Előfizetés

Trump szerint Ausztriában robbanó fák nőnek, és az osztrákok erdőben élnek

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.17. 17:12

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az amerikai elnök mindig képes döbbenetet kiváltani, most a kaliforniai erdőtüzek kapcsán mondott meglepőt.
Amerika elnöke valójában a South Park című szatirikus rajzfilm egyik szereplője – más hihető magyarázatot nehéz lenne találni Donald Trump erdőtüzekre vonatkozó kijelentéseire, amiket az Independent idézett, itthon pedig a 444.hu szúrt ki.

Különös erdei nép az osztrák

A dolog azzal indult, hogy amikor Trump gépe, az Air Force One tegnap leszállt a tűzvészek sújtotta Kaliforniában, és a riporterek megrohanták, az elnök váratlanul a következőt nyilatkozta erdőtűzügyben:
„Elmegy az ember Ausztriába. Vagy Finnországba. Vagy egy rakás más országba és ott nincs ilyen. Beszélgettem egy fontos ország vezetőjével, aki azt mondta: mi erdei népként gondolunk magunkra. Ez Európában történt. Azt mondtam neki: milyen szép kifejezés. Azt mondta nekem: a mi fáink sokkal robbanásveszélyesebbek – ezzel a robbanásveszélyessel a tűzvészekre gondolt – szóval robbanékonyabbak, mint Kaliforniában, de ez nem okoz problémát, mert rendben tartjuk az erdőinket.”

Ez még Trump mércéjével mérve is annyira furcsa volt – jegyzi meg a 444-hu – hogy a Fox News nem sokkal később külön műsort szentelt neki, amiben az elnök is élőben szólalt meg. És kiderült, hogy a reptéri nyilatkozata nem nyelvbotlás volt, ugyanis szó szerint ezt mondta, a Fox műsorvezetőinek látható döbbenetére:
„A világon mindenütt vannak erdők. De nincsenek akkora erdőtüzek, mint Kaliforniában. Európában erdei városok vannak. Gondoljanak olyan országokra, mint mondjuk Ausztria. De sok ilyen ország van. Az erdőben élnek. Erdővárosokban. De náluk nincsenek ilyen tüzek. Pedig náluk több robbanó fa nő. Olyan fáik vannak, amik könnyebben fognak tüzet. De ők rendben tartják az erdőiket. A lehullott levelek olyanok, mint a benzin, a száraz ágak meg mint a gyufaszálak. Ha 18 hónapnál hosszabban hevernek ott, robbanékonnyá válnak. Ezektől meg kell szabadulni.”

A klímaváltozással minimum szkeptikus Trump ugyanis évek óta nem hajlandó elismerni, hogy az egyre durvább nyugati parti erdőtüzeket a klímaváltozás okozza, hanem kitart amellett, hogy az egész a lusta erdészek hibája, akik nem gereblyézik föl az erdők talaját.

Ez már a sokadik sokkoló mondat

A novemberi újraválasztására készülő Donald Trump esetében ráadásul egymást érik a hasonló, sokkoló erejű megállapítások és beismerések: • Az amerikai elnök a napokban ismerte be, hogy 2017-ben meg akarta öletni Bassár-el Aszad szír elnököt. • A koronavírussal szembeni nyájimmunitást egy interjúban nyájmentalitásnak nevezte – és már februárban tudott arról, hogy a kórokozó halálos veszélyt jelenthet, de még márciusban is arról beszélt nyilvánosan, hogy nem kell izgulni, az általa kínai vírusnak nevezett Covid-19 magától is eltűnik majd egy hónapon belül.       • Volt kabinetfőnöke szerint az amerikai elnök 2018-ban komolyan fontolgatta annak lehetőségét, hogy a hurrikán sújtotta, „koszos és szegények lakta” Puerto Ricót hogyan lehetne elcserélni Grönlandra, amit korábban egyébként meg akart vásárolni Dániától.     • Trump szankcióval sújtaná azokat a bírókat, akik amerikai katonák afganisztáni háborús bűneit vizsgálják ki.  • A Black Lives Matter-tüntetések idején a rendőrök könnygázzal oszlatták a washingtoni Fehér Ház előtt tüntetőket csak azért, hogy Donald Trump átmehessen a szomszédos Szent János episzkopális templom elé, és ott kezében Bibliával pózoljon.        • Az illegális bevándorlóknak pedig aligátorokkal és kígyókkal teli vizesárokkal állná útját az amerikai elnök, és még lábon is lövetné őket .   A Washington Post amerikai napilap júliusi összesítése szerint 
Trump elnököt több mint húszezer alkalommal kapták valótlanságok állításán a beiktatása óta eltelt 3,5 évben.

