Előfizetés

A kultúra nemzeti alap: több ezren tiltakoztak a törvénymódosítás ellen a Madách téren (fotók)

Pion István Juhász Dániel Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2019.12.09. 18:16

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Több tízezren írtak alá petíciót és ezrek tüntetettek a művészet szabadságáért. Az apropót adó törvényjavaslat puhult ugyan, aggodalomra mégis maradt ok elég. Jordán Tamás, Mácsai Pál, Pintér Béla és Karácsony Gergely is felszólalt.
Mint ismert, a kormány baltával esett neki a kulturális életnek és a kultúrafinanszírozásnak, és növelné hatalmát az önkormányzati fenntartású színházak ellenőrzésében. Az Artportal.hu információi nyomán elsőként a Népszava szolgált dokumentumokkal a módosítás tervezetéről. Közben a kormány Gothár Péter szexuális zaklatási botrányát jelölte meg a törvénymódosítás okaként - de lapunk információi szerint a törvénytervezet már a botrány kirobbanása előtt elkészült. Mindezek ellen szerveztek tüntetést a budapesti Madách térre, az Örkény István Színház elé hétfőn 18 órára. Korábban, de még szintén hétfőn kivételes eljárásban Semjén Zsolt nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (lásd első keretes írásunkat - a szerk.), miután több tízezren írtak alá petíciót az eredeti tervezet ellen.  A tüntetés elején Kocsis Gergely, a Katona József Színház művésze vezetésével az eső ellenére gyorsan gyülekező tömeg többféleképpen is megtanulta skandálni:
A kultúra nemzeti alap!

Helyszíni tudósítóink szerint a Madách tér hamar megtelt emberekkel. Még szintén a tüntetés előtt Kocsis Gergely színész, a Katona József színház tagja azt kérte a színpadról, hogy a "féregirtást a parlamentben" feliratú és hozzá hasonló táblákat tegyék le a tüntetők, mert ez nem tartozik a témához. Néhány művész nyilatkozott a téren a Népszavának.

Művészek a téren: egy mondat a Népszavának

  • Gálvölgyi János színművész: "Az előző években nem jártam tüntetésre, de most az előző 51 évem miatt jöttem ki."
  • Szüts Miklós festőművész: "Nem lehet az értelmiséget legyilkolni, mert ha ez történne, nem csak mi járnánk rosszul, hanem az egész ország."
  • Darvasi László író: "Azért vagyok itt, mert ilyenkor nem lehet máshol lenni."
  • Bodor Johanna koreográfus: "Nem szeretnék a romániai kulturális életre emlékezni amikor a hatalom a kultúrát megpróbálta a politika szolgálatába állítani, bízom benne, hogy ez nálunk nem történhet meg."
A beszédek 18 óra után pár perccel kezdődtek, a Mérce elő Facebook-videóban jelentkezett a helyszínről. A beszédek és a tüntetés fontosabb részletei a videó alatt olvashatók.
Elsőként Fullajtár Andrea, a Katona József Színház művésze lépett a mikrofonhoz, beszéde feltüzelte a közönséget: "Tudsz még hallgatni? Lesz még ezek után valaki, aki tud hallgatni?" - kérdezte a tömegtől. Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője másodikként beszélt. Azt mondta, elfogy a levegő, el fogjuk veszíteni a sokféleség kultúráját, a következő pedig a szabadság elvesztése lesz. Sodró Eliza, a Radnóti Miklós Színház színésze a 30 év alatti színművészek nyílt levelét olvasta fel, amit több mint százan írtak alá. "A fiatal művészek szabadságban nőttek fel, és szabadságban döntötték el, hogy színészek lesznek. Ez a generáció nem volt kapható a gyűlölködésre, és azért fogott most össze, mert a törvénymódosítás miatt nem látják biztosítottnak a jövőjüket" - idézte a levelet, ami szerint az alábbi három probléma van a törvénytervezettel: a megalkotása előtt nem történt érdemi érdekegyeztetés; a független társulatok megszűnéséhez vezet; az önkormányzati fenntartású kőszínházak esetében az igazgatók kinevezésének kormányzati vétójoga súlyosan veszélyezteti az autonóm működést.

