MKKP;Márki-Zay Péter;kormányváltás;ellenzéki összefogás;Kovács Gergely;Magyar Kétfarkú Kutyapárt;

2021-11-14 11:29:03

Gyümölcsözésből könyörgés - Lehet-e a Kutya Párt a kormányváltás kerékkötője?

Tizenöt év után ismét két nagy politikai tömb feszül egymásnak Magyarországon. A 2022-es választás hosszú időre eldöntheti, az ország tovább sodródik-e a balkáni-ázsiai autokráciákhoz, vagy visszafordul az európai szabadságeszmények felé? Szoros küzdelem várható, az ellenzéki összefogás mindent egy lapra tett fel, és könnyen lehet, hogy a betlit a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazótábora fogja bemondani, holott nincs ember, aki pontosan tudná, kik is ők. Helyes közösségi aktivitással és tiszta kézzel mutatnak görbe tükröt a politikai elitnek, de közben marilizálnák a legahuanát, és a pártelnökük azért akar bejutni a parlamentbe, hogy az ezres alatti olcsó menzát drágábban mérhesse ki a Kossuth téren. Vicc. Csakhogy nem mindenki nevet, ha a tét a demokrácia torkát fojtogató Orbán-rezsim meghaladása. Márki-Zay Péter, az összefogás elnökjelöltje már nyíltan bele is szállt a kutyákba.

Nevetni a hatalom bornírtságain, Pápai-karikatúrák fölött megmosolyogni a habókos mondásokat nap nap után: nem utolsó érzés, de vigasztalónak sem mondanánk. Rákosin, Kádáron is derült a nép csendben-titokban, de ez nem hozott szabadságot. Ezért lehetnek kettős érzések bennünk a Kutya Párt kapcsán. Remek fricska volt a kétfarkúak buszváróépítő Mészárosának kampánya Felcsúton (ezzel a névvel csak nyerni lehet a NER-ben), rokonszenves a kampánypénzek (mintegy 50 millió forint a 65 millióból) pályázati kiosztása értelmes célokra, de ahogy közelednek a választások, egyre inkább az a határozott érzésünk, a viccnek is van határa. Csak nehogy az arcunkra fagyjon a mosoly.

Márki-Zay Péter, a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje sem kertelt, amikor kijelentette: „Simán előfordulhat, hogy Kovács Gergőék miatt fog Orbán Viktor hatalmon maradni.” Szerinte aki az ellenzékkel szemben elindul a választáson, közvetetten a jelenlegi rezsimet támogatja. Ezzel pedig eljutunk addig a fogós kérdésig, hogy vajon kik is a Kutya Párt szavazói? Ki szavaz a mókás, de rendszerkritikus protestpártra? És ki szavaz rájuk akkor, amikor maga MZP is establishment-ellenes szavazatokkal, az ellenzék félreérthetetlen bírálataként emelkedett a többi erő fölé? Az egyes intézeteknél most 5-6 százalékra mért Kutya Párt miért erősödött meg az előválasztás idején, és a combosodásuk csak a két választás közötti – a szavazáskor aztán csillapodó – jelenség-e, vagy valóban parlamenti küszöböt ugorhatnak a kétfarkúak?  

Nem csóválhatók

Az elitellenes, antiestablishment politika László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint is közös jellemzője a Kutya Pártnak és Márki-Zay Péternek. Több hasonlóságot azonban ő nem lát a két politikai szereplő között. Amíg az MKKP – még ha sokan Kovács Gergővel azonosítják is – egy párt, addig Márki-Zay Péter eddigi politikai karrierje inkább one-man-show.

„A Kutya Pártnak a humor mindig meghatározó eszköze volt, de a korábbi viccpárti időszak után ma már komoly szervezetnek tekinthetők. Márki-Zay Péterre pedig sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy vicces volna” – mondja László Róbert.

Ha onnan közelítünk, hogy e politikai szereplők honnan vonzanak be választókat, az is látszik, hogy „nem ugyanazokra a célcsoportokra lőnek”. Főleg azóta, hogy Márki-Zay Péter az ellenzéki együttműködés vezetője lett.

