Előfizetés

Ellenzéki felháborodás és kormánypárti közöny a válasz az újabb települési sarcra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.20. 13:06
Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely a budapesti városházán
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az iparűzési adó felére csökkentésével a kormány szemétbe dobta a helyi költségvetéseket is, de a fideszes polgármesterek nemigen aggódnak emiatt.
Orbán Viktor az önkormányzatoknak adott kegyelemdöféssel kívánt nektek Boldog Karácsonyt – fordult választóihoz még szombat este Baranyi Krisztina.  Ferencváros ellenzéki polgármestere a Facebook-oldalán reagált a kormányfő szombati legújabb „gazdaságvédelmi” bejelentésére, amelynek egyik fő pontja, hogy a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját és ezzel együtt az önkormányzatok egyik legfőbb bevételforrását is a felére csökkentik.  A szombati bejelentésre egyébként a Népszava már több ellenzéki és kormánypárti reakciót is közölt, így többek között Tóth Bertalan MSZP-elnökét, aki szerint a lépéssel Orbán saját önkényuralmi rendszerét akarja megerősíteni. Karácsony Gergely főpolgármesterét, aki az önkormányzatiság kivégzéséről beszélt vagy Péterffy Attila Pécs polgármesteréét, akinek a kormányfő egyszerűen lesöpörte az asztalról az érvelését. Ellenben Szita Károly Kaposvár és Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere dicsérte, és megoldhatónak tartotta a helyi bevételek durva lefaragását. Most a helyi vezetők Facebook-bejegyzéseit szemléztük. Baranyi Krisztina úgy fogalmazott:
„A járvány hatásain túl az Orbán-kormány idei intézkedései már eddig is 3 milliárd forint kiesést jelentettek a ferencvárosi önkormányzatnak. (...) A kormány ma további, évi kb. másfél milliárdot vont el a kerülettől, így ezt a már amúgy is fájdalmasan megcsonkított költségvetés-tervezetet is dobhatjuk a szemétbe”

A polgármester kérdéssort tett fel Facebook-követőinek, hogy ők mit tennének ebben a helyzetben. A felsoroltak között olyan alapfeladatok szerepelnek, amelyekre a kormányzati elvonások miatt nem jut pénz, ezért a polgármester fel is veti a bölcsődék, óvodák, szakrendelők, játszóterek, kutyafuttatók, idősklubok, közösségi terek bezárását, a segélyezés, a fűnyírás, a faápolás, a kátyúzás, a szemétszállítás, a művelődés, a házi segítségnyújtás, a veszélyeshulladék-gyűjtés, a lomelszállítás, a ház- és térfelújítások leállítását, a helyi újság és tévé vagy a civilek, az egyházak támogatásának megszüntetését. Ezekkel szemben Baranyi Krisztina azt javasolja:  
„Mondjunk le a Fideszről. A kormány azt veszi el minden fillérrel, amitől jó egy városban élni. Ha hagyjuk neki.”

Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere otromba hazudozásnak nevezte a történteket.
„Az iparűzési adó nem az állam bevétele. Ezt az önkormányzatoknak fizetik a vállalkozások, hogy működjenek a bölcsődék és óvodák, ne legyen kátyú az úton, legyen segítség a rászorulóknak”

– fogalmazott a VII. kerületi polgármester.

Hozzátette:
„Ez egy ostoba, öngyilkos politika. Magyarországon mindenki tudja és tudni fogja, hogy a kormány hatalmi tébolyában azokat a választókat bünteti, akik nem az orbáni rombolást követik. Erre pedig nincs mentség, a demokrácia hosszú agónia után itt ért véget ebben az országban.”

Pikó András, Józsefváros ellenzéki polgármestere leszögezte a kormányról, hogy „bele fognak bukni”. Mint kiemelte:
„A korrupció a drága, nem az önkormányzatok feladatellátása. A kormány megszünteti a magyar önkormányzatiságot, visszahozza a tanácsrendszert.”

