Októbertől mintegy 14-szer drágábban kapja a földgázt hat angyalföldi intézmény, például a polgármesteri hivatal és a Lehel csarnok: a köbméterenként 78 forint helyett 1103 forintot kell majd fizetnie a XIII. kerületi önkormányzatnak. Egy sporttelepük pedig azért került szorult helyzetbe, mert a kormány kizárta a kedvezményezetti körből, így most piaci áron kénytelen vásárolni az energiát. A zavart tovább fokozza, hogy az gyermek és szociális intézmények december végéig „végső menedékes jogintézményként” kedvezményes áron kapják az energiát, de arról sejtésük sincs, hogy januártól mi lesz a jogalkotói szándék.
Ráadásul az óvodáik többsége távfűtéses, márpedig a szinte üresen kongó állami távhőkassza láttán nehéz megjósolni, hogy ott mennyi lesz majd a cech. A drasztikus áremelkedés és a sokféle bizonytalansági tényező miatt szinte tervezhetetlen a jövő évi energiaköltség – írta a XIII. kerületi önkormányzat, amely minden intézménybe energiafelelőst nevezett ki.
Egyvalamiben biztosak: bölcsődét és óvodát nem zárnak be.
Egyelőre csak egy önkormányzati cég, a Fény utcai piac esetében kell 10-14-szeres drágulással számolnia a II. kerületi önkormányzatnak, intézményei többségének ugyanis jövő márciusig érvényes energiaszerződései vannak, havi 13,4 millió a teljes rezsiszámlájuk. (Ebben nincsenek benne az önkormányzati cégek.) A kerületvezetés ezzel együtt már a nyáron takarékossági intézkedéseket vezetett be, a polgármesteri hivatal irodáit például nem hűthették 25 fok alá.
Durva áron sikerült szerződnie Zuglónak. Az októbertől induló gázévre
857 milliót fizetnek, ami 746 millióval több, mint most. Az áram ára egy évre változatlan fogyasztás mellett 682 millió, ami 581 millióval több, mint eddig.
Az ehhez társuló drasztikus infláció és a kormányzati elvonások miatt az önkormányzat kénytelen felülvizsgálni az önként vállalt feladatait és a takarékosság okán sor kerülhet intézmények, telephelyek összevonására, de számolnak alacsonyabb felfűtéssel, sőt akár bezárással is. Ezek energiahatékonysági és szakmai megvalósíthatósági vizsgálata most zajlik.
Pesterzsébetnek határozatlan idejű gázszerződései vannak, ezek megújítására, a jövő évi árra még nem kaptak ajánlatot a szolgáltatóktól. Az árambeszerzés a legtöbb intézményük számára 2023 végéig biztosított. A kerület abszolút prioritásként kezeli az önkormányzati intézmények nyitvatartását, ha a költségvetési átcsoportosítás nem elég, akkor a nem kötelező feladatoknál vezetnek be korlátozásokat.
Nincs tervben intézménybezárás Újbudán sem, de ahol lehet, takarékoskodnak. Nem csoda,
csupán az áramszámla 2,25 milliárdra ugorhat az idei 409 millióról. A földgáz beszerzésnél még bizakodnak, mert folyamatban a közbeszerzés.
Újpest nagyfogyasztói esetében még 2021-ben, illetve 2022-ben kötött áram és gázszerződést, amelyek jövő ősszel, év végén járnak le. Ezek a mai áraknál sokkal kedvezőbb ajánlat alapján köttettek. Az idén mindenesetre
159 millióval fizetnek többet a gázért és 210 millióval az áramért, mint 2020-ban.
Ebben nincsenek benne a kisfogyasztónak számító intézmények, amelyek kikerültek az egyetemes fogyasztói körből, így 60-80 további ajánlatkérővel együtt futnak neki a jövő évi gáz- és árambeszerzésnek, abban bízva, hogy így kedvezőbb ajánlatot kapnak. De várhatóan így meghaladja majd a negyedmilliárd forintot.
Több mint kétszeresére emelkedett a rezsiszámla az idén Józsefvárosban. Az év elején még
419 millióval számoltak, júliusban 637 millióra emelték az előirányzatot, most már abban bíznak, hogy 930 millió elég lesz. A jövő évről pedig fogalmuk sincs.