„Az MKKP az egyetlen, amely az ellenzéki összefogás pártjai közül többet is nyíltan támad, kimondva, hogy nem akarja hatalomba segíteni őket (a DK, az MSZP és a Jobbik tartozik ide – a szerk.). Ez a politikai hitvallásuk fontos része, ami sok szavazó számára vonzó. Márki-Zay még ha egyet is értene ezzel, és amúgy sokkal boldogabb lenne, ha kimaradt volna az együttműködésből például a DK, reálpolitikusként felmérte, hogy nélkülük nem lehet legyőzni a Fideszt. Ő már lenyelte a DK-t, a Kutya Párt nem” – értékel a választási szakértő.

Amikor a magyar választásokon két nagy tömb feszült egymásnak, emlékeztet László Róbert, mindig voltak olyan szavazók, akik nem akarták egyiket sem. Ilyen volt 2002 és 2006 – ezekhez a választásokhoz érdemes hasonlítani 2022-t. Ezúttal is egészen biztos, hogy nem kér mindenki a két nagy tömbből, és szerinte most a Kutya Pártnak van a legnagyobb esélye, hogy összegyűjtse a lepattanókat. A Mi Hazánk lehet még „versenytársuk”: a járványügyi korlátozásokkal szembeni szkepszisük miatt elképzelhető – de nem túl valószínű –, hogy túlnyúlnak a meglévő szélsőjobbos szavazótáborukon.

Ha visszatekintünk a hasonló felállásokra, 2002-ben a semmiből előkerült Centrum Párt 4 százalékot ért el, ami tekintélyes szavazótömeg. 2006-ban az MDF volt az, amely egyik nagy erővel sem akart együttműködni, sem az MSZP–SZDSZ-szel, sem a Fidesszel, és ez akkor 5,04 százalékot hozott nekik. 2010-ben már nem beszélhetünk két tömbről, jóllehet akkor az LMP robbant be a nagyoktól egyenlő távolságot tartva, hosszú idő után az első új erőként, a Jobbikkal együtt.

Most megint a két tömb szembeállása miatt van a Kutya Pártnak a korábbiaknál nagyobb esélye arra, hogy begyűjtse a protestszavazatokat. Túl azon, hogy az MKKP a szakértő szerint már nem nevezhető szimplán viccpártnak: „Amióta az önkormányzatokban bent vannak, teljesen értékelhető politikai munkát végeznek. A választók már többet gondolnak róluk, mint egy jó poén.”  

A Kutyán túl

„Az összefogásnak nem a Kétfarkú Kutya Pártot kell bírálnia amiatt, hogy szavazatokat vihet el és meghiúsíthatja a kormányváltást, hanem jobbnak és meggyőzőbbnek kell lennie annál az ajánlatnál, amit a viccpárt nyújt a választóknak. Az előválasztással komoly esély nyílt erre, mert sokat tisztult az ellenzék, amely így már helytállhat egy hitelességi versenyben is.” Így látja  Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapítója és elnökségi tagja.

A politikus pontosította azokat az értelmezéseket, miszerint Márki-Zay Péter meg akarta volna vesztegetni az MKKP elnökét egy közös listás hellyel, cserébe azért, hogy ne induljanak a választáson.

„Márki-Zay Péter tiszteli és elismeri a Kutya Párt értékeit, állhatatos korrupcióellenességét és az Orbán-kormány leváltására törekvő igyekezetét. Az összefogás miniszterelnök-jelöltjeként csak a szilárd meggyőződését hangoztatta, amikor arról beszélt, hogy az MKKP indulása akaratlanul is veszélybe sodorhatja a tavaszi kormányváltást, és ő küzdeni fog azért, hogy ez ne történhessen meg” – árnyalta a kormányfőjelölt szavait Lukácsi Katalin. A miniszterelnök-jelölt egyébként úgy látja: azzal, hogy nem Dobrev Klára lett a közös jelölt, a Kutya Pártnak lényegesen rosszabb esélyei vannak a parlamentbe jutásra. Ezért ajánlotta föl, hogy szívesen lobbizik egy ellenzéki közöslista-helyért.

Lukácsi Katalin szerint egyébként létezik megoldás arra, hogy a kormány távozását kívánó, de az ellenzéki összefogást sem minden elemében szívelő Kutya Párt-i szavazatok sokkal kevésbé veszélyeztessék az Orbán-rendszer leváltását.

