Előfizetés

Orbán: valamikor meg kell nyitnunk a „lezsírozott” járványkórházakat is (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.26. 12:04
Orbán Viktor kormányfő (szemben, b2), Pintér Sándor belügyminiszter (szemben, b), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j3) és Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős álla
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A miniszterelnök szerint van elég kórházi ágy, eszköz és munkaerő , de a fertőzésszámok emelkedésével hozzá kell nyúlni a lekötött kapacitásokhoz.
Félperces videóban tudatta szombat délelőtt Orbán Viktor, hogy az operatív törzs, jelenti, dolgozik, járványügyi szempontból pedig a kormány felkészülten várja a következő fertőzési csúcsot. 

Optörzs, vigyázz!

A felvételről kiderül, hogy miniszterelnöki furgonnal érkező Orbánt Rogán Antal propagandaügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter várta a BM épülete előtt, az operatív törzs tagjai pedig jól nevelt osztályként állnak fel, amikor Orbán Viktor belép a tárgyalóterembe. A jelenlévők mind maszkot viseltek – ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy augusztus végén még védőfelszerelés nélkül tárgyaltak a vírushelyzetről.
„Ma reggel is ülést tartott az operatív törzs, átnéztük a védekezés állását. Mindenki tudja, hogy második hullám nagy lendülettel megindult Magyarországon is, a kórházi kapacitásokat rendszeresen áttekintjük, van-e elegendő ágy, van-e elegendő eszköz, van-e elegendő lélegeztetőgép, van-e elegendő orvos és személyzet.  A mai tájékoztatás szerint rendelkezésre áll a szükséges eszköz, a szükséges személyi állomány és a a szükséges szükséges kórházi ágy is, és bár vannak lezsírozott járványkórház-kapacitásaink is, azoknak a megnyitása most még nem szükséges. Valószínűleg a számok emelkedni fognak, és valamikor majd ezeket meg kell nyitnunk, de egyelőre biztonságos mennyiségű tartalékkal rendelkezünk” – mondta az ülés utáni videós összefoglalójában Orbán.  

Van elég munkaerő, igaz, máshonnan kell átvezényelni

A tartalékkapacitások híre nem számít újszerűnek – pénteken Müller Cecília már elmondta, hogy 29 covid-ellátó kórházat jelöltek ki az országban, ebből 10 Budapesten van – ahogy az sem meglepő, hogy valamikor ezeket majd meg kell nyitni: lapunk értesülései szerint ez a „valamikor” október elején következik be, az innovációs tárca járványügyi tárca legalábbis ekkorra várja a halálozások felfutását. Az elegendő személyi állományról szóló állítás viszont finoman szólva is kérdéses: a Népszava számolt be róla először, hogy a fővárosi kormányhivatal egészségügyi dolgozókat rendelt át Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe, mert a kórház már szeptember 14-én jelezte, a járványügyi feladatok ellátásához nincs elég emberük. Nincs elég technikus sem a lélegeztetőgépekhez a Korányiban  - ezzel már egy ott dolgozó ügyeletes orvos szembesítette saját videójában Orbán Viktort. A miniszterelnök azonban nem ezt akarta hallani, helyette arról beszélt, hogy lélegeztetőgép azért van elég a kórházban. 

12 halott, 950 fertőzött – sokkolóak az új magyar járványadatok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 09:55
Illusztráció
Fotó: Guillaume Horcajuelo / MTI
Megugrott a halálozási arány, a pandémia áprilisi berobbanásakor regisztráltak utoljára ilyen sok elhunytat.
950 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 23 077 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – jelentette be szombaton a koronavírus-adatokat közlő kormányzati oldal. Elhunyt 12 beteg, így az elhunytak száma 730 főre emelkedett, 5099-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 17 248 fő. Az aktív fertőzöttek 38 százaléka, az elhunytak 55 százaléka, a gyógyultak 39 százaléka budapesti. 589 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 36-an vannak lélegeztetőgépen. 
A friss halálozási adatok lassan megközelítik a járvány első hullámának áprilisi csúcsait - eközben a napi fertőzési mutató az öt-tízszerese az áprilisi értékeknek.

