A több száz milliárdos vagyont felhalmozó Rahimkulov családot is utolérheti a háború

Noha nem érintik az orosz invázió miatt bevezetett gazdasági szankciók a Magyarországon megannyi óriásberuházásban érintett, több száz milliárdos vagyont felhalmozó Rahimkulov családot, akadnak olyan érdekeltségeik, projektjeik, amelyek miatt közvetve komoly veszteségeket okozhat nekik a háború.

Ahogy arról a Népszava korábban írt, Ruszlan Rahimkulov és testvérére, Timur orosz származásúak. Apjuk, a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember

Megdet Rahimkulov, aki a Gazprom menedzsereként érkezett Magyarországra, majd milliárdos vagyont és cégbirodalmat halmozott fel, amelyet azután fiaira bízott, mielőtt visszaköltözött Moszkvába. A testvérpár itt járt egyetemre és megkapták a magyar állampolgárságot is. Így az orosz oligarchákat sújtó büntetőintézkedések nem érintik őket, ahhoz egyébként is fel kellene kerülniük a tiltólistára.

Rahimkulov két fia a Mészáros és a Csányi famíliát is maguk mögé utasítva vezeti a legértékesebb hazai családi cégek listáját. Rahimkulovék együttes vagyonát 360-500 milliárdra becsülik, amelynek jelentős részét az önmagukban is vagyont érő OTP és a MOL részvények teszik ki. Mivel nincs bankjuk, sem repülőgép-gyáruk és egyéb uniós tiltólistás tevékenységet végző cégük, az pedig aligha képzelhető el, hogy az Orbán-kormány bármiféle külön szankcióval sújtsa a Magyarországon működő orosz üzletembereket, cégeket, bankokat, Rahimkulovéknak nincs mitől tartaniuk.

A sokféle üzletben érdekelt Rahimkulovok közül Ruszlán Rahimkulov tevékenysége a látványosabb. Korábbi cikksorozatunkban részletesen bemutattuk hazai érdekeltségeit, köztük az egyedüliként kiemelt státuszt kapott angyalföldi rozsdaövezeti – az egykori Láng gépgyár beépítését célzó – beruházást, az ingatlanüzleteket, a napelemparkos projekteket és az ukrán határhoz közeli fényeslitkei átrakodó állomást. A szomszédban zajló háború ez utóbbit érintheti érzékenyen.

Ruszlán Rahimkulov érdekeltsége ugyanis az ukrán-magyar határtól 20 kilométerre épít hatalmas intermodális vasúti terminált. Cége, a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft. 2019-ben szerzett 50 százalékos tulajdonrészt az Európa és Kína közötti Új Selyemút egyik fontos hídfőállásaként megvalósuló fényeslitkei vasúti logisztikai központot építő East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt.-ben. A 85 hektáron megvalósuló beruházáshoz csaknem 3 milliárd forint állami munkahelyteremtő támogatást kaptak. Az eltérő nyomtávú orosz-ukrajnai vasúti tehervagonok átrakodását is lehetővé tévő terminálon 15 ezer négyzetméternyi raktár, 10 kilométer hosszú vasúti pálya épül mintegy 30 milliárdból. A logisztikai központ április végén kezdte volna meg üzemszerű működését. De lehet, hogy nem érdemes annyira sietni. A kapacitását és területét figyelembe véve is a hatalmas létesítmény üzemeltetését ugyanis ellehetetlenítheti az Ukrajna felől érkező teherfogalom csökkenése. Az oroszországi áruszállítást tiltó uniós szankciók nagy érvágást jelentenének a teherforgalom növekedésére, az új selyemút felfutására számító Rahimkulovnak.

„Hétfőn egyetlen tehervonat se érkezett Ukrajna felől Záhonyba, de ez még nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a két ország közötti vasúti teherszállítás. Eddig átlag napi 2-4 szerelvény érkezett és úgy tudjuk, legalább 500 kocsi, körülbelül 10 vonatnyi árú tart Magyarország felé. Ukrajna irányába azonban áruforgalmi korlátozás van érvényben, de ez nem az uniós szankciókkal van összefüggésben, hanem azzal, hogy nem biztosított az elindított vagonok célba érése” – magyarázta Zlati Róbert, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke. Információi szerint az ukrajnai vasútvonalak egyelőre nem szenvedtek súlyos sérüléseket, de az Oroszországba vezető pályát Ukrajna felrobbantotta, így a keletről jövő konténerforgalom megszűnhet. Így most főként szén és érc érkezik Ukrajnából. Ez évi csaknem 2 millió tonnát jelent, ha ez is eltűnne a háború miatt az bizony súlyos hatással lenne Záhonyra. A legnagyobb záhonyi vasúti árufuvarozó a Rail Cargo Hungária Zrt. azonban nem tervez elbocsátásokat a csökkenő forgalom miatt. Zlati a háborútól függetlenül is kétkedik a fényeslitkei terminált által várt forgalomnövekedésben. A cég 1 millió 20 lábas konténert fogadna évente, ami a jelenlegin felül napi több mint 2000 konténert és 10 vonatot jelentene, miközben a jelenlegi technológia maximuma napi 6 vonat.

Cikkünk megjelenése után a beruházó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. azt közölte, hogy a támogatást ugyan megítélte a kormányzat, de azt nem vették igénybe és a cégnek jövőben sincs szándékában igénybe venni. Erről a kormányt is tájékoztatták.