atomerőmű;Országos Atomenergia Hivatal;Paks II.;Paks 2;Süli János;

- Atomsunyítás lett a paksi gyorsításból

Miközben már vagy fél éve késik az új paksi atomblokkok alatti gödör engedélykérelme, a kormány végül szinte teljes egészében kicsengette az orosz államnak a beruházásra még a koronaválság előtt tervezett összeget.

Máig nem nyújtott be egyetlen gödörásási vagy résfalazási engedélykérelmet sem az állami Paks II Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) – tudtuk meg a hatóságtól. Ezzel az Orbán-kormány nem csak saját ígéreteit szegte meg, de visszamenőleg szinte teljesen értelmetlenné vált a tavaly még az Unión is keresztülvert, egyes atompárti szakértők által is bírált nukleáris biztonsági lazítás, mely alapján a gödörásási-résfalazási hozzájárulást a beruházás egészére vonatkozó létesítési engedély megszületése előtt is kiadhatóvá tették. Akkor az ügy kapcsán magukat megnevezni nem kívánó hozzáértők figyelmeztettek: a szabályok nem puszta kekeckedésből tiltották az új atomblokkokra vonatkozó teljes engedély kiadása előtti gödörásást. Fichtinger Gyula OAH-főigazgató pedig diplomatikusan úgy fogalmazott: a jogszabálymódosítás semmilyen mértékben nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot, de a módosítást nem ők kezdeményezték. Változatlanul a kérelmező felelőssége, ha a későbbi létesítési engedély bármilyen különbséget mutat az esetleg korábban kiadott gödörásási-résfalazási hozzájáruláshoz képest - fűzte hozzá.

A létesítési engedélykérelmet, noha több éves csúszás után, de utóbbi ígéreteikhez már tartva magukat, tavaly nyár elején nyújtották be. Röviddel azelőtt Süli János szakminiszter a gödörásási kérelmek beadását az új szabályok szerinti legkorábbi, vagyis negyed évvel a létesítési irat benyújtása utáni, október eleji időpontra ígérte. Akkori, kincstári számításaik szerint a „soros ütemterv párhuzamosításával” nyolc hónapot „nyernének” ahhoz képest, mintha a gödröt csak a teljes létesítésre vonatkozó zöld jelzés megszerzése után kezdhetnék kiásni. De ez a résfalazási-talajszilárdítási kérelem csak nem érkezett be az OAH-hoz, sem októberben, sem az akkor a hatóságnak tett ígéretük szerinti tavaly november és idén február közötti időszakban. Süli János tavaly októberi parlamenti meghallgatásának egy elejtett megjegyzése szerint a beruházás orosz tervezői lehetnek a ludasak, amennyiben tőlük „várjuk a végleges engedélyezési dokumentációt”. Akkor még, a három hónapos engedélyezést beleszámítva, 2021 „elejére” tette a földmunkálatok megkezdését. Igaz, idén januárban a hatóság már a létesítési engedélykérelem kiadását is őszig ígérte.

Ez csak akkor nem lógna ki a rendelkezésükre álló, meghosszabbított határidőből, ha az irat szeptember végéig megszületne. Tekintve, hogy a Paks II Zrt. OAH-nak adott tavaly októberi ígérete alapján a gödörásási-résfalazási kérelmeket négy hónap alatt négy részletben adnák be, abban a váratlan esetben, ha most minden úgy felpörögne, mint a karikacsapás, sem érkezne be az utolsó talajszilárdítási engedélyük „2021 elején”. Azt ugyanis legkorábban a létesítésivel együtt kapnák kézhez. Így a „soros ütemterv párhuzamosítása” utólag már inkább csak felesleges idő- és pénzpazarlásnak tűnik. Az okok nem ismertek: bár tavaly decemberben Orbán Viktor személyesen tárgyalt az orosz állami beruházó, a Roszatom vezérével, Alekszej Lihacsovval, a kiadott közlemény csak a nagy egyetértésről számolt be.

Bár a kormány korábban a tervek szerint legalább négyezermilliárdunkba fájó beruházás kapcsán átláthatóságot ígért, az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre lapzártánkig szokás szerint sem Süli János tárca nélküli miniszter hivatala, sem a Paks II. Zrt. nem válaszolt.

Mégse felezték a költségvetéstSzintén rejtély, mire ment el a tervek szerint legalább négyezermilliárdunkba fájó beruházás állami megrendelője, a Paks II. Zrt. tőkeemelésére a Magyar Államkincstár összesítése alapján 2020-ban elköltött 72,925 milliárd. Tavaly tavasszal, a koronavírus-válság első hullámának begyűrűzésekor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Süli János egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a 2020-ra vonatkozó 77 milliárdos tervet a gazdaságvédelmi intézkedések keretében 40 milliárdra visszametszik. Ám a költségvetési akták tanúsága szerint ez azóta érvényét vesztette. Így végül csak mintegy négymilliárddal utaltak kevesebbet a nukleáris bővítésért felelős cégnek. (Bár tavaly a Paks II. Zrt. jegyzett tőkéje csak 37 milliárddal nőtt, a – kívülről nehezebben átlátható - tőketartalékba is helyezhettek összegeket.) Alapesetben a Paks II. Zrt., piaci bevételek híján, állami gazdája tőkeemeléseiből fizeti a Roszatom által kiállított – mostanság főképp bizonyára a tervekre vonatkozó – számlákat. Az idei költségvetési előirányzat már 115,9 milliárd. Kapcsolódó kérdéseinkre az illetékes miniszter és az állami megrendelő szintén nem reagált. M. I. - P. Zs.

Nem különösebben ingatja meg az Orbán-kormány önérzetét a gyenge légszennyezés-csökkentési intézkedéseik miatti uniós bírósági elmarasztalás - derül ki Schmuck Erzsébet LMP-társelnök és Nagy István agrárminiszter parlamenti levelezéséből.