„Ha megosztják a szavazatukat, és listán az MKKP-ra, de egyéniben az ellenzéki közös jelöltre szavaznak, akkor hűek maradhatnak kedvenc pártjukhoz, és sokkal kevésbé idézhetnek elő olyan helyzetet, amely a kormány hatalomban maradását eredményezhetné” – mondja az MMM politikusa. Megjegyezte ugyanakkor: nem szabad elfelejteni, hogy kizárólag a Fidesz–KDNP-t terheli a felelősség azért, hogy a Kutya Pártnak (és minden más jelölőszervezetnek) legkevesebb 71 egyéni körzetben kell elindulnia a választásokon az országos listaállításhoz. A rendre a kormány szájíze szerint politizáló Volner János (független) képviselő indítványa ugyanis szerinte aligha tekinthető saját ötletnek.

László Róbert szerint is kulcskérdés, hogy az egyéni taktikák miként alakulnak. Miután a Kutya Párt támogatóinak nagyobb része értelmiségi, az is lehet, felmérik, hogy egyéniben nincs esélye a jelöltjüknek, de listán bejuthatnak, ezért megosztják a szavazatukat.

„A legizgalmasabb kérdés az, hogyan fognak kampányolni a Kétfarkúak. El tudom képzelni, hogy csak a listás szavazásra buzdítanak majd, egyénire nem” – véli a választási szakértő: megjegyezve, Gulyás Márton megpróbálta kiszedni ezt az információt Kovács Gergőből a Partizánban, de az elnök egyelőre megkerülte a választ.

A Medián mérése szerint Budapest bevinné a Kutya Pártot a parlamentbe: 6 százalékon állnak a városban. Karácsony-árvák húzták föl őket vagy tényleg az ellenzéken túli világból jönnek? Nem tudni. Kovács egyetlen korábbi Medián-mérésre szokott hivatkozni, ami szerint bázisukból kevesen szavaznának az ellenzékre, ha ők nem volnának. Nem tudni azt sem, vajon a szava­zóik egyként legalizálnák-e a marihuánát, lebontanák-e a határkerítést, bevezetnék-e a többkulcsos adót vagy megszüntetnék-e a 300 millió forintnál kisebb értékű közbeszerzéseknél a meghívásos rendszert? – ezeket mint az ellenzéki programtól is eltérő pontokat sorolta a pártelnök a fent említett interjúban.  

Icipici minta

Az ellenzéki „szavazatmaximálás” lényeges kérdése, hogy honnan érkeznek a kétfarkúak szavazói. László Róbert szerint ez a nagy rejtély a Kutya Párt-jelenségben, és erre szerinte senkinek sincs érvényes válasza. „A Kutya Pártnak azt kell mondania, hogy a szavazóik nem támogatnák az ellenzéki összefogást, és részben igazuk is lehet. Biztosan vannak, akik vagy a Kutya Pártra szavaznak, vagy senkire. De hogy ez a potenciális szavazóbázisuknak mekkora részét teszi ki, az mérhetetlen.” Miután néhány százaléknyi szavazóról beszélünk, ebben „az icipici mintában” aligha tudnák pontosan meghatározni a közvélemény-kutatók, kire szavaznának a viccpártiak, ha a Kutya Párt nem indulna. Szerinte biztos, hogy egyik szélsőség sem igaz: se az, hogy minden Kutya Párt-támogató leszavazna az ellenzékre, ha nem lenne MKKP, se az, hogy senki sem szavazna az összefogásra. „Valahol a kettő között van az igazság, de ezt egy ennyire nehezen körülhatárolható választói csoportnál nem is lehet pontosabban meghatározni.”

Ami biztos, áprilisban a Kétfarkúak ott lesznek, várhatóan 85 egyéni körzetben a szavazólapokon. A húsznál több billegő körzet esetében gondolkodnak az induláson, mert mint Kovács Gergő világossá tette, kormányváltást akar, és örülne, ha valaki leváltaná ezt, „ami idenőtt az ország tetejére”. A szavazatszámlálók lesznek a megmondhatói, végül hány protestfarok kerül még a szavazólapokra.