- Orbán Viktor nem tudja, hogy mennyi a rezsije, de a csökkentéssel a pedagógusok családjai is jól járnak

Az a helyzet, hogy úgy nő a gazdaság, hogy van olyan munka, amit a magyarok már nem tudnak elvégezni – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének a török vendégmunkásokkal kapcsolatos kérdésére az azonnali kérdések órájában a hvg.hu beszámolója szerint.

A kormányfő azt állította, a magyar szabály szerint annyi vendégmunkásnak adnak engedélyt, ahány betöltetlen állás van Magyarországon.

Toroczkai László arról is megkérdezte miniszterelnököt, hogy akar-e a kormány változtatni azon a politikán, miszerint a globális nagyvállalatokat támogatja a magyarok helyett. „A kormánypártok szerint az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája kifejezetten sikeres volt” – válaszolta a miniszterelnök. Mint mondta, a multikat azért kell támogatni a jövőben is, mert vannak olyan dolgok, amelyeket magyar cégek nem tudnak előállítani, de szükségesek a technológiai fejlesztésekhez, itt példaként a gépjárműveket, a repülőgépeket és a hadi technikát említette.

A kormányfőt többen a rezsivel kapcsolatban kérdezték. Orbán Viktor a DK-s Arató Gergelynek a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésére azt állította, „2010-ben a fizetésekhez viszonyítva a magyar családok számára volt a legdrágább a gáz és az áram egész Európában, ehhez képest az Eurostat friss kimutatása szerint 2021 első féléve utáni időszakot tekintve 24 EU-s tagállam közül egyedül Magyarországon nem emelkedett a gáz és az áram ára”

Az ellenzéki politikus szerint hatalmas hazugságnak bizonyult az a tézis, miszerint, ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés Magyarországon.

Arató arról beszélt, hogy a gáz irányadó világpiaci ára harmadára csökkent, a magyar fogyasztóknak mégis ugyanazt a „brutálisan magas” árat kell fizetniük, mint korábban. – Ide minden begyűrűzik, csak a jólét nem? – kérdezte Hofi Gézát idézve. Arra is kíváncsi volt, mikor követi majd a magyar kormány a csökkenő európai gázárakat, illetve mikor fogják harmadolni az energiaköltségeket a lakossági és civil, illetve önkormányzati szereplők számára. Erre reagálva Orbán megismételte a kormányzati mantrát, miszerint „az átlagos fogyasztásig minden családot meg tud védeni” a rezsi megemelkedésétől.

Arató viszontválaszában arról beszélt, hogy az Orbán által idézett Eurostat-statisztika 2022 első felére vonatkozik, vagyis nem tartalmazza a gázárak nyári emelkedését. Ehhez azt is hozzátette, hogy a jelenlegi kormány egyetlen hét alatt nagyobb arányú gázáremelést hajtott végre, mint a 2010 előtti kormány 12 év alatt összesen. A miniszterelnök erre azt mondta, hogy ha a kormány nem tartana ki a „rezsicsökkentés” politikája mellett, akkor a hónap végén minden egyes magyar család 181 ezer forinttal szegényebb lenne.

A momentumos Bedő Dávid szintén a rezsiről kérdezett, arról érdeklődött, hogy Orbán Viktor mennyi rezsit fizet a XII. kerületi villájában, a felcsúti házában és a hatvanpusztai luxusbirtokán idén, és mennyibe került mindez egy évvel ezelőtt.

A kormányfő válaszát párttársai („ a bátor emberek”) hangos tapssal és nevetéssel nyugtázták.

Bedő ezután azt mondta, Orbán annyira távol van az átlag magyarok valóságától, hogy azt sem tudja, mi a probléma.

Viszontválaszában Orbán arról beszélt, hogy nem miniszterelnöki rezidenciában él. – Nem ön fizeti a szállásomat, nem ön fizeti a lakásomat, és nem ön fizeti a rezsimet, mert a magánlakásomban lakok, és úgy élek a feleségemmel, ahogy akarok – felelte.

Az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére, miszerint miért az uniós pénzekre várnak, miért nem fizetik ki a pedagógusok béremelését abból a 2590 milliárd plusz adóbevételből, amely az államkincstárhoz idén hivatalosan beérkezett – ami szerinte akár 400 százalékos emelést is lehetővé tenne – Orbán Viktor azt mondta, hogy

A miniszterelnök kitartott amellett, hogy az EU-s pénzek nélkül nem lehet jövőre 23, két év múlva 25, három év múlva pedig 29 százalékkal emelni a pedagógusok bérét, hanem csak évi 10 százalékkal.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy a szociális törvény múlt héten benyújtott módosítása azt mondja ki, hogy „aki szegény, az dögöljön meg”, mivel az állam kivonul a szociális ellátásból, és az egyénekre, a családokra, az önkormányzatokra, illetve a karitatív szervezetekre hárítja a szociális gondoskodás felelősségét. Szerinte hiába kényszerítette az ellenzék 22 órás parlamenti vitára emiatt a módosítás miatt a kormányt, még mindig nem kaptak választ arra, hogy miről szól a “lex megdöglesz”.

Orbán Viktor  erre azt válaszolta, hogy emberek kapcsán mellőzni kellene az a kifejezést, hogy dögöljenek meg, mert „visszatetsző”. Ezután a munka alapú gazdaságot emlegette; szerinte az állam akkor segít a legtöbbet, ha nem segélyt, hanem munkát ad azoknak, akik a privát szektorban nem találnak állást.

Szabó nem fogadta el Orbán reagálását, visszatetszőnek nevezte, hogy nem adott választ a kérdésére, ugyanis nem arról érdeklődött, hogy hány munkahelyet teremtett az Orbán-kormány, hanem arról, hogy mi történik azokkal, akik nem tudnak dolgozni. A miniszterelnök erre a viszontválaszában azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésben a 2010-eshez képest háromszor több szociális- és gyermekvédelmi kiadás szerepel. A miniszterelnök azt is helyesnek tartja, hogy a magyar állam vállalta, hogy végső szereplőként helytáll akkor, ha erre már senki más nem képes.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy hosszú évek óta tudható, hogy a magyar víziközmű-szektor az összeomlás szélén áll, önkormányzatok és szakmai szervezetek kérik a kormányt, hogy tegyen valamit a válságos helyzet ellen. A megtermelt ivóvíz 25 százaléka elfolyik a rossz állapotú közművek miatt, tíz év alatt megduplázódott a csőtörések száma, és a vízrendszereknek csak a 20 százaléka megfelelő minősítésű az LMP politikusa szerint. Keresztes ezzel kapcsolatban azt kérdezte Orbántól, hogy mit fog tenni a kormány a víziközmű-szektor megmentéséért.

A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy az ivóvízellátás pénzkérdés, egy sok ezer milliárdos probléma, amelyről a 2024-es költségvetés tervezésekor lehet majd beszélni, “addig csak túlélni tudunk”. Ha az EU ad hozzá forrásokat, akkor abból, ha nem, akkor pedig a pénzpiacokról fogják megteremteni a forrásokat Orbán válasza szerint. A miniszterelnök ebben a körben arra is kitért, hogy szerinte az általános vélekedéssel szemben a nap- és a szélenergia egyáltalán nem olcsó, épp ellenkezőleg, a legdrágább.