- írja a Direkt36. A portál megjegyzi: az újság a 2019-es önkormányzati választási kampány idején indult el, és erőteljes közösségi médiás jelenlétének köszönhetően fontos szerepet játszott az ellenzék sikereiben. Később számos vidéki változat indult és a 2022-es választásokon is az ellenzéki összefogást szeretné támogatni.
Páva készülékéről két szervezet – az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet és a Citizen Lab nevű kanadai kutató labor – biztonsági szakértői is megállapították, hogy azt feltörték az NSO nevű izraeli cég által kifejlesztett Pegasusszal. A vizsgálatok adatai szerint idén március 16. és 24., valamint május 23. és 27. között volt jelen a kémszoftver a készüléken. „Ezekben az idősávokban a telefon fertőzött volt. Azt nagyon nehéz megmondani az ilyen esetekben, hogy milyen adatokat szedtek le a készülékről, de azt el tudjuk mondani, hogy a Pegasus hozzáfért mindenhez, amihez Zoltánnak hozzáférése volt” – mondta a Direkt36-nak John Scott-Railton, a Citizen Lab vezető kutatója.
Ez azt jelenti, hogy a kémprogrammal hozzáférhettek többek között a készüléken tárolt üzenetekhez, fotókhoz és videókhoz, de akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.
Ugyan Páva Zoltán neve nem szerepel a kiszivárgott listán, de ennek oka feltehetően az, hogy az adatbázis még célponttá válása előtt szivárgott ki. Páva még a Pegasus-ügy kirobbanása előtt vizsgáltatta meg a telefonját a Citizen Lab szakembereivel. A Direkt36-nak azt mondta, hogy azért döntött így, mert tavasszal több furcsaságot is tapasztalt a telefonjával.
Úgy véli, kétségbeejtő és félelmetes”, hogy Magyarországon okot adhat a megfigyelésre az, ha egy újságíró, ügyvéd vagy üzletember nem azt gondolja, amit a kormányoldal, és ennek hangot is ad. „Nagyon bízom abban, hogy azok, akikről kiderült, hogy megfigyelés alatt álltak, nem félnek. Én biztosan nem félek, és azért is akarom, hogy nyilvánosságra kerüljenek a történtek, mert nincs takargatnivalóm” - fogalmazott.
Értetlenségét fejezte ki, amiért pont március 16. és május 27. között figyelték meg. Épp a telefonjának feltörése napján betegedett meg a koronavírustól, ezért betegszabadságra ment, és csak néhány kevésbé jelentős online megbeszélésen vett részt az utána következő hetekben. Ugyanakkor azt lehetségesnek tartja, nem ő volt a célpont, hanem az ismertségi körére voltak kíváncsiak a megfigyelők. Noha semmit sem vett észre a program működéséből, egy furcsa epizód mindenesetre akadt: korábbi üzleti partnere kereste meg azzal, hogy segítsen felépíteni egy vidéki egyetemhez tartozó projekt komplett kommunikációs tervét. Erről többször folytattak előkészítő megbeszéléseket, de a témát bizalmasan kezelték, és nem beszéltek róla senkinek. Páva szerint ugyanakkor az üzleti partner egyszer csak küldött neki egy üzenetet, hogy személyesen akar vele találkozni. Ekkor közölte vele, hogy megmondták neki, ne dolgozzon Pávával. A partner ezt azért is tartotta nagyon gyanúsnak, mert ő sem beszélt senkinek a tervezett együttműködésről.
A Pegasus-ügy júliusban robbant ki egy nemzetközi újságírói csapat munkájának eredményeként. Mint lapunk is megírta, a listán több újságíró neve is szerepelt, de a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, vagy éppen Gödöllő polgármestere, Gémesi György ugyancsak a megfigyeltek közt lehetett. A közvetett bizonyítékok alapján állami szervezet állhat a megfigyelések hátterében, de a kormány rendre azt állította: minden törvényesen történt, az pedig nem nyilvános adat, milyen eszközökkel történik a titkos adatgyűjtés. Egyértelmű választ azonban nem adott a kabinet. Noha az ellenzéki pártok kezdeményezték, hogy a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálja ki az ügyet, a fideszes többség ennek lehetőségét elszabotálta.
