Orbán Viktor: Budapest kéthetes késéssel követheti a vidéket

Publikálás dátuma
2020.05.15. 08:49

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Szombat délutánra ígérte a döntést a miniszterelnök Budapest újraindításáról.
Megvannak az élet újraindításának feltételei, de a védekezést nem hagyhatjuk abba – mondta Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a fertőzöttek száma csökkent, és csütörtök délutánig bekérték a fővárosi polgármesterek véleményét a budapesti korlátozások enyhítéséről. Elmondta, hogy vidéken már lazítottak, de a következő kérdés Budapest, mivel ott fertőződtek meg a legtöbben. Ezt azzal magyarázta, hogy ha egy lazítás visszahozza a fertőzést, akkor egy faluban, kisvárosban még viszonylag könnyen lehet módosítani és szeparálni a települést. Budapesten viszont más a helyzet, az ország egyetlen metropoliszáról van szó.
– Az élet újraindításának feltételei Budapesten is megvannak

– fűzte hozzá.

Úgy véli, már nem az otthonmaradás a védekezés eszköze, hanem a védőeszközök viselése a tömegközlekedésen, a boltokban, munkahelyeken, és a megfelelő távolság tartása. Szombaton még szeretne „futni egy kört” a kormányon kívüli körökkel: tanácsadókkal, szakemberekkel, virológusokkal, professzorokkal. Az ő véleményüket mankónak szeretné használni, amelyet megismertet az operatív törzzsel, és utána, szombat kora délután születik döntés Budapestről. A játszótereket most kinyitják vidéken, ez már szerinte nagy segítség az asszonyoknak. Úgy látja, hogy a bölcsődei és óvodai ügyeletet módosítani kell, mivel jelenleg nem a megszokott, hanem a kijelölt intézményekbe vihetik a gyerekeket. Az lenne jó, ha mindenki oda vihetné a gyerekét, ahova egyébként is vinni szokta. Arra kérte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárt, hogy ebbe az irányba tegyen lépéseket, a polgármesterekkel egyeztetve.
– Ha megoldottuk a bölcsődék és óvodák sorsát, utána jöhetnek az iskolák

– állapította meg, de azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy még idén kinyithatnak-e az iskolák.

A miniszterelnök elmondása szerint most döntésképességet kért mindenkitől, hogy akár egy-két nap alatt is ki lehessen alakítani álláspontot.  A műsorvezető azon kérdésére, hogy a belföldi turizmus úgy tűnik, kezd beindulni, elkezdődtek a foglalások, a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a vidéki panziók fogadhatnak vendégeket, és június elsejétől 200 fő alatt már lehet esküvőket tartani.
Hozzátette, hogy Budapest két hetes késéssel követheti a vidéket, de ez csak akkor lehetséges, ha mindenki felelősen viselkedik.

Nem maradt el, hogy Karácsony Gergelynek is odaszúrjon. A főpolgármester szerinte egy elméleti ember, aki ha vesz egy bútort, akkor azt nem ő szereli össze.
– Ha disznóvágás van, ez a típus a vacsorára jön. Az elméleti emberek kiváló tanulmányokat írnak, a főpolgármester is kiváló tanulmányt fog írni a Pesti úti fertőzésekről, miközben több ember meghalt

– mondta Orbán Viktor.

Ezért azt kérte a polgármesterektől, elméleti emberektől, hogy váljanak gyakorlati emberekké, mert a nyitás mindenki felelőssége.    Közölte, hogy az ipari termelés drámaian visszaesett áprilisban, a turizmus és vendéglátás pedig eltűnt. Az ipari teljesítmény átlagosan körülbelül 12 százalékot csökkent Európában, nálunk 10 százalékos az eddigi csökkenés. Szerinte jobban vettük eddig az akadályokat, mint mások. Úgy véli, a májusi adatok borzalmasak lesznek, de reményei szerint júniustól visszalépünk a korábbi pályára.  A munkahelyek elvesztéséről azt mondta, hogy mániákusan ismételgeti, hogy minden munkahely helyett, amelyet a vírus tönkretett, egy újat hozzanak létre. Megismételte, hogy a munkaalapú gazdaságban hisznek, szektoroktól függetlenül. Beszélt a kormányzati bértámogatásról, az adócsökkentésről. Most júliustól ismét csökken a szociális hozzájárulás, és munkahelyteremtő eszközként említette, hogy a munkaadóknak jelenleg alig kell járulékokat fizetnie a munkavállalók után.
– Ennek elégnek kell lennie

– tette hozzá.

Úgy véli, ezek az intézkedések képessé tesznek arra, hogy megvédjék a munkát. A nyugdíjasokat sem lehet kihagyni a körből.
– Ez esélyt ad arra, hogy a második csatát is megnyerjük. Az első csata a vírus megfékezéséről szólt. A második csata a munkahelyek megmentése és visszaépítése

– fogalmazott.

Véleménye szerint ez a felsorolt eszközrendszerrel sikerülni fog. Arra a felvetésre, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön nem szólalhatott fel az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló vitában, Orbán Viktor azt mondta, hogy azzal, hogy az EP-ben ilyen szamárságok történnek, azzal együtt tudunk élni. Megfogalmazása szerint el tudjuk viselni, hogy néhány frusztrált képviselő nem talál jobb helyet az EP-nél arra, hogy levezesse a feszültségét. Úgy véli, mi a legsikeresebben védekező országok közé tartozunk. Kijelentette, hogy a brüsszeli bürokratákat mi fizetjük, nekik az a dolguk, hogy minket megvédjenek. Ehelyett azzal foglalkoznak, hogy az egyik legsikeresebben védekező Magyarországon köszörülik a nyelvüket. Ez nem véletlenül esik rosszul a magyaroknak, mert nem ezért fizetjük a brüsszeli bürokratákat. Korábban azt mondta volna, hogy ne keressünk összeesküvés-elméleteket, de mivel már nem olyan fiatal, sok mindent látott. Az az ügy, ami mozgatja ma az európai politikát, az továbbra is a migráció. A kérdés az, hogy a brüsszeli bürokraták el tudják-e érni, hogy a tagállamoknak akaratuk ellenére be elljen fogadniuk migránsokat.
– Nem fognak tudni kicselezni minket

– állapította meg.

