Előfizetés

Atomsunyítás lett a paksi gyorsításból

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.09. 06:40

Fotó: PAKS II.
Miközben már vagy fél éve késik az új paksi atomblokkok alatti gödör engedélykérelme, a kormány végül szinte teljes egészében kicsengette az orosz államnak a beruházásra még a koronaválság előtt tervezett összeget.
Máig nem nyújtott be egyetlen gödörásási vagy résfalazási engedélykérelmet sem az állami Paks II Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) – tudtuk meg a hatóságtól. Ezzel az Orbán-kormány nem csak saját ígéreteit szegte meg, de visszamenőleg szinte teljesen értelmetlenné vált a tavaly még az Unión is keresztülvert, egyes atompárti szakértők által is bírált nukleáris biztonsági lazítás, mely alapján a gödörásási-résfalazási hozzájárulást a beruházás egészére vonatkozó létesítési engedély megszületése előtt is kiadhatóvá tették. Akkor az ügy kapcsán magukat megnevezni nem kívánó hozzáértők figyelmeztettek: a szabályok nem puszta kekeckedésből tiltották az új atomblokkokra vonatkozó teljes engedély kiadása előtti gödörásást. Fichtinger Gyula OAH-főigazgató pedig diplomatikusan úgy fogalmazott: a jogszabálymódosítás semmilyen mértékben nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot, de a módosítást nem ők kezdeményezték. Változatlanul a kérelmező felelőssége, ha a későbbi létesítési engedély bármilyen különbséget mutat az esetleg korábban kiadott gödörásási-résfalazási hozzájáruláshoz képest - fűzte hozzá. A létesítési engedélykérelmet, noha több éves csúszás után, de utóbbi ígéreteikhez már tartva magukat, tavaly nyár elején nyújtották be. Röviddel azelőtt Süli János szakminiszter a gödörásási kérelmek beadását az új szabályok szerinti legkorábbi, vagyis negyed évvel a létesítési irat benyújtása utáni, október eleji időpontra ígérte. Akkori, kincstári számításaik szerint a „soros ütemterv párhuzamosításával” nyolc hónapot „nyernének” ahhoz képest, mintha a gödröt csak a teljes létesítésre vonatkozó zöld jelzés megszerzése után kezdhetnék kiásni. De ez a résfalazási-talajszilárdítási kérelem csak nem érkezett be az OAH-hoz, sem októberben, sem az akkor a hatóságnak tett ígéretük szerinti tavaly november és idén február közötti időszakban. Süli János tavaly októberi parlamenti meghallgatásának egy elejtett megjegyzése szerint a beruházás orosz tervezői lehetnek a ludasak, amennyiben tőlük „várjuk a végleges engedélyezési dokumentációt”. Akkor még, a három hónapos engedélyezést beleszámítva, 2021 „elejére” tette a földmunkálatok megkezdését. Igaz, idén januárban a hatóság már a létesítési engedélykérelem kiadását is őszig ígérte. Ez csak akkor nem lógna ki a rendelkezésükre álló, meghosszabbított határidőből, ha az irat szeptember végéig megszületne. Tekintve, hogy a Paks II Zrt. OAH-nak adott tavaly októberi ígérete alapján a gödörásási-résfalazási kérelmeket négy hónap alatt négy részletben adnák be, abban a váratlan esetben, ha most minden úgy felpörögne, mint a karikacsapás, sem érkezne be az utolsó talajszilárdítási engedélyük „2021 elején”. Azt ugyanis legkorábban a létesítésivel együtt kapnák kézhez. Így a „soros ütemterv párhuzamosítása” utólag már inkább csak felesleges idő- és pénzpazarlásnak tűnik. Az okok nem ismertek: bár tavaly decemberben Orbán Viktor személyesen tárgyalt az orosz állami beruházó, a Roszatom vezérével, Alekszej Lihacsovval, a kiadott közlemény csak a nagy egyetértésről számolt be. Bár a kormány korábban a tervek szerint legalább négyezermilliárdunkba fájó beruházás kapcsán átláthatóságot ígért, az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre lapzártánkig szokás szerint sem Süli János tárca nélküli miniszter hivatala, sem a Paks II. Zrt. nem válaszolt.

Mégse felezték a költségvetést

Szintén rejtély, mire ment el a tervek szerint legalább négyezermilliárdunkba fájó beruházás állami megrendelője, a Paks II. Zrt. tőkeemelésére a Magyar Államkincstár összesítése alapján 2020-ban elköltött 72,925 milliárd. Tavaly tavasszal, a koronavírus-válság első hullámának begyűrűzésekor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Süli János egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a 2020-ra vonatkozó 77 milliárdos tervet a gazdaságvédelmi intézkedések keretében 40 milliárdra visszametszik. Ám a költségvetési akták tanúsága szerint ez azóta érvényét vesztette. Így végül csak mintegy négymilliárddal utaltak kevesebbet a nukleáris bővítésért felelős cégnek. (Bár tavaly a Paks II. Zrt. jegyzett tőkéje csak 37 milliárddal nőtt, a – kívülről nehezebben átlátható - tőketartalékba is helyezhettek összegeket.) Alapesetben a Paks II. Zrt., piaci bevételek híján, állami gazdája tőkeemeléseiből fizeti a Roszatom által kiállított – mostanság főképp bizonyára a tervekre vonatkozó – számlákat. Az idei költségvetési előirányzat már 115,9 milliárd. Kapcsolódó kérdéseinkre az illetékes miniszter és az állami megrendelő szintén nem reagált. M. I. - P. Zs.

