A februárban kezdődő orosz-ukrán háború nem várt kihívások elé állította az EU energiaellátását – fogalmaz a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó, Másfélfok nevű oldalon megjelent elemzésében Szép Tekla, a Miskolci Egyetem docense, a Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtani Intézetének igazgató-helyettese. Előtérbe került a biztonság, a hozzáférés, háttérbe szorítva a környezeti fenntarthatóság, de még az ár szempontjait is. Az Európai Bizottság májusban benyújtott REPowerEU nevű terve mégis a hatékonyságjavításra, a takarékosságra, a hagyományos energiaforrásokat leváltó megújulókra – vagyis a zöld átmenetre –, valamint az új beszerzési források felkutatására helyezi az eddigieknél is erőteljesebb hangsúlyt. Bár ez fokozható, több tanulmány már a háború előtt is hiányolta a folyamat lendületét. Jelentősek a területi különbségek: Magyarország európai összevetésű „energiaátmeneti mutatója” kifejezetten gyenge.
A hazai energiafelhasználás 34 százalékát képviselő, 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult. Tanulmányok szerint csak e kör energiafelhasználása körülbelül megfelezhető lenne. Ehhez képest a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia- és Klímaterv a magáningatlanok helyett a középületek felújítását helyezi a középpontba, egyértelművé téve, hogy a háztartások még akkor sem számíthatnának komoly épületenergetikai programokra, ha a kormány hozzájutna az EU ezt támogató úgynevezett helyreállítási alapjához. A kormányzat a háztartásokat magára hagyva, piaci alapon várja el 2030-ig a magánlakások jelentős fogyasztáscsökkentést. A helyzeten a közel egy évtizedig velünk lévő rezsicsökkentési program se sokat segített. Az olcsó energia ígérete nem ösztönözte az embereket megtakarításra és - jóvátehetetlen károkat okozva - visszafogta a hatékonysági beruházásokat. Ez az elvesztegetett évtized néhány hónap alatt nem pótolható. A helyzetet súlyosbítja, hogy – a szerző szerint – a kormányzati kommunikáció éveken át „bűnként” tekintett az energiamegtakarításra vagy arra, ha valaki felhívta a figyelmet a „rezsicsökkentés” nyilvánvaló fenntarthatatlanságára. Így meg kell változtatni a lakosság – ezt könnyen átvevő – szemléletét is.
A szerző egyértelműen a lakóépületek hatékonyság-javítását, a tudatosabb felhasználást és a megújulók részarány-növelését szorgalmazza. Ez utóbbi kapcsán ugyanakkor kevéssé a – szintén megújulónak minősülő - tűzifára, sokkal inkább a korszerű megújuló-forrásokra gondol. Egyelőre a visegrádi országok mindegyikére egy fajta tűzifacsapda jellemző: itt ugyanis a háztartási energiafogyasztás több mint ötöde ebből ered. Magyarországon a tűzifa több mint 90 százalékából fűtenek. A kimutatások tanúsága szerint a fa – olyan más szilárd tüzelőanyagokkal, mint a szén, a lignit és a koksz - a szegények tüzelője. (Igaz, a középosztályban is kimutatható számottevő felhasználás.) Különös módon ugyanakkor a tűzifa nagyarányú felhasználása segítette Magyarország 2020-ra ígért uniós megújulóarány-céljának teljesülését. Igaz, ehhez számottevően hozzájárult a tűzifa-felhasználás statisztikai nyilvántartásának 2017-es átalakítása is. Mindazonáltal fura, hogy a hazai megújulóenergia-felhasználási célok teljesüléséhez leginkább a legszegényebbek járultak hozzá. Ez a fajta tűzifa-felhasználás se közép-, se hosszú távon nem fenntartható – véli Szép Tekla. Így kívánatosnak tartja a háztartások energiafelhasználását korszerűbb és tisztább megújulós megoldások felé terelni.
Az Eurostat kijózanító adatsora szerint a többi visegrádi tagállammal szemben Magyarországon 2015 és 2020 között még vissza is esett a megújulók energiafogyasztáson belüli aránya. A szerző ezt egyértelműen a rezsicsökkentés egyik kedvezőtlen következményének tartja. Mindazonáltal a háztartásoktól amúgy se várható el gyors átmenet. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a háztartások – kiváltképp a Visegrádi Négyek esetében – egyszerre több tüzelőanyag használatára is felkészültek. Így nem feltétlenül igaz, hogy az anyagi jólét révén az otthonok energiahatékonysága visszafordíthatatlanul fejlődik: az árak, a jövedelmek és más hatások nyomán a családok könnyen válthatnak a különböző energiafajták között. Ez viszont lassíthatja a tűzifa eltűnését.
