Gál Mária;

Románia;Szlovákia;botrány;Ausztria;Ukrajna;Orbán Viktor;Horvátország;Nagy-Magyarország;

2022-11-23 06:15:00

Orbán Viktor a tűzzel játszik, a diplomácia és a politika nem foci

Szomszéd országok sora kér magyarázatot Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja miatt. A magyar kormányt eddig is vádolták revizionizmussal, az ukrajnai háború miatt a tűzzel játszik a miniszterelnök.

„A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs. A magyar válogatott minden magyar csapata, bárhol is éljenek!” Ezekkel a Facebook oldalára kitett mondatokkal reagált Orbán Viktor arra a bírálatözönre és a szomszédos országok hivatalos magyarázatkérésére, amelyet az az, ugyancsak a közösségi médiában közzétett videó váltott ki, amelyen a magyar miniszterelnök a vasárnap esti Magyarország–Görögország labdarúgó-mérkőzésen gratulált a nemzeti válogatottnál búcsúmeccsét játszó Dzsudzsák Balázsnak, miközben nyakában jól láthatóan egy, mindkét végén Nagy-Magyarországot ábrázó szurkolói sál lóg.

A szomszéd országok sajtója már hétfőn felfigyelt az általuk revizionistának tartott posztra, kedden már a világsajtóban is hír lett, miközben a szomszédos országok sorra tiltakoztak a magyar miniszterelnök gesztusa ellen. Ukrajna bekérette a magyar nagykövetet, hivatalos bocsánatkérést vár el Magyarországtól. A kijevi külügy arra szólította fel a budapesti kormányt, hogy „élesen határolódjon el attól a gyanútól, hogy területi követelései lennének. ” Jelezték, „a revizionizmus eszméinek terjesztése Magyarországon” nem szolgálja a magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztését.

A román külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy megküldte „határozott rosszallását” a bukaresti magyar nagykövetnek a magyar miniszterelnök „gesztusa miatt, amely szöges ellentétben áll a nyitottság és a kétoldalú párbeszéd újraindításának légkörével, amelyet a román külügyminiszter a közelmúltban Budapesten folytatott konzultációi során tanúsított, mind magyar kollégájával, mind a magyar miniszterelnökkel”. „Minden revizionista jellegű megnyilvánulás, bármilyen formában is jelenjen meg, elfogadhatatlan, ellentétes a jelenlegi realitásokkal" áll a bukaresti tiltakozásban.

Horvátország vezetői - holott korábban Zágráb már kifogásolta, hogy a magyar miniszterelnök dolgozószobájának falán egy Nagy.-Magyarország térképe látható és azt is szóvá tette, amikor 2020-ban Orbán Viktor a Facebook-oldalán a történelemből érettségizőknek gratuláló szavai mellé egy fotót is mellékeltek egy földgömbről, amelyen jól láthatóan a történelmi Magyarország Horvátország egy részét is magába foglalja – ezúttal visszafogottan reagáltak. Zoran Milanovic államfő a horvát Indexnek azt mondta, nem tulajdonít nagy jelentőséget Orbán szurkolói sáljának és hozzátette, hogy 'a szomszédainkat elnézve, Magyarország még mindig a legjobb”. Andrej Plenkovics kormányfő a horvát sajtó megkeresésére azt mondta, nem látta a inkriminált videót és "nem is akar mások sáljával foglalkozni". Ugyanakkor hozzátette: „Ami pedig a Horvátországgal szembeni területi igényeket illeti bárki, így Magyarország részéről is, ezek abszolút elfogadhatatlanok, számunkra ez nem opció”.

A horvát-magyar államközi viszonyban legutóbb júniusban robbant ki ilyen jellegű viszály, amikor az uniós olajembargót ellenző Orbán Viktor rádiós interjújában arról beszélt, hogy ha „nem vették volna el tőlünk a tengert”, nekünk is lenne kikötőnk. Zágráb e szavakat revizionizmusnak minősítette.

Ausztria külügyminisztériuma is jelezte, tanulmányozták a helyzetet, arra a következtetésre jutottak, hogy a Magyar Királyság több mint száz éve megszűnt - és erről Budapestet is értesíteni fogják.

Szlovákia sem ment el szó nélkül a történtek mellett. Ratislav Kacer szlovák külügyminiszter „undorítónak és visszataszítónak” nevezte, hogy Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálat viselt. Facebook oldalán megjelent állásfoglalásában a pozsonyi diplomácia vezetője  kiemelte, „Az irredentizmusnak és a revizionizmusnak nincs helye a kapcsolatainkban” és hozzátette, hogy az ilyen érzelmek gerjesztése, tervek szövögetése vezettek a második világháború kitöréséhez és az oroszok ukrajnai inváziójához. A szlovák külügy szeptemberben hivatalba lépett vezetője már októberben, a lengyel  Rzeczpospolitának adott interjújában is arról beszélt, szerinte jelen pillanatban van oka paranoiára a szlovákoknak, a románoknak, ukránoknak, szerbeknek. „Ha ránézünk a magyar miniszterelnök irodájára, az irodában egy óriási térképet láthatunk a történelmi Magyarországról. A bécsi és a berlini kancellári hivatalban nincs ehhez hasonló térkép”.

