Tettek helyett megújuló trükközés

Érdemi fejlesztések helyett trükkök százait veti be az Orbán-kormány megújulóenergiás vállalásaink feltornászása érdekében. A skandinávokon túl a horvátok, bolgárok, szlovákok és csehek is messze elhúztak tőlünk.

A 2020. évre kötelezően elérendő 13 százalékos megújuló részarány teljesítése várhatóan megvalósul - közölte nemrég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Pedig a magyar kormány - voltaképp még a Gyurcsány-kabinet - eredendően 14,65 százalékot vállalt 2020-ra az EU akkori, 20-20-20-as tervén belül. (2007-ben az Unió tavalyig ekkora arányú, 1990-hez viszonyított szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést, megújuló-arányt és energiahatékonyság-növelést ígért.) Brüsszel a 20 százalékos közös megújulós célhoz Magyarország adottságai tükrében tőlünk a "teljes, bruttó, végső" energiafogyasztáson belüli 13 százalékos arányt kért. (Itt is fontos a pontosság: a sok-sok típus és mértékegység rengetegében könnyű elveszni, illetve azokból pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgáló adatsorokat gyártani.) Az egykori szociálliberális kabinet ezt Magyarország önkéntes vállalásaként további 1,65 százalékkal fejelte meg.

Ezt aztán különösebb feltűnés nélkül Orbánék is átvették. Az eleve 8 százalékról induló érték viszont csak nem akart 10 fölé kerülni. Pedig ez alatt összesített energiafogyasztásunk még csökkent is, amivel még változatlan megújulós termelés esetén is nőtt volna az arány. Ezután jött a trükk.

2017-től a MEKH új módszertan gyanánt az eleve a hazai megújuló energiaforrások zömét adó tűzifa mennyiségét nem az eladások, hanem a vélhető felhasználás alapján becsülte meg. Vagyis azóta beleszámít a hazai megújulóenergia-adatba a lopott fa is. Ez alapján 2010-ig visszamenőleg is átírták az adatsorokat. A kis hazánkban zajló nagyüzemi fatolvajlás állami szintű elismerése egy csapásra fel is javította Magyarország megújulóenergia-teljesítményét. Így a ma is érvényes kimutatások szerint már 2012-ben 15,5, 2016-ban pedig már 16,21 százalékon álltunk. Ám a jelek szerint az Orbán-kabinet ráült a babérjaira. Így azt követően a "felturbózott" megújulórészarány is erőteljes csökkenésbe fordult. Ez a MEKH-adatsor tanúsága szerint 2018-ra 12,53 százalékig süllyedt. Igaz, ez alatt jobbára nőtt az összesített energiafogyasztás is, amivel tehát a hazai megújulóenergia-termelés nem tudott lépést tartani. 2019-re az arány és az igénynövekedés is beállni látszott. E problémát az Orbán-kabinet egy újabb trükkel igyekezett orvosolni. Az elmúlt évtized során ugyanis egyszerűen kikopott a kormánykommunikációból a 14,65 százalék. Míg a tavaly Brüsszelbe küldött, EU-szabványos Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) még említik az értéket, az ugyanakkor meghirdetett Nemzeti Energiastratégiából már kimaradt. Miután a NEKT-ben 2030-ra megajánlott 20 százalékot az - átlagban 32 százalékot tervező - Unió kevesellte, nagylelkűen rátettünk még egy százalékot. Annak kapcsán, hogy az EU azóta 2030-as megújulós átlagcélját 40 százalékra emelné, az Orbán-kabinet egyelőre nem nyilvánult meg.

Bár a 2020-as uniós tényszámok egyelőre nem ismertek, az eredeti célok tekintetében az EU egésze nem áll rosszul. Az eleve legmagasabb, 50 százalékos megújulóarányt vállaló svédek mellett a finnek, a dánok, az észtek, de a horvátok, a bolgárok, a szlovákok és a csehek is látványos túlteljesítők. Ezzel EU-szinten összejöhet a 20 százalék. Magyarország a vállalás mértéke szerinti 27-es lista 21. helyezettjeként várhatóan hozza a kötelezőt.