Mike Pompeo amerikai külügyminiszter évek óta kereste a lehetőséget Szulejmáni likvidálására

Vele párhuzamosan az Obama-kormányzat nem hivatalos tűzszünet idején is figyelte az iráni hírszerzés vezetőjét.

Az amerikai sajtóban részletek jelentek meg Kászem Szulejmáni iráni tábornok pénteki bagdadi likvidálásának előzményeiről. Mint ismert, az Amerikai Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban, Szulejmáni iráni tábornok, az iráni hírszerzés rendkívül népszerű vezetője volt a támadás fő célpontja. A robbanás vele és további hét emberrel végzett. A dróntámadást Donald Trump amerikai elnök rendelte el. A tábornok halála miatt a teheráni vezetés bosszút esküdött, az amerikai nagyvárosokban pedig kivezényelték a Nemzeti Gárdát, és több rendőrt állítottak szolgálatba.

A Wall Street Journal szombati információi szerint - írja az MTI - Donald Trump amerikai elnök nem csütörtökön hozott döntést Szulejmáni likvidálásról, hanem még december 27-én, azt követően, hogy az Irán támogatását élvező milicisták az iraki Kirkuk közelében lévő amerikai támaszpont ellen támadást intéztek, és életét vesztette az amerikai hadsereg egyik alvállalkozója - egy nyelvész - is.

A lap azt írja, a merényletet Kászem Szulejmáni irányította, és Libanonban, Szíriában, valamint Irakban további offenzívákat készített elő, ezért Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője együttesen győzték meg Trumpot arról, hogy likvidálják Szulejmánit. Úgy érveltek, "most van ésszerű esély arra", hogy a csapásméréssel nem háborút robbantanak ki, hanem az Iránon belüli "mérsékelt erőket" segítik. Az elnökkel a támadás jogi hátteréről is tárgyaltak, különös tekintettel arra, hogy Szulejmániék likvidálása minősíthető-e önvédelemnek.

Régóta figyelték, csak indok és helyszín kellett

Az Obama-kormányzat idején - amikor már zajlottak az iráni atomprogramról folyó tárgyalások - is végig figyelemmel kísérték Kászem Szulejmáni tevékenységét. Azonban hallgatólagosan beleegyeztek abba is, hogy az iráni tábornok repülőgépe ugyanabban az iraki légikikötőben parkoljon, ahol a különleges műveletek főparancsnokságát vezető Tony Thomas amerikai tábornok repülője szokott állni. A Pentagon egyik stratégája ezt "nem hivatalos tűzszünetként" értékelte.

A Trump-kormányzat már 2017-es megalakulása óta számolt Szulejmáni eltávolításának lehetőségével, de a Wall Street Journal szerint nehéz volt meghatározni az iráni hírszerzés fejének tartózkodási helyét, ráadásul nagyon ritkán - és akkor is csupán rövid időre - hagyta el Iránt. Ezért nem született döntés a likvidálásról.

December 27. után öt nappal Szulejmáni Bagdadba érkezett repülővel. "Ekkor vált alkalmas célponttá" - idézte a Pentagon munkatársát a Wall Street Journal. A bagdadi nemzetközi repülőtérről a fővárosba bevezető úton nagyon kevés kijárat van, és az utat végig magas fal övezi. Ez az amerikai döntéshozók számára - a lap megfogalmazása szerint - "optimális helyszín volt a célszemély likvidáláshoz". Kászem Szulejmáni alig indult el a repülőtéri úton, amikor a konvoját dróntámadás érte.

Pompeo különösen régóta vadászott Szulejmánira

Az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elhangzott összeállítás szerint az amerikai külügyminiszternek évek óta célkeresztjében volt az iráni tábornok. Mike Pompeo már 2015-ben - amikor még Kansas republikánus képviselője volt a washingtoni kongresszusban - rendszerváltozást szorgalmazott Iránban, és Kászem Szulejmánit nevezte meg a második legfontosabb embernek perzsa földön. Akkor egy rendezvényen arról beszélt, hogy Szulejmáni kezéhez "amerikaiak százainak vére tapad".

Az NPR felidézte, hogy Pompeo 2017 júliusában, amikor már a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt, a coloradói Aspenben évente megrendezett híres biztonsági fórumon is beszélt Szulejmániról. Arra a kérdésre, hogy realista, vagy járható megoldás-e a rendszerváltoztatás Iránban, azt felelte: "a bajkeverők, Kászem Szulejmáni és a bandája, nem megválasztott tisztségviselők. Mi ezekre az emberekre figyelünk halál komolyan, hogy ne folytathassák tevékenységüket és ne legyen hatalmuk".

Pompeo még abban az évben bejelentette, hogy levelet intézett Szulejmánihoz és Irán más, egyébként meg nem nevezett vezetőihez. A levélben arra figyelmeztette őket, hogy egyre veszélyesebb magatartást tanúsítanak Irakban, és az Egyesült Államok őket fogja felelősnek tartani az Irakban lévő amerikai érdekeltségek elleni bármely támadásért. "Ez világos üzenet volt, de biztosak akartunk lenni abban, hogy Szulejmáni és az iráni vezetők megértették, mit akarunk" - jelentette ki az akkor még CIA-vezető Pompeo egy Ronald Reagan elnökről elnevezett nemzetvédelmi fórumon Dél-Kaliforniában.