Az Alkotmánybíróság március 12-én közzétett határozatával megsemmisítette a transznemű emberek nemének jogi elismerését betiltó 33. § folyamatban lévő eljárásokra való alkalmazását – hívta fel a figyelmet a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleményében.
Emlékeztettek arra, hogy tavaly márciusban, a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek a közigazgatási salátatörvényt, amelynek említett paragrafusa megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák. A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket.
A jogvédők hozzátették, hogy a jogszabályba ráadásul egy olyan rendelkezés is bekerült, amely az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazza, ami különösen annak fényében rendkívül visszás, hogy sok érintett már évek óta várt kérelme elbírálására. A paragrafus hatálybalépést követően ezen kérelmeket a hatóságok az új jogszabályra hivatkozva sorra elutasították.
Több tucatnyi kérelmező azonban a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket. A Miskolci Törvényszék decemberben az
Alkotmánybíróságtól kérte azon rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, amely előírta a jogszabály alkalmazását a már folyamatban lévő eljárásokra is.
Az Alkotmánybíróság friss döntésével megsemmisítette a vonatkozó rendelkezést. Az AB szerint „az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak”. Az AB külön is kiemeli hogy egy 2018-as döntésében a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek korlátozhatatlan alapvető jogának minősítette.
Az érdekvédők leszögezték, hogy az AB döntésével a 33. § okozta alaptörvény-ellenes helyzet nem szűnik meg teljes mértékben. A Miskolci Törvényszék indítványa – és így az AB határozata – csak a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik, tehát aki korábban nem adott be kérelmet, annak továbbra sincs lehetősége nemének jogi elismertetését kérni.
Arról, hogy a 33. paragrafus mit jelent az érintetteknek a mindennapokban, ebben és ebben a cikkünkben írtunk.
