Előfizetés

Kormányzati zavar a szélerőművek tiltása körül

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.01.28. 08:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kormány szokás szerint kitérő energiaügyi válaszaiba ezúttal fura tárgyi tévedések is keveredtek.
„A magyar energiastratégia a nukleáris energia arányát kívánja megnövelni” – közölte hétfőn Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára az LMP-s Ungár Péternek a szélerőmű-tilalom okait firtató írásbeli kérdésére. A valóság ezzel szemben, hogy a kormány új Energiastratégiájánakenergiamix”-grafikonja 2040-re a jelenlegi közel felének megfelelő atomalapú termelési méretet mutat. Az így megtermelt áram mennyiségét szintén kevesebbre teszik a mostani 50 százaléknál. Az ellenzéki honatya – szakértők széles körével egyetértésben – azt tudakolja, hogy az Orbán-kabinet miért nem ad ki új engedélyeket a szél nagyobb kihasználása érdekében. A zöldpárti politikus idézi az állami MVM honlapját, ami szintén kevesli a kiépítettséget. Schanda Tamás válaszában megismétli: az Orbán-kormány azért nem támogatja a szélerőmű-építéseket, mert az ország lehetőségei e téren „kevésbé jók” és „koncentrálnunk kell az erőforrásokat”. Tóth Boldizsár, a Magyarországi Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége elnöke lapunknak kedden megerősítette: bár a tavalyi támogatási pályázatra elvileg bármilyen megújulós termelő jelentkezhetett, mivel új szélerőművek építését a kormány négy éve gyakorlatilag betiltotta, ilyen egységek nem indulhattak. Változatlanul értetlenül állnak a döntés előtt. A pályázaton kedvező megtérülésük miatt szinte kizárólag napelemek nyertek. A szövetség a többi megújulós eljárás érdemi támogatását is szorgalmazza. A pályázati rendszerrel jelentős napenergia-termelés juthat a lehető legkisebb támogatással piacra – fogalmazott az MTI tudósítása szerint Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a Nemzetközi Energia Ügynökség tegnapi párizsi konferenciáján. A több mint 160 pályázatból kiválasztandó győztesek harmadával olcsóbban termelnek, mint a korábbiak – tette hozzá. Az ITM fellebbezett a 2050-es teljes szén-dioxid-mentesítést célzó közös uniós vállalás nyári vétóját alátámasztó háttéranyagok kiadására kötelező, első fokú bírósági döntés ellen – közölte a DK-s Vadai Ágnes kérdésére kedden Schanda Tamás. A pert a független Szél Bernadett indította az iratok sikertelen kikérése után. Tavaly decemberben amúgy Orbán Viktor az utolsók között mégis rábólintott a közös célra.

Háttérbe szorított felújítások

Kissé következetlen Schanda Tamásnak Tordai Bence családi házak energiatámogatási kérdésére adott hétfői válasza is. A párbeszédes politikus arról érdeklődött, hogy hány háztartás kapott vissza nem térítendő támogatást az állami Otthon Melege Programból (OMP) és jelenleg milyen lehetőségek állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az államtitkár e tárgyban csak az MFB uniós hátterű, Ginop-8 jelű kamatmentes hitelét említi. Ám mivel ezt vissza kell fizetni, nem része az OMP-nek. Miközben biztosít a kormány legmagasabb fokú elkötelezettségéről, arra nem tér ki, hogy - a kedvezményezettek között 2016 óta nem szereplő - családi házak mikor remélhetnek újabb vissza nem térítendő támogatást. (Jelenleg az OMP-n belül távhőkorszerűsítési igény adható be.) Az a kitétele, miszerint eddig az OMP-ből 300 ezer család nyert vissza nem térítendő támogatást, azért csalóka, mivel ennek jó része teljes körű felújításnak nem nevezhető mosó- és hűtőgép-, valamint konvektor- és kazáncsere. 