Pikó András
Fotó: Népszava
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere szerint nem az ellenzéki polgármestereket teszi tönkre Orbán, nekik csak több dühös szavazójuk lesz ettől, hanem Budapestet, bosszúból.
„A Fidesz gyenge és retteg a hatalom elvesztésétől. Dühében szétverne mindent, ami nem az övé. Ezért is kell kormányt váltani 2022-ben” – írta.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere Facebook-oldalán kicserélte a profilképét egy feltartott, ökölbe szorított kézre. Ezzel az OTPOR szerb erőszakmentes ellenállási mozgalomra utalt, amely az ezredfordulón megdöntötte Szlobodan Milosevic uralmát. Egyben a Fidesz-szavazókat is felszólította, hogy segítsék megvédeni a magyar városokat.
„Egyetlen tolvaj diktatúra sem tart örökké”

– írta.

Megjegyezte azt is, hogy az önkormányzatok bevételeiket szociális segélyezésre, tömegközlekedésre, kátyúzásra, parkgondozásra és bérlakásokra fordítják ellenben a kormány, amely éppen a helyi bevételeket veszi el, jachtkikötőkre, űrprogramra, és saját fizetésének emelésére költött még a járványhelyzet alatt is.

Hallgatás, elterelés és gúny

Ezzel szemben hatalmas közöny kíséri az iparűzési adó megfelezésének következményeit a kormánypárti polgármesterek körében. Az elvonással érintett Budapesten egy fideszest sem találni, aki akárcsak említés szintjén foglalkozna a kérdéssel a Facebookon. Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester a városháza parkolójának helyi lakosok előtti újranyitásáért protestált a fővárosnál, Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere egy leendő családi park látványterveivel büszkélkedik. D. Kovács Róbert kőbányai polgármesterről kiderült: ünnepi hangulatban van, mert a hét közepén hat új fenyőfát állítottak a kerületben.

Protestáló parlamenti képviselők

Azonnal vonja vissza a kormány az önkormányzatiság felszámolásával felérő döntését – tette közzé az iparűzési adó felének elvétele ellen tiltakozó felhívását a Facebookon három, egymással képviselői csoportot alkotó független politikus: Szél Bernadett, Szabó Szabolcs és Hadházy Ákos. Mint írták: „A kormány ismét visszaélve a felhatalmazással – az önkormányzatok számára végzetes megszorításra készül. A gazdasági válságkezelés címén bejelentett intézkedések a válság vesztesein egyáltalán nem segítenek, az önkormányzatokat viszont megfosztják alapfeladataik ellátásához szükséges bevételeiktől. Tiltakozunk a 30 éve fennálló önkormányzatiság felszámolása ellen és felszólítjuk a kormányt, hogy ha már segíteni nem tud, legalább ne lehetetlenítse el az önkormányzatok működését.” Emlékeztettek arra, hogy  van alternatíva, amelyet tavasszal törvényjavaslat formájában be is terjesztettek a parlament elé. – Az elmúlt tíz évben Orbán Viktor közpénzes megbízásokkal kitömött oligarchái voltak a gazdasági növekedés legnagyobb haszonélvezői – az a minimum, hogy most ők segítenek a bajba jutott kisvállalkozásoknak szolidaritási hozzájárulás befizetésével – írták, emellett javasolták hogy az adóelvétel ötletgazdája, Parragh László, a magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke magán kezdje a válságkezelést: „mondjon le a Parragh-adóról, a kormány pedig törölje el a kötelező kamarai hozzájárulást, az ugyanis csak ebben az évben 3 milliárd forinttal sarcolta meg a vállalkozásokat.”  

„Ezt válságkezelésnek hívni aljas cinizmus” – Ultimátumot adott a Magyar Önkormányzatok Szövetsége