Egy percről percre változó törvényjavaslat - most

A Semjén Zsolt által hétfőn újonnan beadott tervezet alapján készült menetrend szerint módosító javaslatok benyújtására mindössze három óra jutott a nap folyamán. Az összevont parlamenti vita a keddi ülés utolsó napirendi pontja lesz, a hétfőn rendelkezésre álló három óra alatt benyújtott módosítókról pedig szerdán döntenek, és a zárószavazás is akkor zajlik majd. A kulturális élet szereplői a mindent eldöntő részletek megismerése kedvéért a következő 30 napban árgus szemekkel figyelhetik a részletszabályokat. A tervezet szerint a Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, a Demeter Szilárd vezette Magyar Nemzeti Kultúrközpont alapításáról nem rendelkezik, nem derül ki belőle, mi a kormány szándéka a független színházakkal kapcsolatban és nem szerepel benne a színházigazgatók kinevezésének vétójoga sem. Ugyanakkor a teátrumok önállósága valóban veszélybe kerül. Miközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében "kristálytiszta, kiszámítható" helyzetről és felelősségi viszonyokról írt, a tervezet egyrészt kimondja, hogy az önkormányzatok felelősek saját színházaik fenntartásáért, másrészt amennyiben ezt nem tudják megoldani, megállapodást köthetnek a kormánnyal. Ennek feltételeiről azonban semmit nem tudni, a kormány egyedi szerződéseket köt a hozzá fordulókkal, így könnyen megteheti, hogy egy „baráti” helyhatósággal előnyösebb, egy „ellenségessel” keményebb paraméterekkel köt szerződést, sőt akár meg is tagadhatja ezt. Az új rendszer eredményeképpen a kormány egy sor fontos területen kap alapvető jogot akár formai (rendeletalkotás), akár tartalmi (színház-megállapodások) ügyekben, így a parlament és az önkormányzatok ellenőrző szerepe tovább csökken.

Farkas Franciska szabadúszó színész lírai beszédében kiemelte: "Hiszek a hazámban, hiszem, hogy a hazám jót akar nekem. hiszem, hogy a hazám értékel engem. Szeretném, ha a hazám büszke lenne rám. Én úgy hiszek a hazámban, mint a gyermek szüleiben – csak anyu és apu mostanában kicsit sokat veszekednek." A színésznő hinni akarja, elmondhatja a véleményét anélkül, hogy bármelyik párt érdekeit szolgálná. "A mindenkori magyar kormánynak, ahogy a mindenkori ellenzéknek is, támogatnia kell azt, aki a hazáját szolgálja – ez minden pártérdek felett áll" - tette hozzá. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint „most olyasvalami készülődik törvényi szinten”, ami ellen minden tiszta lelkiismerettel bíró embernek fel kell szólalnia. Bulgakov Mester és Margaritájának kulcsmondatát idézte, miszerint: „A gyávaság a legeslegnagyobb bűn”. A színigazgató elmondta, ma a tüntetés több résztvevőjével együtt levelet kapott Fekete Péter államtitkártól, amely szerint a salátatörvénnyel kapcsolatban”semmi sem igaz a sajtóban híreszteltekből”. Jordán megköszönte a Magyar Művészeti Akadémia „jobboldalhoz köthető” vezetőinek is, hogy nem értettek egyet a tervezettel, szerinte ez is azt mutatja, hogy „felül lehet emelkedni” ügyek mentén a politikai nézeteken. 