2022 ugyanakkor fordulópont a hazai lakossági energiaátmenetben. Az energiaárak 2021-ben megkezdődött emelkedése, az orosz megszállás, az erre válaszul kivetett kereskedelmi korlátozások eredményeként a rezsicsökkentési program eddigi formájában fenntarthatatlanná vált. A szerző most az energiaátmenet felgyorsítását sürgeti, amit különösen nehezítenek az ellátási gondok, a a stratégiai gondolkodás, valamint a szakemberek és a források hiánya, illetve a piaci áremelkedés.
Ugyanakkor az augusztus eleji tűzifarendelet csak a helyzet súlyosbodását eredményezi – véli a szakértő. A röviddel azután kiadott miniszteri utasítás inkább csak tompította a rendeletet, valódi irányváltást nem jelent. A növekvő tűzifa-felhasználás a légszennyezés romlásához, környezetpusztuláshoz és a biológiai sokszínűség csökkenéséhez is vezethet. Igaz, amennyi orosz földgázt kivált a hazai tüzelő, annyival javulhat az ország folyó fizetési mérlege. Ezzel azonban a csapda bezárul, hosszú időre tartósítva a jelenlegi, fenntarthatatlan állapotot – véli Szép Tekla.
Az ország legszegényebb falvaiban élők úgy várják a telet, hogy szemernyi tűzifájuk sincs tartalékbanVan ahol öt hónap alatt két évnyi tűzifa-mennyiséget adtak el, a drágulás és a háború miatt rengetegen előrehozták a vásárlástNem támogatják az energiahatékonyságot
Kitérő választ adott Palkovics László technológiai és ipari miniszter a szocialista Harangozó Tamás ama írásbeli parlamenti kérdésére, hogy a családok számíthatnak-e uniós támogatásra lakásuk hőszigetelése céljából. A kormány augusztus 1-jével a rezsicsökkentés korábban ismert rendszerét felszámolta, ezzel az „átlag” feletti fogyasztás után az áram esetén kétszeresre, a földgáz esetén hétszeresre emelt díj szerint számláznak a szolgáltatók a családoknak – írja az ellenzéki képviselő.
Mivel egyre több szakértő szerint világszerte akár évekig is igen magas energiaárak várhatók, minden korábbinál fontosabbá vált a lakóingatlanok energetikai korszerűsítése. A rezsidíj emelésével érintettek túlnyomó többsége korszerűtlen ingatlanban él. Ezek jellemzően Kádár-kockák, régi bérházak, illetve a 70-es-80-as években épült, igen nagy alapterületű családi házak. Ezek nagy része megérett a korszerűsítésre. A folyamat egyik legfontosabb eleme az átfogó hőszigetelés, mivel a hő mintegy fele veszteség formájában hamar távozik az épületekből. A hőszigetelés szinte azonnali megtakarításként jelentkezik, ráadásul emelkedne a komfortérzet, nőne az ingatlanok értéke. Egy országos program jelentős megrendelésállománnyal látná el a hazai vállalkozásokat. A szükséges anyagok gyártására a magyar ipar felkészült, legyen szó hungarocellről, ásvány- vagy kőzetgyapotról, illetve szigetelőragasztóról. Mind olyan feltétel, amelyek esetében nem, illetve alig függünk a külföldi gazdaságoktól és a behozataltól. Ennek kapcsán Harangozó Tamás arról érdeklődik, lesz-e uniós forrásból lakás-hőszigetelési pályázati támogatás, ha igen, mikor, ha pedig nem, miért nem.
A miniszter szerint a kormány a háztartások igényeihez igazodó, rögzített megtakarítást eredményező beruházásokkal támogatja a klímavédelmet. „Örömmel” tájékoztat, hogy lakóépületek felújítására jelenleg is többféle támogatást biztosít a kormány, amit több tízezer háztartás igénybe is vesz. A legalább egy gyermeket nevelő családok számára elérhető az Otthonfelújítási Program, amelynek keretében energiahatékonysági tevékenységek is „elszámolhatók”. Emellett Palkovics László megemlíti a lakossági napelemes kiírást is, amelyre 43 ezer támogatási kérelem érkezett és amely többek között fűtéskorszerűsítésre is irányult.
A miniszteri válasz kapcsán megjegyzendő: szakértők szerint sem Otthonfelújítási Program, sem más állami támogatások nem irányulnak kifejezetten az energiatakarékosság fokozására. Az átgondolatlan átalakítások ugyanakkor akár még ronthatnak is a lakás hatékonyságán, évtizedekre bebetonozva az állapotot. Hasonló szakmai bírálatokat kapott a lakossági napelemtámogatási program is, amely lényegében szintén nem támogatja a lakásszigetelést. Ezt valójában Palkovics László válasza is alátámasztja.