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.20. 12:40

Fotó: JOHANNA GERON / AFP
„Amennyiben a kormány továbbra is a magyar települések és az önkormányzatok kivéreztetésére használja a járvány okozta súlyos egészségügyi és gazdasági helyzetet, úgy a tiltakozás bármely törvényes formája indokolt és szükségszerű a magyar önkormányzatok és a településeinken élő polgárok számára” – hangsúlyozták.
A magyar önkormányzatiság kivégzését, számos magyar település elkerülhetetlen csődjét eredményezheti Orbán Viktor mindenféle érdemi egyeztetés nélkül tett bejelentése az iparűzési adó megfelezéséről – közölte a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a Facebook-oldalán. Hozzátették, hogy ennek a bejelentésnek vajmi kevés köze a gazdasági válsághoz, sokkal több köze lehet a kormány hatalmi érdekeihez. „Ez nem felelős kormányzás, ez vagdalkozás. Mérhetetlenül visszataszítónak tartjuk, hogy a magyarok ezreinek halálát okozó koronavírus-járványt használja ki a miniszterelnök arra, hogy leszámoljon a nem fideszes vezetésű önkormányzatokkal. A hibás válságkezelés és az önkormányzatok ellehetetlenítése elleni tiltakozás a településeinken élő polgároktól kapott közvetlen felhatalmazásból fakadó kötelessége a polgármestereknek” – írták. Kiemelték, hogy az iparűzési adó adja az önkormányzatok saját bevételeinek túlnyomó részét, ebből a bevételből működtetik a települések a közszolgáltatásokat, a közvilágítástól a hulladékkezelésen át az utak karbantartásán keresztül a nagyvárosi tömegközlekedésig, ebből biztosítanak szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ellátást. A miniszterelnök statáriális bejelentése tehát a nekik járó szolgáltatásoktól foszthat meg több millió magyart, függetlenül attól, kire szavazott az önkormányzati választáson – tették hozzá.
„Ezt válságkezelésnek hívni aljas cinizmus. A bajba jutott vállalkozásoknak szinte semmilyen segítséget nem jelent, a nekik is szolgáltató, rajtuk célzottan segíteni képes önkormányzatokat viszont ellehetetleníti”

– közölték.

Azt írták, az Orbán-kormány eddigi gyakorlata alapján okkal feltételezhetjük, hogy a miniszterelnök a kilátástalan helyzetbe sodort önkormányzatokat politikai alapon akarja „kompenzálni”.
Ezzel kivégzi az önkormányzatiságot, a rendszerváltozás egyik legfontosabb értékét és értelmét, megcsúfolja a választói akaratot, elveszi a magyar települések autonómiáját”

– fűzték hozzá.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége követeli, hogy
  • a kormány az önkormányzati szövetségekkel való megállapodás nélkül semmiféle, az önkormányzatok bevételeit érintő döntést ne hozzon.
  • a január 15-ére kitűzött önkormányzati egyeztetésig az iparűzési adóról szóló döntést függessze fel.
  • a kormány az önkormányzatok támogatására és kompenzálására dolgozzon ki átlátható, tiszta, politikai szempontól mentes rendszert.
  • a kormány érdemben tárgyaljon az önkormányzati szövetségekkel az önkormányzatok által az államnak fizetett adók csökkentéséről a gazdasági válság kezelése érdekében.
  • és a kormány az Európai Unió által Magyarországnak adott válságkezelő támogatások elosztásába vonja be az önkormányzatokat.
„Amennyiben a kormány továbbra is a magyar települések és az önkormányzatok kivéreztetésére használja a járvány okozta súlyos egészségügyi és gazdasági helyzetet, úgy a tiltakozás bármely törvényes formája indokolt és szükségszerű a magyar önkormányzatok és a településeinken élő polgárok számára”

– fogalmaztak a bejegyzésben.

Mint lapunk is megírta, több ellenzéki polgármester is tiltakozik a helyhatóságok bevételeit megkurtító döntés ellen. Tóth Bertalan szerint Orbán a saját önkényuralmi rendszerét akarja megerősíteni, Karácsony Gergely az önkormányzatok kivégzéséről írt, Pikó András úgy véli, a tanácsrendszert állítják vissza, Pécs polgármestere pedig hiába érvelt személyesen a miniszterelnöknél a döntés ellen, lesöpörték javaslatait. Székesfehérvár fideszes polgármestere ugyanakkor látványosan visszavett eddigi harcias hangvételéből és már a kormánnyal való megegyezés lehetőségét domborította ki a bejelentés után.

