A Mol adott be jelentkezést az országos hulladékkoncessziós kiírás első fordulójának csütörtöki beadási határidejéig - erősítették meg lapunknak az olajcégnél. Megfogalmazásuk szerint lépésükkel azt erősítették meg, hogy terveznek indulni a hulladékkoncesszióért. Kétségtelen: a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda augusztus 12-i kiírása szerint az első forduló csak egy fajta előminősítés. Igaz, a tényleges pályázaton már csak az itt kiérdemesült cégek indulhatnak.
A 2023 közepétől a hazai hulladékipar nagy részét 35 évre egy cég kezébe csatornázó, a Fidesz korábbi elveivel látszólag ellentétes, tavaly óta több részletben napvilágra kerülő elképzelések komoly hullámokat vetettek. Sokak szerint a - közben részint Alaptörvény-ellenesnek bizonyuló - pontokat a kormány egyenesen a Molra szabta. Az olajcég az elmúlt hónapok során udvarias távolságtartással, következetesen annyit erősített meg, hogy vizsgálja a jelentkezés lehetőségét. Mindazonáltal - az eddig lényegében csak saját, évi 100-120 ezer tonna hulladékát kezelő, alapvetően olajjal és petrolkémiával foglalkozó - Mol az év elején épp hulladékgazdálkodási érdeklődéssel bővítette stratégiáját. Egyszersmind jelezték: elvben - már csak az ország legnagyobb cégeként is - alkalmasak a feladatra. (A kiírás szerint a nyertesre évi 4-4,8 millió tonna hulladék begyűjtése-előkezelése vár.) A pályázat megjelenése után szakértők arra jutottak, hogy a Mol önmagában valószínűleg nem felel meg a feltételeknek. Ezt a feltevést látszott alátámasztani a csak a pályázati kiírásban megjelenő "közös részvételi" lehetőség is.
Bár a Molnál arra a kérdésünkre, hogy egyedül vagy társakkal jelentkeztek-e, nem válaszoltak, iparági hírek szerint másokkal közösen pályázhattak. Eme társjelöltek közé tartozik a kukadíj számlázását és visszaosztását öt éve - komoly feszültségek mellett - végző, kukaholdingnak nevezett, állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV), a 28 leányvállalatán keresztül az ország több térségében kukaürítést végző, szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató (NHSZ) Kft., illetve az önkormányzati és magánhátterű, az elmúlt évek nagyarányú felvásárlásai nyomán immár szintén közel kétmillió hazai háztartást ellátó Vertikál is. megkeresésünkre egyelőre egyiküktől sem kaptunk választ, amiként egyelőre a Rogán-tárcánál is hiába érdeklődtünk. (Az iparágban keringő nevek közül Mészáros Lőrinc csoportjánál és a Veres Tibor-féle Alteónál cáfolták indulási szándékukat.) Az NHKV és az NHSZ jelentkezése azért lenne faramuci, mert a kiírás is e két cég megvásárlására kötelezi a nyertest. Ráadásul a - sokáig kusza mérlegeket leadó - NHKV-ról immár a helyi közszolgáltatók alkalmasságának megállapítási joga is a közműhivatalra szállt.
Az augusztus 12-i, az uniós közbeszerzési értesítő mélyén megjelent, a hazai hulladékszállítás következő 35 évét meghatározó kiírást a kormányzat finoman szólva nem verte nagydobra. Így arra néhány nappal később például a momentumos Fekete-Győr András hívta fel a figyelmet, rávilágítva, hogy a kormány összesen 12 munkanapot biztosított a beadvány kidolgozására. Úgy hallottuk, több iparági befektető is a rendelkezésre álló rövid időre tekintettel maradt távol a kiírástól.
Iparági értékelések szerint a koncessziós rendszer nemhogy javítaná, de tovább rontja az amúgy is tönk szélén álló hazai hulladékkezelés hatékonyságát. Ráadásul az eddig visszatartott, évente közel százmilliárdos állami termékdíjbevételek átengedésével még hasznot is biztosít a majdani nyertesnek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jobbára azzal indokolja a váltást, hogy az eddigi kísérletek nem váltak be. Egyszersmind reméli, hogy az új rendszerben lecsökkenhet az iparág évi 70-80 milliárdos állami támogatási igénye.