Terézváros még az út elején jár, a gáztendert már kiírták, de az árambeszerzés még csak előkészítés alatt áll a meglévő szerződések okán. A terézvárosi óvodákban mindenesetre ötször annyiba kerül idén télen a fűtés, mint 2021-ben. De korlátozásokra egyelőre nem készülnek, sőt a takarékossági intézkedéseket is úgy alakítják, hogy senkit ne kelljen elbocsátani. Intézménybezárás helyett inkább „szénszünettel” számolnak. Kormány segítségére nem számítanak, ahogy a többi önkormányzat se. Mint írják
„a kormány éppen a legnagyobb bajban a a Covid-járvány idején döntött számos önkormányzati bevétel megvonásáról, most örülünk annak, ha nem nehezítik tovább a helyzetünket”.
Meglepő módon éppen egy fideszes vezetésű önkormányzat dobta be elsőként a törölközőt. A Pokorni Zoltán vezette XII. kerület több kulturális és sportlétesítményt, valamint az idősek nappali ellátását végző gondozási központokat is bezárná télre, lekapcsolják az Erzsébet-kilátó díszkivilágítását is, de az energiafogyasztás és a benti hőmérséklet csökkentése az óvodákban és a bölcsődékben is szükséges lesz – derül ki a csütörtöki testületi ülésre készült előterjesztésből. Hegyvidék önkormányzata 2022 végéig rendelkezik áramszerződéssel méghozzá alig 19,36 forintos kWh áron. Jövőre viszont már 240 forintot kell fizetniük ugyanezért, azaz 12,4-szer többet, mint idén. A végszámla az idei 126 millióról 1,5 milliárdra ugrik fel. S ez még nem a teljes számla, hiszen az áram árán túl átviteli, elosztói és forgalmi díjat is fizetniük kell. Nem jobb a helyzet a földgázzal sem. Az október elsejével lejáró két éves szerződés alapján eddig 56 milliót fizettek egy évre, jövőre már 703 milliót. Az áremelkedés itt is 12,5-szeres. Az energiaárak drasztikus emelése miatt energiamenedzsereket jelöltek ki az intézményeknél.
Ferencváros önkormányzata is nagy bajban van. Baranyi Krisztina polgármester a Népszavának korábban elmondta, hogy kerület hiába hirdetett tendert gázbeszerzésre, egyetlen jelentkező sem akadt, a meglévő szerződés pedig szeptember végén lejár, így október elsejétől
az önkormányzati fenntartású ferencvárosi óvodákban, bölcsődékben, művészeti, kulturális és szociális intézményekben nem lesz se meleg víz, se fűtés, ha nem találnak addig valami megoldást.
Kiírtak egy új tendert, illetve ezzel párhuzamosan az energiaszállító nélkül maradt önkormányzatokat is kisegítő állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) fordultak. Bíznak benne, hogy az valamelyik járható útnak bizonyul.
A KEF-hez fordul Budafok önkormányzata is, amely Balassagyarmat és a vele együtt tendereztető 10 másik település közül nem mindenki fogadta el a 16,6-szeres árajánlatot az október elsejével induló gázévre. Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere szerint ezzel még rosszabbul járhatnak, hiszen tőzsdei árra még rájön a KEF-nek fizetendő felár. Ha nem kapnak fixált árat, akkor a napi TTF tőzsdei ár szerint kell fizetni. Ez most alacsonyabbnak látszik, de a fix felár miatt rosszabbul jöhetnek ki a végén a most ajánlottnál is.
Szalai Anna
Költségvetésgyilkos önkormányzati rezsiszámlák
Az idei költségvetés év eleji elfogadásakor nem látott, hatalmas, sokszor megoldhatatlan problémával szembesülnek a települések a gáz és az áram brutális drágulása miatt. Az önkormányzatok nagyfogyasztói közbeszerzéseire most adnak ajánlatokat a szolgáltatók, s a települések elképesztő összegekkel szembesülnek.
– Eddig nagyjából 500 millió forintba került a város intézményeinek energia-ellátása, ez most nagyjából 2,5 milliárddal drágulva 3 milliárd forint fölé emelkedik majd
– mondta lapunknak Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, aki hozzátette, saját erőből képtelenek lesznek kigazdálkodni a mintegy hatszoros áremelkedést. – Még akkor is be kell zárni intézményeket, vagy csökkenteni kell a szolgáltatási színvonalat, ha kapunk valamilyen állami támogatást. Drasztikus lépésekkel persze sokat lehetne spórolni, ha lekapcsolnánk a közvilágítást, félmilliárdot spórolhatnánk, ám ez természetesen nem opció.