Akkor naponta 10-15 új, a koronavírus-fertőzéssel összefüggő halálesetet regisztráltak, április 19-én pedig elértük a napi 17 halottat, ami gyászos hazai rekordnak számít. A napi fertőzések terén pedig a 210 új esett számított csúcsértéknek.   Bár a fertőzés most főleg a fiatalok körében terjed, ők könnyen átadhatják a vírust a kiemelt kockázati csoportba tartozó idős és krónikus beteg családtagoknak: Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora már szeptember 7-én arra figyelmeztetett az InfoRádió műsorában, hogy négy-öt héten belül kiegyenlítődhet az életkorbeli különbség a fertőzöttek között, ezután pedig jelentősen megnőhet a járvány halálozási rátája.
Ahogy az új fertőzések adatai is figyelmeztetnek, a járvány második hulláma zajlik Magyarországon -figyelmeztet a  kormányzati portál. Jelenleg Kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, a bevásárló központok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint ügyfélfogadási irodákban is. 23 óra után a vendéglátóhelyeket és szórakozóhelyeket be kell zárni.  Mint az oldal figyelmeztet, a közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát.  Kiemelten fontos az idősek és krónikus betegek védelme. A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van érvényben. Az idősotthonok fenntartóinak pedig mindent meg kell tenni a fertőzések elkerüléséért.  Az Operatív Törzs jelenleg 28 óvodában és 8 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 187 osztálynál és 7 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt. 

Szabad szemmel: a sajtó megroggyant az Orbán-rezsim alatt, de még nincs a földön

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 07:26

A magyar miniszterelnök kilovagolt Puytinért lobbizni és a brexitet dicsőíteni.

Reuters

Orbán Viktor időnként úgy érzi, hogy ő a nemzeti szuverenitás szabadságharcosa Brüsszelben. A politikus éppen a belga fővárosban adott hosszú interjút a brit hírügynökségnek, miután lengyel és cseh kollégája társaságában találkozott a Bizottság elnök asszonyával. Egyszerűen blablának minősítette a vádat, hogy Magyarország megsérti a jogállamot. Mint mondta, ő maga sem szegi meg a demokratikus szabályokat, viszont ellenáll azoknak, aki birodalmi jellegű uniót akarnak. Olyat, amely az intézményekre és nem a nemzetállamokra épül. Szerinte a konzervatív költségvetési politikát folytató északi országok politikai fegyverként igyekeznek összekapcsolni a jogállamiságot, illetve a gazdasági újjáépítési csomagban előirányzott támogatást. Nem ért ugyanakkor egyet azzal, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia. (A válasz arra vonatkozott, hogy az OLAF nálunk tárja fel messze a legtöbb anyagi visszaélést az uniós alapok felhasználása körül – a szerk. megj.) A kormányfő úgy véli: itt az idő visszavonni az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte a kereskedelemben nyitni kell Moszkva felé, viszont katonai vonatkozásban keménynek kell lenni. Egy európai hadsereg korlátozná a Kreml hatalmát. Csakhogy jelenleg pont az ellenkezője az igaz, ám ez ésszerűtlen politika az EU részéről. Amikor arról faggatták, rendeljen-e el Brüsszel megtorló intézkedéseket Navalnij megmérgezése miatt, azt felelte, hogy ő nem látja, miért volna rá szükség, de ha az unió ezt szeretné, a magyar fél hajlandó megfontolni a kezdeményezést. Egyúttal védelmébe vette, hogy a jelenlegi döntéshozatali rendszer értelmében akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja a neki nem tetsző határozat elfogadását. Szerinte a többieknek tiszteletben kell tartaniuk az eltérő véleményt. Bátornak nevezte a britek döntését az uniós tagság felmondásáról, hozzátéve, hogy Európa csak magát okolhatja a kiválásért, miután úgy bánt Nagy-Britanniával. Ám Magyarország nem követi ezt az utat, mert nem sziget és gazdaságilag túlságosan is összefonódott a többiekkel. Úgy hogy nem engedheti meg magának a kilépést. Elismerte, hogy a szervezet továbbra is igen népszerű a magyarok körében, noha az országnak sok vitája van a többi taggal, a migrációtól kezdve a jogállamig. Ugyanakkor nagy hibának nevezte, hogy 6 éve, a brit és a magyar ellenállás dacára – Juncker lett a Bizottság elnöke, mert az EU-t nem a brüsszeli intézmények jelentik, hanem a szuverén tagországok. És azok véleményét csak olyan súlyos következmények árán lehet figyelmen kívül hagyni, mint a Brexit. A kormányfő meg van győződve arról, hogy Amerikában Trump nyeri a novemberi választást, nincs is terve arra az esetre, ha mégsem ez lenne az eredmény. Szerinte az elnök győzelme nagy csapás volna az öreg földrészen mindazok számára, aki nem a tagok egyszerű közösségének tekintik az uniót, hanem a központosított brüsszeli hatalomból indulnak ki. Megerősítette, hogy nem fogadja el a Bizottság javaslatát a menedékpolitika megújítására, mert annak értelmében Magyarországnak migránsokat kellene átvennie. Megjegyezte azonban, hogy még korai magyar vétóról beszélni, mivel hónapokig tart, amíg minden állam kialakítja a maga álláspontját. Ezzel együtt üdvözölte, hogy a tervben immár nincsen benne néhány korábbi tabu. Jónak nevezte, hogy a jövőben fokozott figyelem irányul az elutasított kérelmezők hazazsuppolására. Hangsúlyozta, hogy a beadványokat már a külső határokon el kell bírálni. Hozzáfűzte, hogy a bevándorlás Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés, és a magyarok nem szeretnének párhuzamos, vagy nyílt társadalmat, illetve kevert kultúrát. Azt hangoztatta, hogy a magyar közvélemény fölöttébb türelmes, az alaptörvény szavatolja a melegek jogait, habár az ilyen párok nem házasodhatnak össze és nem fogadhatnak örökbe gyereket. Mert az nem lenne jó dolog – mondta. Úgy vélte, hogy napjainkban a migráció, továbbá az európai keresztény identitás, valamint az életszínvonal megvédése jelenti a legnagyobb kihívást. Jelezte egyúttal, hogy a kormány a befektetések ösztönzésével, illetve adócsökkentéssel villámgyorsan újra kívánja indítani a járvány miatt leült gazdaságot. Kifejtette, hogy a beruházások önmagukban berúgnák a fejlődés motorját, mert állást teremtenek, még az uniós mentőcsomag nélkül is. A hírügynökség magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán került ekkora próbatétel elé az utóbbi 10 évben, hiszen a gazdaság az idén előreláthatólag 6 %-kal zsugorodik. Márpedig idáig – a migráció elutasítása mellett – éppen a gazdaság volt a nyerő kártya a választásokon a Fidesz számára.

