tűzifa;szociális tűzifa;fűtés;energetika;gázfűtés;rezsicsökkentés;

2020-09-19 07:00:00

Tovább drágulhat a tűzifa

Az elmúlt évek során az összes fűtési mód közül messze a szilárd tüzelő drágult a leginkább, ami ráadásul a legszegényebbeket sújtja. A kereslet mégsem lankad.

A lehetséges fűtési módok közül az elmúlt négy év során messze a tűzifa drágult a leginkább – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján végzett számításainkból. Eszerint a tüzelőért ma 34 százalékkal kérnek többet, mint négy éve. A szén ára is 18 százalékkal nőtt. A harmadik helyezett, vagyis a négy év alatt 17 százalékkal dráguló palackos gáz szintén meglepetés. Az Orbán-kormány a 2013-as „rezsicsökkentés” során ugyanis azt ígérte, hogy többé e termék sem drágul. 13 százalékkal nőtt a brikett ára is. A KSH kimutatása a vezetékes gáz, a villany és a távhő tekintetében ugyanakkor visszaigazolja a „rezsicsökkentési” ígéreteket. Eszerint eme termékek ára az elmúlt négy év során egyáltalán nem módosult. (Más kérdés, hogy szakértők és ellenzéki pártok – különösképp az MSZP – rendszeresen figyelmeztetnek: az Orbán-kormány hat éve nem igazítja a lakossági díjakat eme termékek elmúlt évek során tartósan töredékére eső tőzsdei áraihoz. Ez több százmilliárdos kárt okoz a lakosságnak, a másik oldalon pedig értelemszerűen ugyanennyi extrahaszon gyűlik fel az – immár döntően állami és Orbán-közeli – energiaiparban.)

A KSH adatbázisa szerint jelenleg száz kilogramm egységes, fűrészelt tűzifa átlagára 4090 forint. A szint tavaly október óta alig változik, sőt némi csökkenést mutat. Ugyanakkor a termék ára egyértelmű összefügg az évszakokkal. Ez alapján a tarifa rendszerint szeptember és február között ugrik, tavasszal-nyáron pedig a megemelkedett szinten megpihen. Annak tehát, aki még nem gondoskodott róla, érdemes a télirevalót mielőbb beszereznie.

Köbméterre vetítve az tűzifa ára átlag 30 ezer forint körül mozog. Így egy téli szezon költsége több százezer forinttal terheli meg a családi költségvetést.

A 2016-os csúcspont óta 2018-ig némiképp csökkent a hazai tűzifa-felhasználás – derül ki egy másik KSH-adatsorból. Eszerint, míg 2010-ben 59 millió mázsa fogyott, addig az érték (a gáz, a távhő és az áram 2013-2014-es „rezsicsökkentése” ellenére) szinte töretlen emelkedéssel 2016-ra 95 millió mázsára bővült. A szint 2018-ra 78 millió mázsára mérséklődött. Ehhez képest meglehetős eltörpül a – drágulás kapcsán a kormánypropaganda által rendszeresen hivatkozott – úgynevezett szociális tüzelőtámogatás, aminek keretében évente mindössze valamivel több mint 200 ezer mázsányi tüzelőt osztanak ki.

A fa és a szén ára, illetve fűtőértéke alapján ugyanakkor még mindig jobban megéri, mint a gáz, az áram vagy más eljárások. Igaz, sokkal nagyobb vele a vesződség, az életveszély és a levegőt is súlyosan szennyezik. A környezetvédők elsősorban a szén – különösen a lignit – lakossági felhasználásának tilalmáért harcolnak, gyenge fűtőértéke és az általa okozott jelentős légszennyezés miatt. Ehhez képest a tűzifa bizonyos megközelítések szerint kevéssé ártalmas és megújuló energiaforrásnak minősül. Ám ezt szakértők újabban egyre kevésbé ismerik el. A környezetvédők ezért kiemelten szorgalmazzák a tűzifa felhasználását illető tájékoztatás fontosságát is.

Ma mintegy másfélmillió háztartást – az összes lakás 35 százalékát – érintik a szilárd tüzelőanyaggal kapcsolatos kérdések. Ezen belül közel 700 ezer otthonban – a teljes állomány 18 százalékában – csak fával fűtenek. Ráadásul minél szegényebb egy család, annál inkább jellemző e fűtési mód. E körben már az örvendetes, ha a fa mellé vagy helyére nem kerülnek a levegőt például rákkeltő anyagokkal szennyező hulladékok.

A tűzifa nem hatósági áras, így a legkedvezőbb vételi lehetőség fellelése megéri az utánajárást – áll az ország legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodójaként számon tartott Sefag minapi közleményében. Bár sokan közvetlenül a fűtési idény kezdetére időzítik a vásárlásukat, célszerűbb mielőbb – akár egy évvel korábban – beraktározni a kályhába valót. Így ugyanis a fa a megfelelő mértékig kiszáradhat, a legjobb fűtőértéket elérve. Nem mindegy a megvásárolt fafaj sem: a bükk fűtőértéke magas, a nyárfáé alacsonyabb.

Tömeg helyett célszerűbb a tűzifát térfogatra vásárolni, mert így könnyebben ellenőrizhető a mennyiség és a víztartalom sem befolyásolja az árat. A kereskedők többnyire erdei köbméterben számolnak, ami egy 1,68 űrméternek megfelelő, szabványon kívüli, gazdálkodótól függő érték. Egy erdei köbméter egy köbméter tömör fának felel meg. Ha mégis tömegre vásárolunk, érdemes figyelni a mérleg hitelesítési adataira, fizetni pedig csak mérlegjeggyel vagy más hitelesítéssel együtt kiállított számlára javasolt. A konyhakész, „kalodás” tűzifánál érdemes alaposan szemügyre venni a raklapok tartalmát, de hengeres fánál sem mindegy, mi került a rakás aljára – írja a cég. Az otthon felhalmozott fát úgy kell védeni az esőtől, hogy az oldalát érdemes szabadon hagyni.

A Sefag lakossági tűzifaértékesítése az ezredfordulótól egészen 2018-ig lassan, de folyamatosan bővült. 2018. utolsó negyedében megtorpant – tájékoztatta lapunkat Kovácsné Kiss Zita, a Sefag kommunikációs referense. A 2019. és 2020. évi jelentős árcsökkentéseknek köszönhetően a vásárlói igény ismét kielégítő, a 2016-2018-as időszak közel 80 százaléka – tette hozzá. A Sefagnál most is rendelkezésre áll a lakosság részére értékesítendő szokásos mennyiség, ami naptári évente 55 ezer-60 ezer köbméter. A szezon július elején-közepén indul és általában karácsonyig, de kemény tél esetén március közepéig is eltart.