Andrej Stancík szlovák külügyi államtitkár, a budapesti kormánypártokkal jó viszonyt ápoló Igor Matovic pártjának, az OľaN-nak a képviselője „rendkívül érzéketlennek” nevezte a magyar miniszterelnök gesztusát, különösen az ukrajnai háborúra való tekintettel. Azt nyilatkozta, ”nem tudja elképzelni, hogyan kerülhetett Orbán nyakába egy ilyen, Szlovákiára nézve sértő sál….Az ilyen jellegű történelmi revizionizmus manapság rendkívül veszélyes”, tette hozzá.

Nem a szlovák politikus az egyetlen, aki nem tudja elképzelni, mi vezetett ehhez a nagy valószínűséggel ostoba baklövéshez. Orbán Viktor miniszterelnökként nyilván nem csak azzal van tisztában, hogy „a foci nem politika”, hanem azzal is, hogy a politika és a diplomácia sem foci, saját  szabályai vannak, amelyeket minden vezető politikusnak tiszteletben kell, vagy legalábbis illene, tartania. A hazai kommunikációjában folyamatosan szimbólumokra és érzelmekre építő, azokkal manipuláló magyar miniszterelnök nyilván tisztában van mindezzel.

Orbán Viktor már csak azért is felelőtlenül járt el, és a tűzzel játszott, mert az ukrajnai háború kitörése óta nem először vetült a revizionizmus árnyéka hazánkra. A Kreml február 24-e óta már többször arról beszélt, hogy az Ukrajnával szomszédos országok mindegyikének vannak vagy lehetnek területi igényei Ukrajnával szemben. Míg Románia és Lengyelország ezt hivatalosan és hangosan cáfolta, a budapesti külügy mismásolt a kérdésben és sosem határolódott el látványosan ezektől az oroszok által terjesztett spekulációktól. Mint ahogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját sem ítélte el kategorikusan, Moszkva felelősségét sem hangsúlyozza, alátámasztva azt az egyre elterjedtebb képet, miszerint Magyarország Putyin trójai falovává vált. 

Barátok közt

Azon már senki sem lepődött meg, hogy az Európai Uniót és az Egyesült Államokat ostorozta az ukrajnai háború kapcsán az üzbég fővárosban november 11-én elhangzott beszédében a magyar miniszterelnök, miközben Oroszország felelősségét fel sem vetette. A posztszovjet patyomkin-demokráciák és a Recep Tayyip Erdogan vezette Törökország alkotta Türk Államok Szervezetének szamarkandi csúcstalálkozóján Orbán Viktor, egyedüli keresztény országbeli miniszterelnökként arról beszélt, hogy a legnagyobb probléma az, hogy Európában a békét akarók hangja sokkal halkabb azokénál, akik súlyosbítják a feszültséget. Állította, az EU„eszkalációs spirálban” van, ráadásul a nemzetközi intézmények egyre inkább átpolitizálódnak, beszűkül a józan észre épülő, értelmes párbeszéd lehetősége, ezért Magyarország az ukrajnai háború szempontjából békefórumként tekint a Türk Államok Szervezetére (TÁSZ), amelyben mi megfigyelői státussal veszünk részt. „Hazánk ezért teljes mértékben támogatja a Türk Államok Szervezetének munkáját, és azon lesz, hogy a következő évtizedben a türk víziót sikeresen végrehajthassák”– tette hozzá.

A kínos kijelentéseken túl azonban egy még kínosabb diplomáciai vonatkozása is a volt a szamarkandi csúcsnak. Recep Tayyip Erdogan török elnök megfigyelői státussal meghívta a szervezetbe a nemzetközi jog alanyaként nem is létező államot, Észak-Ciprust. Azaz, az egyedül Törökország által elismert szakadár terület azonos státusban vesz részt a TÁSZ-ban, mint az EU-tagállam Magyarország.

Sem Orbán Viktor, sem a magyar külügy nem tiltakozott a török lépés ellen, Joseph Borell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének hivatala azonban közleményben emelt szót, elutasítva a szakadár entitás meghívását a szervezetbe. A Népszava a történtek után írásban küldte el kérdéseit a miniszterelnök sajtófőnökének, Havasi Bertalannak, de tíz nap várakozás után sem kaptunk válaszokat. Arról érdeklődtünk mi a magyar álláspont Észak-Ciprus kérdésében, készül-e bármit lépni annak érdekében a kormány, hogy a Törökország által dominált Türk Államok Szervezete, amelyben hazánk is aktívan jelen van, ne menjen szembe az EU álláspontjával, valamint az ENSZ Alapokmányával és az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataival, amelyek csak a Ciprusi Köztársaságot ismerik el a nemzetközi jog alanyaként? Arra is próbáltunk választ kapni, miben látja miniszterelnökünk a béketeremtő szerepet egy olyan szervezetnél, amelynek egyik tagja – Azerbajdzsán – évek óta ki-ki újuló háborúban áll egy szomszédos állammal – Örményországgal, másik tagja, Törökország pedig rendszeresen légicsapásokat hajt végre szomszédos államok – Szíria, Irak – területén vélt vagy valós kurd terroristák állásaira? Szerettük volna megtudni azt is, mit is fed pontosan a „türk vízió” amely megvalósításának támogatására tett ígéretet Magyarország nevében Orbán Viktor?