Rekordköltés: a külügynek 68 milliót is megér egy munkahely

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.01.28. 07:40

Fotó: Vajda János / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Tavaly rekordösszeg ment el a hazai nagyberuházások támogatására, viszont ebből 2016 óta legkevesebb új állás jött létre.
A beruházások ösztönzésével több vonatkozásban is rekordot döntött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium: összesen 101 nagyberuházásról állapodott meg a szaktárca a külhoni és hazai (újra)befektetőkkel, és eddig soha nem látott mértékű támogatást, 105,3 milliárd forintot költöttek ezen cégek megnyerésére. A rekordösszeg ellenére tavaly alig 6686 új munkahely megteremtéséhez járultak így hozzá, ami négyéves mélypont. Ennél kevesebb állást 2016-ban hoztak létre a nagyberuházók, akkor mindehhez 64 milliárd forintos támogatás társult. Rekord született abban az értemben is, hogy a külügy, illetve az adófizetők ilyen drágán még nem teremtettek munkahelyet: tavaly az egy új munkavállalóra jutó támogatás 15,7 millió forintra emelkedett az előző évi 9,9 millió forintról. Eddig a rekord egy 2016-os adat volt – akkor az államnak 11 millió forintba került egy új munkahely. A külügy stratégiát is váltott: már nem követeli meg, hogy a támogatott beruházásokkal új munkahelyeket is teremtsenek. Ez részben annak tudomásul vétele, hogy elfogyott a képzett magyar munkaerő, így a szaktárca a munkahelyteremtés helyett a magas hozzáadott értékű és/vagy komoly innovációval járó beruházásokat is támogatásban részesített. Így kaptak jelentős összeget például a Robert Bosch cégcsoport különböző magyar leánycégei, illetve a Egis Gyógyszergyár Zrt.: a hazai gyógyszercég összesen bő egymilliárdot húzott be az adófizetőktől, a Robert Bosch azonban több tételben, csak tavaly 7,1 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott az úgynevezett technológiaintenzív fejlesztések keretében. A magyar tulajdonú  cégek -  technológia híján -, továbbra is a  munkahelyteremtés ígértével nyerhettek el komolyabb támogatásokat: így kapott raktárkapacitásának bővítéshez 3,4 milliárdot a dunakeszi székhelyű a BHS Trans Kft., ami a hatodik legnagyobb támogatási összeg volt a külügy keretében, és a logisztikai cég 165 új munkahely létrehozását vállalta. Hasonlóan inkább a munkahelyteremtéssel érdemelte ki a Tamási-Hús Kft. azt a 2,8 milliárdot, amelyet „sült és szeletelt bacon gyártási kapacitás" bővítésére kapott, ahol 255 új munkavállaló kaphat munkát. Tavaly a csúcstámogatást ugyanakkor az egyik legnagyobb magyar cég, a Mol leányvállalata, a Mol Petrolkémia Zrt. kapta új tiszaújvárosi vegyiüzemének építéséhez. A Mol-leány összesen 280 milliárdos beruházáshoz összesen 11,6 milliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők, ezzel 172 munkahely jöhet létre, azaz egy-egy új munkásra 68 millió forint támogatás jut, amely minden idők rekordja. A poliolüzem 2017-es bejelentésekor Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter azzal indokolta az egyik legnagyobb tőkéjű magyar cég támogatását, hogy az egyezik a kormány gazdaság- és technológiafejlesztési céljaival. A közel 12 milliárdos össztámogatással a Mol azonban így is csak a hetedik az örök ranglistán amelyet a Mercedes vezet: a német cég hazai leánya a két kecskeméti gyárához eddig összesen 35 milliárd forintot kapott a magyar államtól. Tavaly a második legtöbb támogatást a Continental Powertrain Hungary Kft. kapta. (Cikkünk korábbi verziójában azt állítottuk, hogy külügy listájában szereplő Continental Powetrain Hungary Kft. nem szerepel a cégnyilvántartásban. A cikk megjelenése után a megjelenése után a Continental csoport helyreigazítási kérelmében jelezte, hogy a Continental Powetrain Hungary Kft. 2018 októberi megalakulása óta folyamatosan működik, 2019 október elseje óta - a Continental korábbi Powertrain divíziójának névváltozása következtében - Vitesco Technologies Hungary Kft. néven.) A Continental csoport már három évtizede jelen van Magyarországon, az új debreceni gyár már a hetedik beruházása lesz, és az ígéretek szerint 450 munkavállalót foglalkoztatnak majd cég „autóipari elektronikai gyártósorán”, amihez 10,6 milliárdos támogatást kaptak. A harmadik és negyedik helyen szintén autóipari beruházó, a REHAU-Automotive Kft. (7,1 milliárd) és az Audi (6,3 milliárd) található,. Az első ötbe még befért egy kerékpárüzem is, a tajvani tulajdonban lévő Giant Hungary Kft., amely 5,2 milliárdos támogatást kap új gyöngyösi gyárának felhúzásához, ahol majd 591-en dolgozhatnak – derül ki a külgazdasági tárca összesítésből.   

Rogán mint Mol-elnök?

M. I.
Publikálás dátuma
2020.01.28. 07:20
Hernádi Zsolt megtartaná pozícióit
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Még ha maga Rogán Antal esetleg szívesen el is foglalná Hernádi Zsolt Mol-elnöki székét, ez bizonyosan nem lenne egy fáklyásmenet.
Rogán Antal lehet a Mol elnöke, a posztot jelenleg elfoglaló Hernádi Zsolt pedig megőrizné vezérigazgatói tisztségét - közölte péntek este "kormányzati" információkra hivatkozva a Hírklikk. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre sem a Mol, sem a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. Több forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, Hernádi Zsolt nem tervez megválni pozíciójától. Igaz, a horvát igazságszolgáltatás által kiadott nemzetközi körözés, illetve bírósági ítélet miatt még évekig, vagy akár évtizedekig nem hagyhatja el kockázatmentesen - a mozgását nem korlátozó - Magyarországot. Ugyanakkor alapvetően hét éve ez a helyzet, amivel a jelek szerint a tulajdonosok és a piaci szereplők is megbékéltek és ami így nem akadályozza érdemben az olajcsoport külföldi jelenlétét. A közgyűlés Hernádi Zsolt igazgatósági tagságát két éve 2023-ig meghosszabbította. A Mol-vezetőség kifejezett baráti viszonyt ápol úgy a NER-rel, mint Orbán Viktorral. A cég igazgatóságában ül Csányi Sándor, Járai Zsigmond, Martonyi János vagy épp Parragh László, felügyelőbizottsági tag például Lánczi András vagy a nemzeti vagyonkezelő Tiborcz Istvánhoz közel álló exvezére, Szivek Norbert. A bensőséges hangulat ellenére ugyanakkor korábbi értesüléseink szerint a horvát támadások miatt már a Simicska-korszakban felmerült, hogy egy, a hatalomhoz még közelebb álló személy váltsa Hernádit. Az ilyen felvetéseket ugyanakkor eddig - hírek szerint főképp Csányi Sándor közbenjárásával - udvariasan, de rendre kisiklatták. A Mollal kapcsolatos elképzeléseit az Orbán-kormány nem a kilenc éve félezermilliárd forint közpénzből megszerzett negyednyi részesedése jogán, sokkal inkább nem hivatalos csatornákon érvényesíti. Mindemellett - amiként arra a portál cikke is utal - régóta keringő hír, hogy a nyilvánosság előtt egyre ritkábban megjelenő Rogán Antal távozhat a kormányból.