Kásler szerint száz év múlva majd úgy fogalmaznak, hogy új jövő nyílt a magyar egészségügy előtt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.20. 12:15

Fotó: Népszava
Évértékelő interjút adott az emberi erőforrások minisztere.
Száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki – mondta Kásler Miklós az Életközelben legújabb adásában.

„Történelmi győzelem” és „korszakalkotó” eredmény

Az Emmi közleménye szerint a miniszter elmondta: a tárca vezetőjeként nehéz esztendőnek élte meg az idei évet. Szerinte a kormány indulásakor nagyon szép célokat fogalmazott meg, melyek közül egyetlen egyet sem tettek félre, és számos eredmény született. Erre példának Orbán Viktor miniszterelnök „brüsszeli győzelmét” említette, melyet a rendkívül nehéz helyzet ellenére is „történelmi győzelemnek” nevezett. Kásler Miklós azt mondta, a kormány évtizedes adósságokat pótol, utalva itt az egészségügy 70 éves elmaradására. Ide sorolta az új egészségügyi törvény megszületését, amivel kapcsolatban elmondása szerint „száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki”. Úgy véli, a Nemzeti Kulturális Tanács létrejöttével a kormány megfogalmazta az esélyegyenlőséget, a nagy nemzeti intézmények körüli hálózatok megerősítésével pedig egy új szemlélet meghonosítására törekedtek. A Magyar Nemzeti Alaptanterv létrehozását pedig „korszakalkotó” eredménynek nevezte, ide sorolva a Magyarságkutató Intézet létrejöttét is. Azt mondta, a magyar sportélet a járvány után is biztosított, hiszen „a sport identitásunk része”.

„Ez egy jogi és etikai kérdés”

A járványok emberekre gyakorolt hatásáról elmondta: a nagy pestisjárvány átalakította az emberi szemléletmódot, a járvány morális kérdéseket vetett fel, befolyással volt az egyházra, az iskolákra, a tanításra, a szolidaritásra. Leszögezte: a világjárványoknak mindig következményei voltak, és most is következményei lesznek. Az embereknek egy része viszont megpróbálja elvontabb módon megítélni a járvány kitörését, és számot vet életmódjával, életszemléletével, szokásaival. Erkölcsi kérdésként a járványügyi szabályok betartását említette, hogy ki mennyire tartja be a maszkviselést, hiszen a maszk hordása köztudottan a járvány terjedésének egyik alapkérdése. Az emberek fegyelmezettségét rapszodikusnak nevezve kifejtette: a járvány első fázisában a lakosság fegyelmezetten viselkedett, majd a hazai kedvező adatok fényében lazult a szabálykövetés.
Az emberek nem tartották veszélyesnek a járványt az alacsony halálozás miatt. Most viszont, amikor a járvány az egész világban tombol, amikor nem lehet az országot izolálni, ilyenkor látjuk ennek a következményét – jelentette ki. Sajnálatosnak nevezte, hogy még mindig vannak vírustagadók, akik még mindig a gondolkodás szabadságára, a vélemény szabadságára hivatkoznak. Szerinte ideológiai kérdés, hogy az ember szabadsága meddig terjed ki: „az én megközelítésemben addig terjed, amíg a többi ember szabadságát, ne adj Isten az egészségét vagy az életét veszélyezteti. Ez egy jogi és etikai kérdés” – szögezte le.

„Ne testileg öleljük meg egymást, hanem lelkileg”

A hit erejéről elmondta: a járvány alatt az emberek egy része egészen biztosan Istenhez fordulva keres válaszokat. A hit, a remény és a szeretet nyilvánvalóan nagyon sok ember viselkedését befolyásolja. A hit és a betegség kapcsolatáról elmondta: halálos betegséggel foglalkozott negyven évig, és ha nagyon röviden kellene összefoglalnia a tapasztalatait, akkor így értékelné: Isten nélkül lehet élni, de meghalni nagyon nehéz. Karácsony közeledtével, a szentestére vonatkozó szabályok kihirdetésével kapcsolatban leszögezte: a szeretet megszületését ünnepeljük, ami nem függ össze az ajándékokkal. A szeretet önzetlen, „az idei karácsony alkalmával ne testileg öleljük meg egymást, hanem lelkileg” – hangsúlyozta.