Kulturális államtitkár: a múzeumoknál miniszteri vétójog van, mégsem tiltakoznak

Miközben a szakma jelentős részének kihagyásával zajlott az új kulturális törvény előkészítése, a kulturális államtitkár egyeztetésekről beszélt az országgyűlés törvényalkotási bizottságában. Fekete Péter az NKA-t a kulturális élet egyik legerősebb sarokkövének nevezte, amelynek célja a független előadóművészek támogatása. Mint mondta, bezárása még gondolatként sem merült fel, azt pedig a Magyar Művészeti Akadémia vezetője kérte, hogy a forrásait inkább a függetlenek támogatására fordítsák, és ne az állami, önkormányzati intézményekre - tudósított az MTI. Kijelentette azt is: a kultúrstratégiai intézményekről több tucatszor tárgyalt a tárca a szakmai szervezetekkel, amelyek kérték egy-egy csúcsintézmény meghatározását. Minden szakágból a legerősebb intézményt emelték ki - fűzte hozzá. Az államtitkár a társasági adókedvezmények rendszerének módosításáról szólva az épített örökség megőrzését a kultúra sarkalatos pontjának nevezte. Cáfolta, hogy az államilag támogatott színházi vezetők kinevezésénél vétójoga lenne a miniszternek a jövőben, megjegyezte ugyanakkor, hogy a múzeumok esetében ez a gyakorlat él és az ellen még senki sem tiltakozott. Leszögezte: ha az állam jelentős támogatást ad egy intézmény fenntartásához, akkor kontrollt is gyakorolnia kell felette. Szerinte számos vidéki önkormányzat "farol ki" az intézmények fenntartásából, így ezek vezetői kérték a felelősségi körök tisztázását.  

Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója Örkény István Az élet értelme című egyperces novellájára emlékeztetett, sőt fel is olvasta. A novella arról szól, hogy cselekedni kell, és arról, hogy meg kell őrizni a józan gondolkodásunkat, nem szabad idomulni, meg kell maradni annak, akik vagyunk. Meg kell őrizni nyugalmunkat és humorunkat. Pintér Béla drámaíró, színész és rendező a független szféra képviseletében azt kérdezte: "Mégsem mészároltok le minket? B*szd meg, pedig olyan jó beszédet írtam!" – kommentálta az eredeti törvénytervezet hétfői módosítását, aztán kérdővé alakította előre megírt szövegének kijelentő és felkiáltó mondatait. És tényleg jó beszéd volt, sokszor idézett mondat lesz belőle például ez itt: 
"A pokolban kipeckelt szemmel kell majd néznetek Balázs Péter szolnoki rendezéseit."

– kommentálta az eredeti törvénytervezet hétfői módosítását, aztán kérdővé alakította előre megírt szövegének kijelentő és felkiáltó mondatait. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is felszólalt. Azt mondta, nem szívesen áll a színpadon, de kötelessége, mert a színház nem a politikáé, hanem a közönségé. A főváros kiáll a színházak mellett, ugyanúgy, ahogy a társadalom minden szereplője, többek között az orvosok, a tanárok mellett is kiáll. Mint mondta:
"Ez a törvény csak annak törvény, aki megszavazza, mindenki másnak diktátum, beleértve a kormánypárti önkormányzatokat is."

Karácsony elárulta: Prágában is tüntetnek, a nemzeti színháznál gyűltek össze azok, akik szolidaritást vállaltak a magyar kultúrával. Ezek után a tüntetést lezárták, és arra kérték az embereket, hogy békében induljanak haza. A tömeg miatt korábban már le kellett zárni a Károly körutat. A helyszínen tartózkodó tudósítóink és több sajtóorgánum szerint is több ezres tömeg jelent meg a tüntetésen, ötezer fő körül lehet belőni a jelenlévők számát.