Kurier/Die Presse

A jogállamiság nem alku tárgya – ezt fejtette ki az osztrák Európa-ügyi miniszterasszony Budapesten Szíjjártó Péternek. Karoline Edtstadler elmondta: ez ügyben hagyott semmiféle kétséget. Arra is kitért, hogy összefüggés van az uniós anyagi támogatások és a demokratikus normák érvényesülése között, vagyis nem fizetik ki a pénzeket, ha valamely tagállam letér a közös értékek útjáról. Szerinte azonban nincs semmi különös abban, hogy időnként különbség mutatkozik a szomszédok és barátok megközelítése között. A házigazda ugyanakkor azt magyarázta, hogy a magyar részről objektív szempontokat igényelnek az országok jogállami teljesítményének elbírálásához. A tárgyaláson szóba került a menedékügy megújítása is, amiről a vendég azt mondta, hogy a magyar fél borúlátóbban ítéli meg a javaslatot, mint Ausztria. Szerinte azonban ezzel együtt van lehetőség a kompromisszumra, mert az Orbán-kormány tárgyalási alapnak tekinti a csomagot. Abba egyébként az osztrákok sem mennek bele, hogy kötelezően elosszák a menedékkérőket, és azt is hasonlóképpen ítélik meg, hogy véget kell vetni az illegális migrációnak.