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a tízezres, somogyi Nagyatádon több, mint három és félszeresére nőtt az önkormányzati intézmények gázköltsége, mely így immár önmagában a város teljes büdzséjének 10 százalékát emészti fel. Balassagyarmat polgármestere, Csach Gábor arról számolt be a napokban, hogy a korábbi árhoz képest több mint 16-szor drágább tarifáról – köbméterenként 96 helyett több, mint 1600 forintról – kaptak ajánlatot kaptak a Magyar Villamos Művektől a 9 másik várossal és egy fővárosi kerülettel közös közbeszerzésükre. A nógrádi település hat nagyobb önkormányzati intézményének gázszükséglete éves szinten 360 milliós, jövőre az összes intézmény esetében pedig akár 700 milliós többletköltséget jelent, ami felemésztené a város teljes iparűzésiadó-bevételét. Csach Gábor vasárnap késő este már arról írt: nem fogadták el a megemelt ajánlatot, ezért más településekkel együtt az állami intézmények számára rendelkezésre álló, pénzügyminisztériumi felügyelettel működő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság rendszerében pórbálnak energiát venni. Lapunk megkereste tegnap a kormányzatot, hogy megtudjuk, eddig hány település fordult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz, és mit tudtak ajánlani nekik, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Göd polgármestere, Balogh Csaba arról számolt be a Facebookon, hogy míg az elmúlt két esztendőben évente körülbelül 20 millió forintot fizetett az önkormányzat a gázért, a jövőben 24-szeres áron, éves szinten közel 500 millióért tudják csak beszerezni. (A drágulás mértékében mutatkozó nagy különbségeket az magyarázza: mivel szabadáras termékről van szó, nem mindegy, hogy az adott önkormányzat mikor, mekkora mennyiségre kért ajánlatot, milyen időtávra és mely energiakereskedővel szerződne.)
– Konkrét ajánlatot még nem kaptunk a gázra, úgy kalkulálunk, az eddigihez képest nagyjából tízszeres áron juthatunk majd hozzá:
számításaink szerint 3,2 milliárd forint pluszkiadást jelent az önkormányzatnak jövőre a rezsiköltségek növekedése benne
– válaszolta megkeresésünkre Szombathely önkormányzata.
Lengyel Róbert siófoki polgármester szerint elengedhetetlen az állami szerepvállalás az önkormányzatokat sújtó, az energiaárak robbanásszerű emelkedése miatt kialakult költségnyomás kapcsán, hiszen sok településnél kiürülhet a városi kassza és komoly veszélybe kerülhet az alapfeladat ellátása, a szociális háló fenntartása és egyéb nélkülözhetetlen szolgáltatás, mint a közétkeztetés vagy a tömegközlekedés fenntartása. Összességében több százmillió forintos többletköltséggel kalkulálnak Siófokon. Példaként említették: tavaly a közvilágítás cirka 183 millió forintba került, az idén, még a válság előtti tervezés során kiegészítették az összeget 293 millióra,
ám most már ott tartanak, hogy az év végére 560 és 640 millió közötti lehet a tényleges költség.
Miskolcon az önkormányzat egyelőre költségcsökkentési terven dolgozik, konkrét áremelkedésről viszont nem tudtak beszámolni, ugyanis még folyamatban vannak az egyeztetések a gázszolgáltatás biztosításáról. A megkérdezett önkormányzatok többsége Miskolchoz hasonlóan még nem tudott konkrét összegekről beszámolni. Főleg a kisebb települések kiszolgáltatottak, amelyek – mivel a szolgáltatók csak egy bizonyos fogyasztási mennyiség felett adnak árajánlatot – kénytelenek összeállni: a megkérdezett települések vezetői elmondták, különböző alkuszcégek szervezik közösségekbe jelenleg is a kistelepüléseket, s a cégek tárgyalnak majd a nevükben az energiaárakról.
– Első körben egyetlen ajánlatot sem kaptunk a szolgáltatóktól a szükséges gázmennyiségre, a piac bizonytalan, senki sem köteleződik el előre.
Ha ez így marad, akkor a település csak piaci áron juthat hozzá a gázhoz, ami alaposan megdobja a falu költségvetését – mondta lapunknak Szaniszló László, Szilvásvárad független polgármestere. A település eddig nyolcmillió forintot költött évente intézményei fűtésére, meleg vízére, villanyára, a jelenlegi kalkulációk szerint azonban csak a gáz évi 30 millióba kerülne.
Doros Judit, Vas András