A pécsi színészek nem tüntettek

A Pécsi Nemzeti Színház előtt mintegy félszáz ember demonstrált a teátrumok önállóságát bedaráló törvénytervezet ellen este hat és hét között. A résztvevők szerint azért jöttek viszonylag kevesen, mert csak az utolsó órákban és spontán módon szerveződött meg a tiltakozó rendezvény. A tüntetésen felolvasták a Független Előadóművészeti Szövetség petícióját, majd a résztvevők arról beszélgettek, hogy mi történik, ha a kormány átnyomja szándékát a parlamenten. Többen úgy vélték, hogy akkortól vége a független magyar színházi gondolkodásnak, és az idegen nyelveket beszélő színművészek, rendezők, díszlet- és jelmeztervezők a kulturális önkény elől elmenekülnek az országból. Később a demonstrálók mécseseket gyújtottak, és letették azokat a színház lépcsőjére. A pécsi teátrumból senki sem vett részt a tüntetésen. (U.T.)   

"Folyosói pletykákra hivatkozva vádolnak" - mondta Mihályi Győző, majd folyosói pletykákra hivatkozva megvádolta a fővárost

Pion István
Publikálás dátuma
2019.12.09. 18:03
Népszava fotó
Az Újszínház színésze liberális politikai nyomást érez, és azzal vádolja Budapest vezetését, hogy Alföldit akarják Dörner helyére, ezért akarnak botrányt.
Vizsgálat indul az Újszínházban társulatot érintő zaklatási vádak miatt - írja az MTI a színház közleményére hivatkozva. A Fővárosi Önkormányzat mint fenntartó még december 6-án kért tájékoztatást az intézménytől egy vagy több 2016-ban elkövetett szexuális zaklatás ügyében. Miután a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) saját Facebook-oldalán közölte, hogy etikai vizsgálatot indított a szervezet saját elnöke ellen, nem volt nehéz kitalálni, hogy kiről van szó. A sajtó azonnal megnevezte Mihályi Győzőt, aki az Újszínház társulatának tagja, valamint a SzíDoSz elnöke. Az ügyben olyan hírek jelentek meg, miszerint az Újszínház társulatának egyik, állami díjjal is kitüntetett, elismert színésze az intézmény egyik nem színész tagját zaklatta szexuálisan 2016-ban.

Gyors felmentés

Miután a színészszakszervezet etikai bizottsága meghallgatta Mihályit, Facebook-posztban adtak ki az eredményről közleményt, amiben az áll, hogy
az elnök (Mihályi Győző - a szerk.) megjelent a bizottság előtt, és a vádakat tagadta, és ennyi elég is volt ahhoz, hogy a bizottság lezárja a vizsgálatot.

Az Újszínház mindeközben szóban és írásban is arról tájékoztatta a fenntartó főváros képviselőjét, hogy nincs tudomásuk semmilyen zaklatásról, vagyis a Dörner György által vezetett színház a sajtóhírekkel ellentétben azt állítja: "Hivatalos bejelentés színházunkhoz sem akkor, sem azóta nem érkezett. A sajtóban megjelent cikkek valóságtartalmát vitatjuk és visszautasítjuk" - hangsúlyozta a teátrum közleménye. Azt írják, az Újszínház is a sajtóból értesült arról, hogy a fenntartó, valamint a Színházi Dolgozók Szakszervezete részére ilyen jellegű bejelentés történt. "Az Újszínház a mai napon mindkét intézménytől tájékoztatást kért" - tették hozzá. A színház rendkívüli társulati ülésen tájékoztatta a társulatot, hogy az etikai bizottság a sajtóban megjelent vádak miatt vizsgálatot indít. A társulatot a közlemény szerint biztosították arról, hogy amennyiben bárki bejelentést tesz, minden erővel "az esetleges áldozatok" megvédésére fog törekedni a színház.