Deutsche Welle

Közép- és Délkelet-Európa az eddiginél több figyelmet és támogatást érdemel a Nyugattól, mert a térség társadalmai példát mutatnak az egész földrészen kísértő populizmus ellen. Az emberek – esetenként nagy személyes bátorságot tanúsítva bizonyítják, hogy szabadságot, egyenlőséget és jogot akarnak. Azt, hogy ne mondják meg nekik, miként éljenek, hanem maguk dönthessek róla. Pedig most már ott tartanak a dolgok, hogy ahhoz is merészség kell: valaki ne a „helyes kockát ikszelje be a szavazófülkében. Vagy akár hogy nyilvánosan elmondja véleményét, illetve tüntessen. Lengyelországtól, a Nyugat-Balkánon át, egészen Bulgáriáig jóformán mindenütt tekintélyuralmi erők gyakorolják a hatalmat. Minimum megvetik a jogállamot, annak intézményeivel egyetemben. Nacionalista, részben etnicista identitás- és emlékezetpolitikát folytatnak. Az ideológia örve alatt korrupt kegyencrendszert hoztak létre. Az Orbán-félék uralomra jutása nagy aggodalmat váltott ki a demokratikus táborban és mély bizonytalansághoz vezetett. Ám a helyzet cseppet sem reménytelen: a térség új fordulat felé közeleg, mert az utóbbi években jóformán minden országban nagy tiltakozások robbantak ki a korrupt és tekintélyelvű hatalmasságok ellen. A földrészen sehol másutt nem követelik ennyire erőteljesen a demokráciát. Ideértve, hogy mindenki szabadon kifejthesse a nézeteit, és utána ne kelljen az állásáért reszketnie. Továbbá hogy ugyanolyan jogokat élvezhessen az egészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban, mint a kiválasztott kevesek. Azon kívül ne lehessen megvesztegetni a bíróságokat, és hogy azokat, ott fent, meg lehessen büntetni, ha közpénzből szedik meg magukat. Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még az antidemokratikus és EU-ellenes magyar és lengyel modell is. De idevág a magyar színi egyetem hallgatóinak akciója is. Viszont a tiltakozások során egyre kevesebbszer látni az uniós zászlókat, mert a tömegek kiábrándultak az EU-ból. Abból, hogy a brüsszeli vezetők ki nem nyitják a szájukat a keleti megmozdulások kapcsán. Csakis a kormányokra támaszkodnak, és legfeljebb elvéve találkoznak a civilek képviselőivel.

Süddeutsche Zeitung

Az osztrák kancellár jobbról igyekszik előzni, mert neki csak az számít, hogy megnyerje a választásokat, teljesen hidegen hagyja az európai szolidaritás. Ennélfogva hajlandó még a nemzeti populizmusra is, mert hasznot húzhat abból, hogy a migráció kapcsán megosztja a nemzetet. Így látja Kurzot a legolvasottabb német lap, illetve a szerző, aki korábban a bécsi Der Standard főszerkesztője volt. Megállapítja, hogy a földrészen egyetlen téma sem kavarja fel annyira az érzelmeket, mint a bevándorlás és a külső határok biztosítása. A Bizottság két napja közzétett elképzelése gyakorlati alapot jelent a kérdés rendezésére, de megtorpedózzák azt a megosztók, elsősorban Ausztria. Kurz már akkor azt mennydörögte, hogy a menekültek elosztása kudarcot vallott, amikor a tervet még nem is tették le az asztalra. Kötelező kvótákról pedig szó sincs benne, de a V4-ek voltak legalább annyira udvariasak, hogy egyeztetést kértek és nem utasították el eleve a tárgyalásokat. Az osztrák kancellár újólag bizonyítani kívánja, hogy a témában ő hangadó, de főleg akkor élesíti be a kérdést, amikor választások jönnek. Márpedig alig két hét múlva az urnákhoz járulnak az emberek Bécsben. És jó volna átcsábítani a Néppárt oldalára az Ibiza-botrány miatt kiábrándult FPÖ-híveket. A szavazás megmutatja, mennyire mehetnek el jobbra a konzervatívok. Merthogy a politikus szabadságpárti sínekre állítja rá az ÖVP-t. Ideértve a némileg finomított idegenellenességet. Amúgy a kormányfő olyan pártot vezet, amely elkötelezte magát a keresztény-humanista emberkép mellett. De ezúttal még Kurz nagy tisztelője, a német bulvárlap, a Bild is azt írta, hogy a politikus szívtelen, hiszen egyetlenegy embert sem volt hajlandó befogadni a kiégett görög táborból. Ám a politikus csak azzal törődik, hogy magára vonja a közfigyelmet. Hogy kapható a nemzeti populista vonalra, az közös nevezőre hozza Visegrádi Csoporttal. Ezek az erők profitálnak a megosztásból, a kedélyek felizgatásából. Ez viszont megnehezíti, hogy az EU tartós megoldást találjon a migráció problémájára és ez érinti a német elnökséget is.