Kapcsolódó
Baljós árnyak Paks2 fölött

Riasztó a szálló por nagysága

M. I.
Publikálás dátuma
2021.03.08. 17:50

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem különösebben ingatja meg az Orbán-kormány önérzetét a gyenge légszennyezés-csökkentési intézkedéseik miatti uniós bírósági elmarasztalás - derül ki Schmuck Erzsébet LMP-társelnök és Nagy István agrárminiszter parlamenti levelezéséből.
A levegőszennyezés régóta súlyos probléma Magyarországon – hívja fel a figyelmet parlamenti írásbeli kérdésében Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. A nagyrészt fűtésből eredő szálló por gyakran riasztóan magas szintet ér el. Különösen a kistelepülések helyzete rossz, ahol a lakosság jelentős része nem képes megfizetni a környezetbarát fűtést, ezért elavult tüzelőberendezésekben nedves tűzifát, szenet vagy akár hulladékot égetnek. A közlekedés is jelentős forrás. Nem segít a növekvő gépkocsiállomány, a járványhelyzetre hivatkozva bevezetett ingyenes parkolás és a dugódíj ellehetetlenítése sem. A tíz mikron méretű szálló por (PM10) miatt hosszú évek óta kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarországgal szemben. Végül idén február 3-án az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós levegőminőségi kötelezettségeit. Három területen - Budapest és Pécs térségében, valamint a Sajó-völgyben - a PM10 mennyisége éveken át rendszeresen meghaladta a napi határértékeket. Míg az Unió évente legfeljebb 35 határérték feletti napot engedélyez, ezekben a térségekben 70-90 napon át volt rendkívül egészségtelen a levegő. Az Európai Unió Bírósága azt is kifogásolta, hogy a kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket a lehető legrövidebb határérték-túllépések érdekében. 2019 végére az ágazati és civil szervezetek bevonásával elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP), amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra 5,5 hónappal nőjön a várható élettartam és mintegy ötezerrel csökkenjen a szennyezés miatti korai halálozások száma. A programot azonban a kormány „lenullázta” azzal, hogy az igazán hatásos eszközök kikerültek és a gyakorlatban sem tapasztalható lényeges előrelépés - fogalmaz az ellenzéki párt társelnöke. Ha a kormány nem lép, további tízezrek halnak meg idő előtt, egy újabb elmarasztaló ítélet pedig már pénzügyi következményekkel fenyeget – hívja fel a figyelmet Schmuck Erzsébet, azt tudakolva: - mit lép a kormány az ítéletre, - mikor és hogyan kívánják csökkenteni a levegőszennyezést, - mikor számíthatnak érdemi segítségre az energiaszegénységnek kitett, saját otthonaikban fagyoskodó százezrek, - mikor indul végre átfogó épületenergetikai mélyfelújítási program, - mikor juthat minden rászoruló jó minőségű szociális tűzifához, - mikor tiltják be a zöldhulladék, a szén és a húsz százaléknál nagyobb nedvességtartalmú tűzifa lakossági égetését, - hogyan lépnek fel a törvénytelen hulladékégetéssel szemben, - mikor vezetik ki az ellentétes hatású ingyenes parkolást, - mikor teszik lehetővé az úthasználati - más néven dugó- - díj bevezetését. Az ítélet alapjául szolgáló eljárás 2005-től mért határérték-túllépések miatt indult – tartja fontosnak válasza elején leszögezni Nagy István agrárminiszter. A kormány tudomásul veszi a döntést, és "megteszi a megfelelő intézkedéseket”. Szerinte a levegőminőség javítása „közös európai kihívás”, hiszen „a légszennyezés nem ismer határokat”: Magyarországra a határon túlról 30 százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi távozik. (Megjegyzendő: számos szakember cáfolta már a kormány bevett érvelését, miszerint a legsúlyosabb gócpontok kialakulásában érdemi szerepet játszana a határokon túlról érkező szennyezés.) A kabinet „sokat tett a levegőminőség javítása érdekében”, és „dolgozik a további intézkedések elfogadásán” – fogalmaz az agrártárca-vezető. Magyarország PM10-szennyezettsége az utóbbi évek során erősen javult, amit a mostani kormány munkájának tud be. Éves határérték-túllépés az utóbbi évtized során „csak” kétszer fordult elő. A 2020-as év „kiemelkedő javulást hozott”: éves túllépést nem mértek és a napi csúcs-túllépések száma is jelentősen csökkent. (Nagy István itt elmulasztja megemlíteni, hogy a tavalyi javulás kevéssé a kormányintézkedések, sokkal inkább a koronavírus hatása.) A napi határértéket a bírósági ügyben érintett térségek közül „már csak” a Sajó-völgyben lépték túl. Az érintett napok száma itt is a 2006-os szint negyedére, 226-ról 55-re csökkent, ami „igencsak megközelíti” az Unió által megengedett 35-öt. Az eredmény tehát „messze túlmutat a szocialista kormányok korábbi teljesítményén”. Szerinte a levegő minősége a PM10-Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programja miatt is javul. Ennek 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági ágazatokban „számos intézkedés” valósult meg, több mint 300 milliárd forint értékben. A tárcavezető megemlíti még a Fűts okosan!- kampányt és az OLP-t is. Nagy István ezt követő, számos idegen szóval teletűzdelt fejtegetése úgy foglalható össze, hogy az intézkedések egészére kiterjedő környezetvédelmi szemlélet jó. Ezek közé sorolja a családok otthonteremtésének támogatását (csok), a babaváró hitelt, az illetékmentességet, a hárommillió forintos lakásfelújítási támogatást és a kapcsolódó, hatmilliós kamattámogatott hitelt. Ezeket ugyanis jórészt energetikai beruházásra vagy fűtéskorszerűsítésre költik. Az – EU-n belül csak Stockholmban és Madridban alkalmazott - dugódíjat viszont nem támogatják. Inkább növelik a közösségi közlekedés versenyképességét, fejlesztik a külső körutakat, a peremhidakat, valamint a P+R- és B+R-parkolókat. Nagy István szerint tehát a kormány eddig is sokat tett a levegő védelméért. Határozott szándékuk ugyanakkor, hogy a környezetünk és egészségünk védelme ne hozza „a nemzetgazdaságot és a magyar családokat nehezebb helyzetbe”. Bár feltételezi, hogy ezzel Schmuck Erzsébet is egyetért, félő, a zöldpárt társelnöke talán nem sokallja a kormány levegővédelmi erőfeszítéseit és ellentétet sem vél felfedezni a környezet és az egészség védelme, illetve a nemzetgazdaság és a magyar családok érdekei között.

