Atomsunyítás lett a paksi gyorsításból

Miközben már vagy fél éve késik az új paksi atomblokkok alatti gödör engedélykérelme, a kormány végül szinte teljes egészében kicsengette az orosz államnak a beruházásra még a koronaválság előtt tervezett összeget.

Máig nem nyújtott be egyetlen gödörásási vagy résfalazási engedélykérelmet sem az állami Paks II Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) – tudtuk meg a hatóságtól. Ezzel az Orbán-kormány nem csak saját ígéreteit szegte meg, de visszamenőleg szinte teljesen értelmetlenné vált a tavaly még az Unión is keresztülvert, egyes atompárti szakértők által is bírált nukleáris biztonsági lazítás, mely alapján a gödörásási-résfalazási hozzájárulást a beruházás egészére vonatkozó létesítési engedély megszületése előtt is kiadhatóvá tették. Akkor az ügy kapcsán magukat megnevezni nem kívánó hozzáértők figyelmeztettek: a szabályok nem puszta kekeckedésből tiltották az új atomblokkokra vonatkozó teljes engedély kiadása előtti gödörásást. Fichtinger Gyula OAH-főigazgató pedig diplomatikusan úgy fogalmazott: a jogszabálymódosítás semmilyen mértékben nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot, de a módosítást nem ők kezdeményezték. Változatlanul a kérelmező felelőssége, ha a későbbi létesítési engedély bármilyen különbséget mutat az esetleg korábban kiadott gödörásási-résfalazási hozzájáruláshoz képest - fűzte hozzá.

A létesítési engedélykérelmet, noha több éves csúszás után, de utóbbi ígéreteikhez már tartva magukat, tavaly nyár elején nyújtották be. Röviddel azelőtt Süli János szakminiszter a gödörásási kérelmek beadását az új szabályok szerinti legkorábbi, vagyis negyed évvel a létesítési irat benyújtása utáni, október eleji időpontra ígérte. Akkori, kincstári számításaik szerint a „soros ütemterv párhuzamosításával” nyolc hónapot „nyernének” ahhoz képest, mintha a gödröt csak a teljes létesítésre vonatkozó zöld jelzés megszerzése után kezdhetnék kiásni. De ez a résfalazási-talajszilárdítási kérelem csak nem érkezett be az OAH-hoz, sem októberben, sem az akkor a hatóságnak tett ígéretük szerinti tavaly november és idén február közötti időszakban. Süli János tavaly októberi parlamenti meghallgatásának egy elejtett megjegyzése szerint a beruházás orosz tervezői lehetnek a ludasak, amennyiben tőlük „várjuk a végleges engedélyezési dokumentációt”. Akkor még, a három hónapos engedélyezést beleszámítva, 2021 „elejére” tette a földmunkálatok megkezdését. Igaz, idén januárban a hatóság már a létesítési engedélykérelem kiadását is őszig ígérte.

Ez csak akkor nem lógna ki a rendelkezésükre álló, meghosszabbított határidőből, ha az irat szeptember végéig megszületne. Tekintve, hogy a Paks II Zrt. OAH-nak adott tavaly októberi ígérete alapján a gödörásási-résfalazási kérelmeket négy hónap alatt négy részletben adnák be, abban a váratlan esetben, ha most minden úgy felpörögne, mint a karikacsapás, sem érkezne be az utolsó talajszilárdítási engedélyük „2021 elején”. Azt ugyanis legkorábban a létesítésivel együtt kapnák kézhez. Így a „soros ütemterv párhuzamosítása” utólag már inkább csak felesleges idő- és pénzpazarlásnak tűnik. Az okok nem ismertek: bár tavaly decemberben Orbán Viktor személyesen tárgyalt az orosz állami beruházó, a Roszatom vezérével, Alekszej Lihacsovval, a kiadott közlemény csak a nagy egyetértésről számolt be.

Bár a kormány korábban a tervek szerint legalább négyezermilliárdunkba fájó beruházás kapcsán átláthatóságot ígért, az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre lapzártánkig szokás szerint sem Süli János tárca nélküli miniszter hivatala, sem a Paks II. Zrt. nem válaszolt.