A Kúria ítélete alapján ki kell fizetni a gyöngyöspatai roma diákoknak megítélt 100 millió forintos kártérítést, méghozzá pénzben, és nem képzésekben. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy olyan világ van-e Magyarországon, ahol egy kisebbség képes egy olyan rendszert felépíteni, ahol rendszeresen rákényszeríti akaratát a többségre, vagy pedig egy olyan világban akarunk élni, ahol a többség is otthon érezheti magát. 
– Ez nem fogadható el, mert ez a bennszülöttek, tehát a mi országunk

– jelentette ki.

Elismételte a járvány előtt is hangoztatott kormányzati üzenetet, hogy a Soros-szervezetek indították meg ezt az akciót, jól képzett jogászokkal, és pénzszerzési akciónak is elmegy. Közölte, hogy ő is jogászi végzettséggel rendelkező ember, ezt az ítéletet igazságtalannak tartja.
– Jogot szolgáltat, igazságot meg nem szolgáltat

– mondta a Kúria ítéletétől.

Orbán Viktor közölte, hogy olyan jogszabályon dolgoznak, amely megakadályozza a hasonló helyzeteket.
Szerző

Az egész országra figyelmeztetést adtak ki a zivatarok miatt

Publikálás dátuma
2020.05.15. 07:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Viharos erejű szél is jöhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 30 fok között alakul.
Péntekre az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a zivatarok veszélye miatt az Országot Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint napközben eleinte főként az ország északi, északkeleti felén, majd később délnyugaton, délen alakulhatnak ki helyenként zivatarok (egy-egy heves zivatar is lehet), melyeket elsősorban viharos erejű széllökések kísérhetnek, de kisebb méretű jég is előfordulhat. Eleinte erősen felhős lesz az ég, majd északon szakadozik, gomolyosodik, délen csökken a felhőzet, ott a fátyol- és gomolyfelhők mellett túlnyomóan napos idő lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 30 fok között alakul, északon, északnyugaton lesz a leghűvösebb, míg délkeleten a legmelegebb idő. Késő estére 10 és 17 fok közé hűl le a levegő. 
Szerző

Szabadulás a tranzitzónából másfél év után

Publikálás dátuma
2020.05.15. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A magyar kormány az emberi életre legveszélyesebb országok között tartja számon Afganisztánt vagy Irakot, de ez nem akadályozta abban, hogy jobb híján oda próbálja meg visszaküldeni azt a két menedékkérő családot, akik másfél éve adták be kérelmüket a röszkei tranzitzónában.
Kitoloncolás viszont egyelőre biztosan nem lesz, ugyanis az Európai Unió Bíróságának (EUB) csütörtöki határozata szerint alaposan ki kell vizsgálni a családok ügyét, addig pedig a határon is át kell őket engedni – erről tájékoztatta lapunkat Léderer András, a családok jogi képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi munkatársa. A két családot a megszokott automatizmussal akarták kiutasítani Szerbiába, de ahogy azt bemutattuk, ilyet az EUB márciusi ítélete szerint már nem lehet tenni, ezért írták át a kiutasító határozatban Szerbiát a származási országokra, noha nem is vizsgálták, hogy oda biztonsággal visszatérhetnek-e. A Szegedi Járásbíróságnak el kell rendelnie az ítélet értelmében, hogy a tranzitzónából elszállítsák a családokat az új eljárás végéig. Ezek egyelőre egyedi esetek. - Az ítélet csak részben mondja, hogy innentől mindenki négy hét tranzitzónában való őrizet után be kell engedni Magyarországra, inkább arról szól, hogy nem lehet automatizmussal kiutasítani az embereket, valamint egyedileg ki kell vizsgálni mindenkinek az ügyét – hangsúlyozta Léderer, hozzátéve, hogy ezzel majdnem visszatér a 2015 előtti rendszer. A menedékkérőket nem kell szabadon engedni az országban, zárt táborokban továbbra is elhelyezhetők, amíg lefolytatják az új eljárást. A bíróság egyelőre nem azt mondta ki, hogy a magyar kormánynak meg kell változtatnia a menekültügyi és idegenrendészeti eljárási szabályokat, hanem csak azt, hogy az érintett két családnál hogyan kell eljárjon. A magyar kormány dönthet úgy, hogy ezek figyelembe vételével általánosan megváltoztatja a szabályokat és a gyakorlatát, de maradhat annál is, hogy minden érintett menedékkérőnek egyesével bíróságon kell megtámadnia a jogszerűtlen eljárást. Léderer emlékeztet azonban, hogy az EUB előtt van már a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás a magyar menekültügyi rendszerről, ami ugyanezeket a jogsértő gyakorlatokat vizsgálja. Az EUB egyéni ítéletei előrevetítik tehát, hogy milyen ítéletre számíthat a magyar kormány, és a kötelezettségszegési eljárás végén hozott ítéleteket köteles lesz betartani.
- Az elsődleges szempont, hogy a tranzitzónai jogellenes őrizetből szabaduljanak az emberek, valaki 2018 ősze óta van oda bezárva. A továbbiakról még nem született döntés – fogalmazott Léderer arra a kérdésünkre, hogy indítanak-e kártérítési pert az iraki és afgán családok a magyar állammal szemben.