Az Európai Bizottság egyelőre nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet

Elnapolhatják a korrupcióellenes intézkedések értékelését is – tudta meg lapunk.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a jövő héten vitát tart a magyar helyreállítási tervvel és a jogállamisági eljárással kapcsolatos brüsszeli tárgyalások állásáról – tudta meg parlamenti forrásoktól a Népszava. A képviselő-testület három frakciója – a szocialisták, a liberálisok és a zöldek – hivatalosan kezdeményezték a téma napirendre tűzését, a kereszténydemokraták pedig beálltak az indítvány mögé. Így megszületett a támogató többség és biztossá vált, hogy a tanácskozás napirendjéről döntő Elnökök Konferenciája – az EP Házbizottsága – csütörtöki ülésén zöld utat ad a javaslatnak.

A parlamenti vitát az Európai Bizottság (EB) keddi ülése elé időzítenék, amely a tervek szerint akkor értékelte volna a magyar helyreállítási tervet és a kormány korrupcióellenes intézkedéseit. Értesüléseink szerint azonban a biztosi kollégium – belső egyeztetések miatt – egy héttel elnapolhatja a döntést mindkét ügyben, megnehezítve az uniós pénzügyminiszterek dolgát, akiknek végső soron jóvá kell hagyniuk a közösségi támogatások felszabadítását Magyarország számára.

De ha a biztosok késve teszik az asztalra az elemzéseket – ahogy az most valószínűnek tűnik –, akkor a pénzügyminiszterek kénytelenek lesznek újabb, rendkívüli ülést összehívni karácsony előtt. A döntéseket ugyanis még ebben az évben meg kell hozniuk, másként Magyarország pénzes borítékja súlyos ezermilliárdokkal lehet vékonyabb: az EU helyreállítási alapjából megítélt 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) hetven százaléka elveszhet. A jogállamisági eljárásban befagyasztani tervezett 7,5 milliárd euróról (3000 milliárd forint) való idei döntésre pedig jogszabály kötelezi az EU27-eket. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerdai kormányinfóján azt valószínűsítette, hogy a helyreállítási alapról két hét múlva, a többi forrásról december elején határozhatnak Brüsszelben. A menetrendről, a tagállamokkal a konzultálva, az EU soros elnöki posztját betöltő Csehországnak kell határoznia.

Az Európai Parlament kezdettől fogva rendkívül kritikusan viszonyult a Budapest és Brüsszel között folyó tárgyalásokhoz az uniós támogatások odaítéléséről, és állásfoglalásával befolyásolni szeretné a biztosi testület, majd a tagállamok küszöbön álló döntését. A képviselők jövő heti plenáris ülésükön várhatóan határozatot is elfogadnak arról, hogy Magyarország szerintük eleget tett-e az elvárásoknak és hozzájuthat-e az uniós támogatásokhoz. Mint beszámoltunk róla, az Orbán-kormány 17 korrupcióellenes intézkedést ígért, illetve hozott, és vállalta, hogy megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét a brüsszeli támogatásokért cserébe.

Parlamenti forrásaink szerint

Szerintük a reformok hosszú távú nyomon követésére van szükség ahhoz, hogy bebizonyosodjék, valóban hatékonyan működnek.

Az Európai Parlament véleménye azonban nem perdöntő, nem kell hozzájárulását adnia a szóban forgó pénzek odaítéléséhez, illetve folyósításához.