Matolcsy szerint több újraindításra van szükség

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.08. 13:43

Fotó: Népszava
Ebben az évtizedben az egész világon nagy erő és sok pénz van a kormányok kezében – állítja a magyar jegybankelnök.
Első pillanatra úgy tűnhet, hogy a magyar gazdaság újraindítása csak annyit jelent, hogy kinyitnak azok, akik korábban bezártak, de valójában több újraindításra is szükség van - állapította meg a növekedés.hu portálon hétfőn megjelent blogjában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Szerinte újra kell indítanunk a 2020-as éveket, a gazdasági felzárkózás folyamatát. Az újraindítási stratégia részeként ki kell jelölni az egyensúlyi pályára való visszatérés idősávját és forrásait, mert enélkül veszélybe kerülnek a 2020-as évek ígéretes felzárkózási esélyei. Az újraindítás kulcskérdésének ítélte, hogy döntően nem a régi gazdasági szerkezetet kell helyreállítani, hanem előre kell törni a 2020-as évek új technológiai forradalma felé - állapította meg. A feladat nem egyszerűen a növekedés és a felzárkózás újraindítása, hanem egy fenntartható felzárkózási pálya megépítése a helyreállítás eszközeivel és forrásaival. Ehhez a pénzügyi források rendelkezésre állnak, az eszközöket, döntően a hatékony kormányzati programokat kell megteremteni - hangsúlyozta. A 2020-as magyar válságkezelés egyik bravúrjának tartja a jegybank elnöke, hogy jelentősen bővíteni tudta a külföldi működő tőkeberuházásokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kitűnő munkát végzett, mert nem egyszerűen mennyiségi növekedés jellemezte a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetések (FDI) bevonását, hanem minőségi fordulat is történt. Minden új beruházás világszínvonalú új technológiát épít be a magyar gazdaság szerkezetébe. Hasonló fordulatokra lesz szükség az újraindítás keretében minden ágazatban, ezért az állami beruházásokat nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is szükséges megújítani. Ehhez pedig új kormányzati szerkezet és működés szükséges - hangoztatta. A fenntartható felzárkózási pályán a növekedés 75 százaléka a termelékenység emelkedéséből és 25 százaléka a foglalkoztatás bővüléséből eredhet. E kettő együtt eredményezhet évi átlagos 4-4,5 százalékos GDP bővülést. A 2020-as évtized megnyerésének kulcsa az egy főre eső bruttó hozzáadott érték reálértékének emelkedése, tehát a termelékenység javulása. Ebben az évtizedben az egész világon nagy erő és sok pénz van a kormányok kezében, ezért minden kormánynak érdemes hallgatnia az ősi kínai bölcsességre: "a nagy erő körültekintő, okos és bölcs alkalmazása szerencsét hoz" - zárta írását Matolcsy György.