Dörner vs. Alföldi

Mihályi Győző, akit információk szerint már meg is hallgattak az Újszínházban, a Blikknek nyilatkozott. A színész azt mondta, hogy az állítólagos zaklatási botrányáról szóló feljelentő levél puszta rágalom, a levelet egy színházi haragosa, egy ügyelő írta. Szerinte a férfi sértődöttségében próbálta meg besározni őt, és ezzel a Dörner György által vezetett színházat is. Hozzátette:
"Az egykori színházi ügyelő folyosói pletykákra hivatkozva tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzatot és a szakszervezetet a zaklatásról."

Később aztán ugyanazzal a módszerrel, amit maga is sérelmezett, Mihályi Győző megvádolta a fővárosi fenntartót.
„Csak folyosói pletykákra tudok hivatkozni, de a főváros másnak, a szóbeszéd szerint Alföldi Róbertnek szánja ezt a színházat."

A színész korábban liberális politikai támadásról is beszélt. Alföldi Róbert október végén úgy nyilatkozott, hogy a fővárosnál nem pályázik semmiféle igazgatói posztra, mert az „baromira nem lenne elegáns". 

Kirúgták Gothár Pétert a Színház- és Filmművészeti Egyetemről

Pion István
Publikálás dátuma
2019.12.09. 16:12
Gothár Péter
Fotó: Népszava
Az egyetem etikai bizottságának javaslatára Gothár Péter szerződését a mai nappal megszüntették.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Etikai Bizottsága közleményt adott ki a Facebookon. Azt írják: "A bizottság 2019. december 8-i ülésén összegezte és lezárta a Gothár Péter elleni etikai eljárást, és egyöntetű döntést hozott, melynek értelmében Gothár Péter oktatói szerződésének azonnali hatályú megszüntetését javasolja az SZFE vezetésének." A közlemény végén az áll:
"Upor László rektorhelyettes az Etikai Bizottság ajánlását elfogadta, Gothár Péter szerződését a mai nappal megszüntette."

Mint ismert, november 19-én robbant a Katona József Színházban egy szexuális zaklatással kapcsolatos ügy, aminek következtében Gothár Péter november 20-án lépett a nyilvánosság elé, és elismerte bűnösségét. Az üggyel kapcsolatban a kormány utólag kreált indokot arra, hogy kulturális vonatkozású törvényeket írjon át, többek között azért, hogy az önkormányzati fenntartású színházak feletti kormányzati hatalmat erősítse. Ebben a kommunikációs kampányban a kormány nekiesett a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetésének is, többek között azzal vádolva az oktatási intézményt, hogy elhallgatta az ügyet. Erre is reflektál most az egyetem etikai bizottságának közleménye. "Az egyetem vezetésének nem volt tudomása a nyilvánosságnál korábban Gothár Péter más intézményben megtörtént ügyéről, nem tudott továbbá semmilyen Gothár Péter által elkövetett etikai vétségről az egyetemen sem" - írják. Hozzáteszik: "Tanár és diák, rendező és színész viszonylatában (csakúgy, mint bármilyen más hierarchikus kapcsolatban) az alárendelt személyes méltóságát sértő bárminemű viselkedés teljességgel elfogadhatatlan, és nincs olyan művészi vagy pedagógiai cél, amely az ilyen határátlépéseket elfogadhatóvá tenné." A helyzet súlyosságára való tekintettel az etikai bizottság kiemeli:
"A jelenlegi helyzet zavart értelmezésekből, túlfűtött indulatteli megnyilvánulásokból összeálló megítélése miatt, feltétlenül javasoljuk a megértést segítő közösségi feldolgozást, szakértő vezette nagycsoportos beszélgetésekkel."

Az egyetem számára is tettek javaslatot, méghozzá azt, hogy a 2020-as februári szemeszterkezdéskor hirdessenek oktatóknak és hallgatóknak szóló, szemléletformáló, az egyetem etikai egységét és integritását erősítő kurzusokat. A közlemény így zárul: "Az ügyet ezzel lezártnak tekintjük, és szeretnénk a továbbiakban a jövő feladataira koncentrálni."