, hogy az önkormányzatok felelősek saját színházaik fenntartásáért, másrészt amennyiben ezt nem tudják megoldani, megállapodást köthetnek a kormánnyal. Ennek feltételeiről azonban semmit nem tudni, a kormány egyedi szerződéseket köt a hozzá fordulókkal, így könnyen megteheti, hogy egy „baráti” helyhatósággal előnyösebb, egy „ellenségessel” keményebb paraméterekkel köt szerződést, sőt akár meg is tagadhatja ezt. Az új rendszer eredményeképpen a kormány egy sor fontos területen kap alapvető jogot akár formai (rendeletalkotás), akár tartalmi (színház-megállapodások) ügyekben, így a parlament és az önkormányzatok ellenőrző szerepe tovább csökken.

Farkas Franciska szabadúszó színész lírai beszédében kiemelte: "Hiszek a hazámban, hiszem, hogy a hazám jót akar nekem. hiszem, hogy a hazám értékel engem. Szeretném, ha a hazám büszke lenne rám. Én úgy hiszek a hazámban, mint a gyermek szüleiben – csak anyu és apu mostanában kicsit sokat veszekednek." A színésznő hinni akarja, elmondhatja a véleményét anélkül, hogy bármelyik párt érdekeit szolgálná. "A mindenkori magyar kormánynak, ahogy a mindenkori ellenzéknek is, támogatnia kell azt, aki a hazáját szolgálja – ez minden pártérdek felett áll" - tette hozzá.

Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint „most olyasvalami készülődik törvényi szinten”, ami ellen minden tiszta lelkiismerettel bíró embernek fel kell szólalnia. Bulgakov Mester és Margaritájának kulcsmondatát idézte, miszerint: „A gyávaság a legeslegnagyobb bűn”. A színigazgató elmondta, ma a tüntetés több résztvevőjével együtt levelet kapott Fekete Péter államtitkártól, amely szerint a salátatörvénnyel kapcsolatban”semmi sem igaz a sajtóban híreszteltekből”. Jordán megköszönte a Magyar Művészeti Akadémia „jobboldalhoz köthető” vezetőinek is, hogy nem értettek egyet a tervezettel, szerinte ez is azt mutatja, hogy „felül lehet emelkedni” ügyek mentén a politikai nézeteken. 

Kulturális államtitkár: a múzeumoknál miniszteri vétójog van, mégsem tiltakoznakMiközben a szakma jelentős részének kihagyásával zajlott az új kulturális törvény előkészítése, a kulturális államtitkár egyeztetésekről beszélt az országgyűlés törvényalkotási bizottságában. Fekete Péter az NKA-t a kulturális élet egyik legerősebb sarokkövének nevezte, amelynek célja a független előadóművészek támogatása. Mint mondta, bezárása még gondolatként sem merült fel, azt pedig a Magyar Művészeti Akadémia vezetője kérte, hogy a forrásait inkább a függetlenek támogatására fordítsák, és ne az állami, önkormányzati intézményekre - tudósított az MTI. Kijelentette azt is: a kultúrstratégiai intézményekről több tucatszor tárgyalt a tárca a szakmai szervezetekkel, amelyek kérték egy-egy csúcsintézmény meghatározását. Minden szakágból a legerősebb intézményt emelték ki - fűzte hozzá. Az államtitkár a társasági adókedvezmények rendszerének módosításáról szólva az épített örökség megőrzését a kultúra sarkalatos pontjának nevezte. Cáfolta, hogy az államilag támogatott színházi vezetők kinevezésénél vétójoga lenne a miniszternek a jövőben, megjegyezte ugyanakkor, hogy a múzeumok esetében ez a gyakorlat él és az ellen még senki sem tiltakozott. Leszögezte: ha az állam jelentős támogatást ad egy intézmény fenntartásához, akkor kontrollt is gyakorolnia kell felette. Szerinte számos vidéki önkormányzat "farol ki" az intézmények fenntartásából, így ezek vezetői kérték a felelősségi körök tisztázását.  

Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója Örkény István Az élet értelme című egyperces novellájára emlékeztetett, sőt fel is olvasta. A novella arról szól, hogy cselekedni kell, és arról, hogy meg kell őrizni a józan gondolkodásunkat, nem szabad idomulni, meg kell maradni annak, akik vagyunk. Meg kell őrizni nyugalmunkat és humorunkat.

Pintér Béla drámaíró, színész és rendező a független szféra képviseletében azt kérdezte: "Mégsem mészároltok le minket? B*szd meg, pedig olyan jó beszédet írtam!" – kommentálta az eredeti törvénytervezet hétfői módosítását, aztán kérdővé alakította előre megírt szövegének kijelentő és felkiáltó mondatait.

És tényleg jó beszéd volt, sokszor idézett mondat lesz belőle például ez itt: 

"A pokolban kipeckelt szemmel kell majd néznetek Balázs Péter szolnoki rendezéseit."

– kommentálta az eredeti törvénytervezet hétfői módosítását, aztán kérdővé alakította előre megírt szövegének kijelentő és felkiáltó mondatait.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is felszólalt. Azt mondta, nem szívesen áll a színpadon, de kötelessége, mert a színház nem a politikáé, hanem a közönségé. A főváros kiáll a színházak mellett, ugyanúgy, ahogy a társadalom minden szereplője, többek között az orvosok, a tanárok mellett is kiáll. Mint mondta:

"Ez a törvény csak annak törvény, aki megszavazza, mindenki másnak diktátum, beleértve a kormánypárti önkormányzatokat is."

Karácsony elárulta: Prágában is tüntetnek, a nemzeti színháznál gyűltek össze azok, akik szolidaritást vállaltak a magyar kultúrával.

Ezek után a tüntetést lezárták, és arra kérték az embereket, hogy békében induljanak haza. A tömeg miatt korábban már le kellett zárni a Károly körutat. A helyszínen tartózkodó tudósítóink és több sajtóorgánum szerint is több ezres tömeg jelent meg a tüntetésen, ötezer fő körül lehet belőni a jelenlévők számát.

A pécsi színészek nem tüntettekA Pécsi Nemzeti Színház előtt mintegy félszáz ember demonstrált a teátrumok önállóságát bedaráló törvénytervezet ellen este hat és hét között. A résztvevők szerint azért jöttek viszonylag kevesen, mert csak az utolsó órákban és spontán módon szerveződött meg a tiltakozó rendezvény. A tüntetésen felolvasták a Független Előadóművészeti Szövetség petícióját, majd a résztvevők arról beszélgettek, hogy mi történik, ha a kormány átnyomja szándékát a parlamenten. Többen úgy vélték, hogy akkortól vége a független magyar színházi gondolkodásnak, és az idegen nyelveket beszélő színművészek, rendezők, díszlet- és jelmeztervezők a kulturális önkény elől elmenekülnek az országból. Később a demonstrálók mécseseket gyújtottak, és letették azokat a színház lépcsőjére. A pécsi teátrumból senki sem vett részt a tüntetésen. (U.T.)