1125 milliárdos plusz bevételhez jutottak Orbánék, szociális támogatásokra mégsem jut belőle

Csak az első félévben több mint ezer milliárd forint nem tervezett bevételhez jutott a kormány, ebből akár juthatna szociális támogatásokra is az energiaválság idején.

Az első félévben 625 milliárd forintnyi terven felüli bevétel folyt be a költségvetésbe az elmúlt években kiutalt, ám a minisztériumok által fel nem használt költségvetési támogatásokból – derül ki a Magyar Államkincstár napokban nyilvánosságra hozott első féléves adataiból. További 500 milliárd forintot tesz ki a terven felüli áfa-bevétel, ami az "előirányzott" öt százaléknál jóval magasabb inflációnak köszönhető.

Csak e két tételből több mint 1100 milliárd forintnyi nem tervezett bevétele származik a kormánynak, vagyis kis jóindulattal nagyon komoly szociális- és vagy rezsitámogatási programot tudna kidolgozni a kormány háztartásoknak és az önkormányzatoknak. További száz milliárd forinttal növelhető lett volna a mozgástér, ha a kormány szorosabban fogja a kiadásokat, s az így megspórolt mintegy 1500 milliárd forintból olyan célokra is jutna, mint az tanárok béremelése.

Költségvetési maradványok minden évben keletkeznek: egyes minisztériumok a lehető legtöbb pénzt lobbizzák ki előkészített vagy kevésbé előkészített projektekre, ám több esetben is előfordul, hogy az adott projekt szükségtelen, vagy épp nem megvalósítható. Ilyenkor a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat a kormány elvonja, ami a folyó évben költségvetés bevételeként jelentkezik. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy ezekből a maradványokból egész évben mintegy 240 milliárd forint jön össze.

Ezzel szemben az derül ki a Magyar Államkincstár elszámolási adataiból,

Ennek az lehet az oka, hogy az elmúlt években a Covid-járványra hivatkozva kormány számolatlanul szórta a költségvetési pénzeket, így a korábbi évekhez képest jóval jelentősebb összeget nem tudtak a minisztériumok elkölteni. A másik ok a jóval szigorúbb elszámolás: a kormány a választások után szembesülve a költségvetési hiánnyal, illetve a háborús többletkiadásokkal, minden lehetséges szabad forintot visszakövetelt a tárcáktól. A 625 milliárdos terven felüli bevétel nemzetgazdasági mércével is jelentős, hisz ez az összeg idén várható GDP egy százalékára rúg.

A gazdasági és energiaválság alaposan felforgatta a 2022-es költségvetést is: az államháztartás hiánya a legfrissebb augusztusi adatok szerint már elérte a 2872 milliárd forintot, az egész évre tervezett 3152 milliárdos hiánycél 91 százalékát – vagyis összességében nem áll túl jól az idei büdzsé. A hiányt alapvetően két tétel okozza: a kormány választások előtti pénzszórása (családosok szja-visszatérítése, fegyverpénz, 13. havi nyugdíjak kifizetése), amely alsó hangon 1500 milliárd forinttal dobta meg a kiadásokat, a másik hasonló nagyságrendű tétel az uniós támogatások megelőlegezése. Ugyanis Brüsszel csak minimális mértékben utal a magyar kormánynak, miközben az szorgalmasan költi a meg nem érkezett pénzeket – ez pedig a hiányt növeli.

Vagyis az elfogadotthoz képest jelentősen átalakult a 2022-es költségvetés szerkezete. A várható pluszbevételek és pluszkiadások mértékéről a Pénzügyminisztérium egyetlen tájékoztatót nem adott ki, sőt sajtótájékoztatókat sem tart évek óta. A havonta kiadott költségvetési jelentésekből sem derül ki, hogy a kormány a megváltozott körülmények között, miként akarja felhasználni a terven felüli többletbevételeket, pedig ezekből juthatna bőkezűbb támogatásokra az energiaválság közepén, de a tizedéből egy jelentős pedagógus béremelésre is futná. Igaz, kiadási oldalon nagy a bizonytalanság, főként az energiaszámlák miatt, hiszen például nem tudni, hogy a távfűtés rezsicsökkentettárainak fenntartásához szükséges közel ezer milliárd forintot a kormány honnan akarja előteremteni.