Ritkán esik meg, hogy egy politikai döntés hatására adnak ki egy irodalmi kötetet, a Nem kötelező 2. című könyv esetében mégis ez történt: Nyáry Krisztián a gyermekvédelmi törvény hatására vetette fel az ötletet a Corvina Kiadónak, hogy adjanak ki egy szöveggyűjteményt, melyben olyan versek, próza- és drámarészletek kapnak helyet, melyek azonos neműek közti szerelemről szólnak. A Valentin-napon tartott kötetbemutatón a Magvető Caféban az irodalomtörténészt a válogatás kapcsán Nádasdy Ádám író, költő, nyelvész kérdezte, míg az egyes műveket Bánfalvi Eszter és Fehér Tibor színművészek adták elő, az est keretéül pedig Somlai Valéria játszott zongorán – a nyitószám a Francis Poulenc A szerelem útja volt.
– Ez a könyv akkor is érdekes lenne, ha nem hoznának ilyen törvényeket – mondta bevezetőjében Nádasdy Ádám, aki szerint az antológiában szereplő művek mind érzékletesen szólnak a szerelemről. Nyáry Krisztián szerint az európai kultúráról másrészt nehéz is lenne ilyen témájú művek híján beszélni, hiszen az európai líra is azzal kezdődik, hogy egy nő szerelmes verseket ír egy másik nőhöz (Szapphó versei), az európai epikában pedig egy férfi áll bosszút a férfi szerelme halála miatt (Íliász), míg az európai filozófia Platónnal indul, aki a plátói szerelem tanát egy tapasztalt és egy fiatal férfi közti szellemi és lelki kötelékként határozta meg.
A válogatás tervezésekor Nyáry Krisztián arra törekedett, hogy a kötetben elsősorban a művek számítsanak és ne a szerzők nemi orientációja, hiszen heteroszexuális alkotó is írhat azonos neműek vonzódásáról. A művek az ókortól egészen a huszonegyedik századig hoznak példákat, az antológia a 2008-ban elhunyt orosz származású magyar festőművész-költő El Kazovszkij versével zárul, valamint szerepelnek benne olyan, a nagyközönség számára kevésbé ismert alkotók, mint a kuruc költészetet kutató Thaly Kálmán költő.
A Magvetőben rendezett bemutató is a kezdetektől indított. Bánfalvi Eszter először Szapphó egyik leghíresebb művét szavalta el, az Édesanyám nem perdül a rokka című költeményt, majd az Egy lányhoz című verset. A középkor kapcsán a két házigazda megjegyezte, hogy noha kevés, a jelzett témát tartalmazó alkotás született, az Isteni színjátékban mégis feltűnnek a homoszexuálisok a pokol egyik bugyrában az uzsorások mellett. A kora újkorból már több példát hoztak, mint Michelangelo szonettjeit, melyeket szerelméhez, Tommaso de Cavalieri római nemeshez írt.
– Shakespeare szonettjeit is tanuljuk a középiskolában, de verseskötetként tizennyolc éven aluliak már nem vásárolhatják meg – mondta Nyáry Krisztián, hozzátéve az angol szerző száznyolcvankét szonettjéből tízet nőhöz, huszonhetet férfihoz írt, a többiről pedig nem tudni, hogy kihez. –Shakespeare-nek egy szavát sem szabad elhinni. Drámaíró volt, a mestersége szerint mindig másnak a hangján írt – tréfálkozott Nádasdy, kiemelve, hogy Shakespeare versei olykor kimunkáltak és hidegek.
A kötetben a tizenkilencedik század kapcsán egyre több szerző jelenik meg. Köztük is kiemelkedik Lord Byron, az arisztokrata világfi, akinek utolsó szerelme Lukasz Kalandritszanosz volt, akihez a költő halálos ágyán írta az utolsó versét – ennek szövegét Nádasdy fordította le az antológia kedvéért. A másik angolszász példa Emily Dickinson költészete volt, aki Sue nevű sógornőjéhez írta szerelmes verseit – a válogatásba került művet Nyáry Luca fordításában olvashatjuk.
A huszadik század kapcsán már előkerült a cenzúra is: Federico García Lorca 1935-1936-ban írt A sötét szerelem szonettjei című ciklusa ugyanis csak jóval a szerző halála után, 1995-ben jelenhetett meg Spanyolországban – a Franco-korszakban politikai okokból betiltották, míg a baloldali ellenállók világképébe sem illett bele. A felolvasás végül két drámarészlettel zárult: Bánfalvi Eszter előadta Tennessee Williams A vágy villamosa című művéből Blanche monológját – melyben a tanárnő felidézi hogyan lett öngyilkos a homoszexuális férje – Fehér Tibor pedig Ingmar Bergman Jelenetek a bábuk életéből című forgatókönyvének egy részletét idézte, melynek elbeszélője a saját homoszexualitásának megéléséről vall. Az est végül ajándékozással zárult: Nyáry Krisztián még a kötet dedikálása előtt felköszöntötte Nádasdy Ádámot a hetvenötödik születésnapja alkalmából.
Infó:
Nyáry Krisztián: Nem kötelező 2. - Tiltott irodalom. Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről
Corvina Kiadó
392 oldal
