A modellező feltételezése az volt, hogy ebben a szabályozási környezetben új szélerőmű nem épülne az országban, a meglévők pedig 2030-ig elhasználódnának. A dokumentum viszont csak tervezet, jelenleg több forgatókönyvet is vizsgálunk, kormánydöntés még nem született – közölte Szél Bernadett nem kevesebb mint tíz klímapolitikai kérdései egyikére Cseresnyés Péter, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. A független képviselő érthetetlennek nevezi, hogy a kormány által közzétett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első változata szerint 2030-ra teljes mértékben leállítanák Magyarországon az amúgy is rendkívül kis számú szélerőművet.
Elfogadhatatlannak nevezi, hogy az Orbán-kormány 2011-ben ellehetetlenítette, gyakorlatilag betiltotta ilyen egységek telepítését, miközben a napelem mellett ez az eljárás is része a korszerű energiatermelésnek. Emlékeztetett, hogy a jegybank versenyképességi programja is kedvezően értékeli a szélerőművek szerepét. Habár az államtitkári válasz voltaképp illeszkedik az Orbán-kabinet szélerőmű-ellenes politikájához – amit szakértők széles köre erőteljesen vitat -, a NEKT folyamatban lévő módosítására hivatkozva nyitva hagyja a változtatás lehetőségét.
Bár Cseresnyés Péter – szokásától eltérően - ezúttal kerülte a kérdező pocskondiázását, talán csak véletlen, hogy egyik válaszában a sorok között feldicséri a korábbi balliberális kormányokat is. Szél Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 1990 után alapvetően a szocialista nagyipar összeomlása vetette vissza az ország szén-dioxid-kibocsátását, a szint 2015 óta újfent emelkedett és a NEKT nem tartalmaz a 40 százalékos csökkentési cél eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezt vitatva Cseresnyés Péter többek között azzal érvel, hogy „1992 és 2005 között a gazdasági növekedés ellenére” szinten maradt a kibocsátás, „2005 és 2013 között pedig már egy erőteljes, 25 százalékos csökkenés volt megfigyelhető”. Az általa kedvezőként feltüntetett időszak nagy részében mindazonáltal balliberális kormányok irányítottak. Bár az államtitkár a második Orbán-kormány időszakára első kibocsátáscsökkenést csak kis mértékben írja a válság számlájára, az ív kísértetiesen leköveti a világgazdasági visszaesést. Ezen túlmenően a jelenlegi légszennyezés-mértéket - a lapunkban többször elemzett - csúsztatásokkal jellemzi.
A Népszava információi szerint egyébként a kormány 2030-ig alapvetően további szén-dioxid-kibocsátás-emelkedést tervez. A 40 százalékos cél elérését ugyanakkor főképp a Mátrai Erőmű szénblokkjainak bezárásától remélik, ami önmagában 14 százalékkal csökkentené a légszennyezési mutatót. Igaz, Szél Bernadett egy másik, kifejezetten erre vonatkozó kérdésére válaszolva Cseresnyés Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány még nem hozott döntést a hazai ipar kapcsán a szén kivezetéséről.
Bizonyára szándékosan felszínes viszont Cseresnyés Péter ama válasza, miszerint „szakértői becslés alapján 30-40 százalékos végfogyasztói áremelkedést is jelenthetnek hosszabb távon” a „terven felüli” megújulóenergiás termelés kezeléséhez szükséges hálózati beruházások. Amiként arra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fura kijelentése kapcsán lapunk hívta fel a figyelmet, az Energiaklub olcsóbb hálózati költséget számolt ki még arra az esetre is, ha a tervezett atomerőemű-bővítést teljes egészében megújulókkal váltanánk ki. Az ellenzéki képviselő ezt firtató, rendkívül alapos felvetésére az államtitkár elvetette a „csere” lehetőségét és – főképp a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre hivatkozva - ismét kiállt az új nukleáris blokkok mellett.
Szél Bernadett - példákkal alátámasztva - felhívta a figyelmet az energiafogyasztás-csökkentő lakásfelújítások érdemi állami támogatásának hiányára is. Az ITM-államtitkár ezt azzal hárítja, hogy a NEKT 5300 milliárd forintnyi épületenergetikai beruházással számol. Azt ugyanakkor, hogy ebben mennyi lenne az állami támogatás, még „pontosítják”.
Szél Bernadettben annak kapcsán is kérdőjelek fogalmazódtak meg, hogy az Orbán-kormány a közlekedésben 2030-ra a jelenlegin felüli erőfeszítések mellett is közel 30 százalékos szennyezésnövekedéssel számol. Cseresnyés Péter ezt, néhány zöldprogramot ismertetve, lényegében elismeri.
