Mint egy gúnyos jelző – A transzneműeknek hivatalosan egész életükben viselniük kell a születéskor kapott nemet

Elképzelni is nehéz, milyen lenne, ha a gyerekkorban kapott gúnyneveket az élet minden napján láthatóan kellene viselni, pedig a transznemű emberek minden nap ezzel találkoznak.

Colos, ragyás, ropi, füles, zsírdisznó, kapafog – csak néhány azok közül a jelzők, nevek közül, amiket akaratukon kívül aggattak emberekre. Sokak életében merülnek fel ilyenek, amiket legtöbben felnőve maguk mögött hagynak, leküzdenek vagy megtanulnak elviselni. A transznemű nők és férfiak azonban nem tehetik ezt meg, hiszen hivatalosan egész életükben viselniük kell azt a nevet és nemet, amit születéskor kaptak. Még akkor is, ha ez az önazonosságuknak nem felel meg – hívja fel a figyelmet a Transvanilla civil szervezet közleményében.

A transznemű emberek jogait védő társaság ezért kampányt indított Név a múltból címmel. Megjegyezték, hogy elképzelni is nehéz, milyen lenne, ha a gyerekkorban kapott gúnyneveket, bántó jelzőket az élet minden napján láthatóan viselni kellene, folyamatosan szembesülve azzal a torz képpel, amit ez okoz. Hozzátették, hogy a transznemű emberek ezzel minden nap találkoznak, hiszen számukra ez a saját keresztnevük, amit születéskor kaptak. Ez 2020 óta Magyarországon már nem változtatható meg. Ennek következtében több ezer transz ember visel magán egy olyan nevet a múltból, ami megakadályozza, hogy a jelenben teljes életet élhessen.

A Név a múltból kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, milyen lehet hivatalosan is olyan névvel élni, ami már nem, vagy akár sosem tartozott hozzánk. A kampányhoz többek között Molnár Áron színész, aktivista, a noÁr Mozgalom alapítója is csatlakozott.

A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat azzal, hogy feltölt magáról egy képet használva a nev_a_multbol jelölést, ezzel kiállva amellett, hogy az önazonos élet mindenkit megillet.

Tavaly márciusban, a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek a közigazgatási salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák. A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket. Az Alkotmánybíróság egyébként idén márciusban megsemmisítette a 33. paragrafus folyamatban lévő eljárásokra való alkalmazását. Az alaptörvény-ellenes helyzet azonban nem szűnt meg teljes mértékben, mivel az AB határozata csak a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik, tehát aki korábban nem adott be kérelmet, annak továbbra sincs lehetősége nemének jogi elismertetését kérni.

Arról, hogy a 33. paragrafus mit jelent az érintetteknek a mindennapokban, ebben és ebben a cikkünkben írtunk.