(Összeállításunkhoz az Independent, a Washinton Post, a Guardian, az NBC News, a magyar médiumok közül pedig a 444.hu, a hvg.hu, a szabadeuropa.hu cikkeit használtuk fel)

Felszámoltak egy drogcsempész-hálózatot Európában, tíz országban voltak rajtaütések

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.17. 17:00
Bemutatón az Europol Hágában
Fotó: FREEK VAN DEN BERGH / AFP
A nemzetközi akcióban több száz rendőr vett részt.
Összehangolt nemzetközi rendőrségi akció keretében felszámoltak egy albán kábítószercsempész-hálózatot Európában – közölte csütörtökön az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol). A tájékoztatás szerint a tíz országban, több száz rendőr részvételével végrehajtott rajtaütésekben húsz embert vettek őrizetbe, illetve lefoglaltak mintegy négy tonna kokaint és 5,5 millió eurót. A Kompania Bello elnevezésű csoport az európai kokainkereskedelem egyik legfontosabb szereplője. A hálózat a Dél-Amerikából való szállításban, az elosztásban és az árusításban is részt vett, ami szakértők szerint ritkaságnak számít. A banda még a saját logóját is rányomtatta a zacskózott drogtömbökre. Az akciót megelőző, öt éven át tartó nyomozás során a csoport mintegy nyolcvan további tagját is őrizetbe vették Olaszországban, Ecuadorban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Svájcban és Németországban.

A Fidesz EP-képviselői is elítélték Luskasenka terrorját és Navalnij megmérgezését

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.17. 16:11

Fotó: JOHN THYS / AFP
Bár Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy Fehéroroszország sosem látott közelségbe került hozzánk, pártja ezt már nem így gondolja.
Közös állásfoglalást adott ki csütörtökön az Európai Parlament, amelyben a képviselők elsöprő többséggel elítélik az elcsalt belarusz elnökválasztást, és az orosz ellenzéki vezető, Alekszandr Navalnij megmérgezését. Az EP közleményéből kiderül, hogy Európai Parlament az 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasítja az idén augusztus 9-i belaruszi „úgynevezett elnökválasztás” eredményét, mivel a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. 
A Parlament a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.

A képviselők ugyanakkor üdvözlik, hogy a közelmúltban létrejött az ellenzéki Koordinációs Tanács „mint a Belaruszban demokratikus változást követelő emberek ideiglenes képviselőj[e]”, amely minden politikai és társadalmi szereplő előtt nyitva áll. A Parlament emellett ismét hangsúlyozza, hogy Belaruszban a lehető leghamarabb új, szabad és tisztességes választásokat kell tartani nemzetközi felügyelet mellett. Az aláírók uniós szakciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a belarusz erőszakos elnyomásért felelősök csoportja, köztük Lukasenka elnök ellen, és a tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérik a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben.  
Az állásfoglalás aláírói határozottan elítélik a tömeges letartóztatásokat és a békés tiltakozók, a tüntetésvezetők és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását. Az ország fogdáiból és börtöneiből folyamatosan érkeznek a bántalmazásról, nemi erőszakról és kínzásokról szóló hírek.

A Fidesz mást mond, mint vezetője

Mint a hvg.hu egy jegyzőkönyvben kiszúrta, az állásfoglalást a Fidesz EP-képviselői – köztük Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Szájer József és Trócsányi László – is aláírták. Ez 180 fokos fordulatot jelent a kormány és Orbán Viktor néhány hónappal korábbi állásfoglalásához képest, hiszen Orbán még júniusban is azt fejtegette Minszkben, hogy a fehérorosz és a magyar „nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk” – ennek örömére pedig 40 millió eurós hitelkeretet is nyitottak a magyar Eximbanknál, a belarusz–magyar cégek közötti együttműködés támogatására.   Bár augusztusban bebizonyosodott, hogy Lukasenka saját népe ellen is brutális erővel lép fel, ha a minden jel szerint csalással megszerzett hatalma megőrzéséről van szó, a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter hivatalosan azóta sem ítélte el a minszki rendőri terrort. 

Navalnij megmérgezését is elítélték

Egy szintén csütörtökön, 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament határozottan elítéli a neves orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista, Alekszej Navalnij idegméreggel történő meggyilkolására tett kisérletet.  Ezt a közös véleményt is elfogadták a magyar képviselők. Az állásfoglalás megjegyzi, hogy a felhasznált, a „novicsok-csoportba" tartozó mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, magánemberek nem juthattak hozzá. Ez pedig erősen arra utal, hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak. Ha azonban mégis mást találna a vizsgálat felelősnek, az továbbra is azt jelenti, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait.   A képviselők hangsúlyozzák, hogy a Navalnij ellen megkísérelt merénylet az oroszországi ellenzéki hangok szisztematikus elhallgattatását célzó lépések sorába illeszkedik, célja pedig a szeptember 11–13-i oroszországi helyi és regionális időközi választások befolyásolása volt. Navalnij esete egy olyan szélesebb orosz politika egyik eleme, amely az elnyomó belső politikákra és az agresszív nemzetközi fellépésre összpontosít, jegyzi meg az állásfoglalás.  A dokumentum azonnali nemzetközi vizsgálatot kér a Navalnij-ügy és Oroszország vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértése miatt, Oroszországot pedig a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására szólítja fel.