Előfizetés

Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult az új tb-törvény miatt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.28. 15:03
Képünk illusztráció
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Korózs Lajos, a Népjóléti bizottság elnöke szerint a törvénymódosítás számos nemzetközi szerződéssel ellentétes.
Az ellenzék utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól az idén nyáron hatályba lépett társadalombiztosítási törvénymódosítás ügyében, mivel azt embertelennek és igazságtalannak tartja – mondta Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő hétfőn, a Facebookon online közvetített sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus kiemelte, a kormány kezdeményezésére tavaly elfogadott változtatás lehetővé teszi, hogy kiszámlázzák a sürgősségi egészségügyi ellátást azoknak, akik hat hónapon keresztül nem tudják fizetni társadalombiztosítási járulékukat. Korózs Lajos aláhúzta, 
a törvénymódosítás egyszerre sérti az emberi méltóság és a szolidaritás elvét, valamint a szociális biztonsághoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogot, és így ellentétes az alaptörvény több pontjával, az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel, valamint számos nemzetközi szerződéssel.

– A kormány ezen lépésével emberek százai, ezrei kerülnek életveszélybe – fogalmazott a képviselő, aki szociáldemokrata politikusként elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam csak annak segít, aki meg tudja fizetni a szolgáltatásokat.
A NAV tájékoztatása alapján ha egy belföldi magánszemély nem biztosított, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ennek díja 2020-ban havi 7710, illetve napi 257 forint volt, jövőre pedig havi 8 ezer forintra, illetve napi 270 forintra emelkedik. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szeptemberben tiltakozott a szigorítás ellen. Követelték, hogy a kormány vonja vissza a tb-rendeletet, és elfogadhatatlannak nevezték a sürgősségi ellátás, az életmentés kifizettetését a tb-hátralékosokkal.

Már lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.28. 13:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A felvételivel kapcsolatos pontos információk a felvi.hu oldalon találhatók.
Elindult a felsőoktatási felvételi eljárás, hétfőtől lehet jelentkezni a jövő szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a tárca parlamenti és stratégiai államtitkárát idézve hétfőn az MTI-vel. Schanda Tamás szerint az alapvetően már elektronikus felvételi eljárás átlátható, a diákok egyszerűen és könnyen adhatják be jelentkezésüket. A felvételivel kapcsolatos pontos információk a felvi.hu oldalon találhatók. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szakképzésről szóló új törvény létrehozta az okleveles technikusi képzést, így a felvételi eljárás kiegészült az erre vonatkozó szabályokkal is. – Az új technikusképzésben a szakmai vizsga emelt szintű érettségi vizsgának felel meg, de a jeles vagy jó eredményű szakmai vizsga a felvételi pontszámítás alapjául is szolgálhat a szakirányú továbbtanulás esetében – olvasható a közleményben. 

A magyarok bíznak a leginkább abban Európában, hogy a járvány után normalizálódik az élet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.28. 13:10
Illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Azzal kapcsolatban viszont nagyon pesszimisták vagyunk, hogy a nők és férfiak keresete közeledhet egymáshoz a közeljövőben.
A magyarok saját életükre vonatkoztatva jobb évet várnak 2021-től, mint az idei volt, ugyanakkor nem hisznek a járvány utáni jobb világ eljövetelében – derül ki az Ipsos hetedik alkalommal elvégzett, Global Predictions nevű nemzetközi kutatásából. A 31 ország bevonásával zajlott adatfelvétel a világ lakosságának jövő évi várakozásait vizsgálta. A koronavírus második európai hulláma idején világszerte összesen 15 700 válaszadóval készített felmérés azt mutatja, hogy globális és hazai szinten is egyetértés van abban, hogy 2020 egy nehéz év volt. 
10 lakosból átlagosan 9 érezte úgy, hogy országa, 4 lakosból 3 pedig, hogy önmaga és családja szempontjából is rossz évet zártunk.

A 77 százalékos világátlagot meghaladó azon magyar felnőttkorúak aránya (84 százalék), akik 2021-től egy jobb évet várnak. A világgazdasággal kapcsolatban már pesszimistábbak vagyunk: míg a magyarok 45 százaléka szerint várható erősödés a jövő évtől, addig a világátlag 54 százalék volt idén decemberben. Az optimistább nemzetek közé jellemzően az ázsiai lakosok tartoznak, míg a másik végletet az európai országok képviselik. A világ lakosságának 68 százaléka hisz egy valóban hatékony Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésében. Az optimista kínaiak 92 százalékával szemben Franciaország képviseli a másik végletet, ahol mindössze minden második személy, a lakosság 48 százaléka bízik egy működőképes oltásban. Magyarország a világátlagnak megfelelő optimizmust mutat 69 százalékos arányával.  A koronavírus utáni élet alakulásáról a világátlagtól eltérő véleményen vannak a magyarok. A lakosság 46 százaléka hisz a vírus utáni élet normalizálódásában, és ezzel nem csak Európában bizonyulunk a legoptimistábbaknak, de a világrangsorban is elöl szerepel hazánk. A magyarok, akár a világ állampolgárainak többsége a társadalom kettészakadásában, és nem a felső és alsó jövedelmi csoportok közeledésében hisznek. Itthon 57 százalék lát erre több esélyt, szemben a pesszimistább 66 százalékos globális aránnyal. A magyarok szerint viszont a nők és férfiak keresetének közeledése kevésbé valószínű a közeljövőben. Ebben a kategóriában nagyon pesszimisták vagyunk, hiszen csak minden ötödik honfitársunk, mindössze 21 százalék tudta ezt elképzelni. Eközben a globális arány 40 százalék. A vizsgált országok közül nálunk pesszimistábban csak az izraeliek látják a nők helyzetét. (A 24.hu nyomán.)