Amerika Hangja

Megroggyant, de azért még nincs a földön a független magyar újságírás, bár egyre szűkül a sajtószabadság. Mindenesetre a nyáron olyan változások voltak, amelyek tartósan kihatnak a média önállóságára és arra szolgálnak, hogy Orbán Viktor még inkább kézben tartsa a 4. hatalmi ágat. Idetartozik az Index újságíróinak távozása, valamint a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása. Mindkét szerkesztőség kritikusan viszonyult a kormányzathoz, amely egy évtizede hatalmi és pénzügyi eszközökkel, illetve a tulajdonviszonyok átalakításával igyekszik megzabolázni a szuverén magyar sajtót. Hogy felállt az Index stábjának javarésze, az nagy csapást mért a médiára, hiszen az oldalt naponta egy millióan olvasták. Az elfogulatlan tájékoztatás zászlóshajójának számított, miközben az Orbán-hívek vezette KESMA központosította jóformán az egész szakmát. És bár az Index szerepét nem tudja betölteni a most induló Telex sem, a főszerkesztő szerint amit kitaláltak, ha megváltoztathatja az egész független sajtó működési módját. Hiszen az állam a legnagyobb hirdető, az pedig a neki kedves orgánumoknak adja a reklámokat. Ezért Munk Veronika csapata közadakozásból gyűjtötte össze az anyagi alapokat, a hírszolgáltatás egy része pedig fizetős lesz. A médiahatóság tagadta, hogy el akarja hallgattatni a Klubrádiót. Ezzel szemben Polyák Gábor, a Média Médiaelemzőtől úgy látja, hogy a döntés ugyan jogszerű, ám a testület tagjait egytől egyik a hatalom nevezte ki, így megkérdőjelezhető az elfogulatlanságuk, mint ahogy az is, vajon a csatorna javára határoznak-e az új pályázat során. A szakértő egyértelműen politikai kérdésnek nevezte, hogy a rádió folytathatja-e az eddigi keretek között. Munk Veronika a Telextől úgy gondolja, hogy a rádió liberális irányvonala befolyásolhatta az eddigi szerződés felmondását. Bírálók szerint az EU vonakodott határozottabb lépéseket tenni az idők során Magyarország ellen, és ez csak rontott a helyzeten. Nem túl bizakodó az unió szerepét illetően Munk Veronika sem, mert mint mondta, sorra történnek szörnyű dolgok a magyar sajtópiacon, Brüsszel mégsem tesz semmit. Szerinte a magyar média jövője a közönségtől függ. A hallgatóknak, nézőknek és olvasóknak kell megvédeniük a független tájékoztatást. Csak a társadalom tud segíteni a jelenlegi helyzeten.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az UEFA ugyan azt hangoztatja, hogy kifogástalan volt a csütörtöki budapesti kupadöntő megszervezése, de a konzervatív német újság megjegyzi, hogy azért ez nem mindenki látja így. A szövetség szerint a nézők elfogadták az elővigyázatossági, illetve biztonsági intézkedéseket, betartották a higiéniai előírásokat. Úgy hogy most a magyar házigazdákkal együtt megvitatják a tapasztalatokat. Így várhatóan a jövő héten döntenek arról, lehessenek-e nézők a Bajnokok Ligájának találkozóin, illetve a válogatott mérkőzéseken a jövő hónaptól kezdve. Mindenesetre az európai futball illetékesei szerint nagyszerű volt ismét megtapasztalni a labdarúgás igazi légkörét a Puskás Arénában. A lap ugyanakkor magyar sajtójelentéseket idéz, miszerint azért voltak hiányosságok a lebonyolítás során. Így pl. a Népszava on-line változata szerint nem mindig tartották be a kötelező távolságot a lelátókon. Aggasztó volt a tülekedés a bejáratoknál, ahol sokan maszk nélkül zsúfolódtak össze. A Magyar Nemzet viszont azt közölte, hogy a tribünökön nem voltak csoportosulások. https://www.faz.net/aktuell/sport/fussball/uefa-zufrieden-mit-supercup-mit-fc-bayern-in-corona-gebiet-16972134.html