Másfél ezren követték nyomon Takács Péter egészségügyi államtitkár és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőinek online közvetített csütörtöki délutáni egyeztetését – az indulatos kommentekből pedig kiderült, hogy jobbára felzaklatott orvosok hallgatják a vitát. A találkozóra azután került sor, hogy a MOK kedden közleményben jelezte, „nem hagyják szó nélkül” az egészségügyi reform újabb tervezett rendeleteit. Erre Takács Péter államtitkár személyes konzultációt ajánlott, de a MOK ezt csak úgy fogadta el, ha az interneten bárki követheti a beszélgetést.
A találkozó feszült hangulatban kezdődött, miután az államtitkár a Mandinernek adott friss interjújában oda-oda szólt a köztestületnek. Többek között azt mondta: „Nagyon nem könnyű eligazodni a kamara kommunikációján, főleg azért, mert egymásnak ellentmondó – gyanítom, egyesektől politikai érdekekből is fűtött – vélemények jönnek a szervezet különböző tisztségviselőitől.” Az államtitkár ugyanakkor jelezte, a maga részéről hajlandó lezártnak tekinteni a kamara és a közte kialakult adok-kapokot, majd rátért a reformokra:
világossá tette, hogy nem szeretné szétaprózni az egészségügy átalakítását, félévenként készülnek egy nagyobb lépésre.
A nagy átalakítások kapcsán megkérdezték tőle, hogy miért nem kaphat az orvostársadalom több információt arról, milyen szakértői anyagokból dolgozik a kormányzat. Miért nem ismerhető meg például a Boston Consulting Group tanulmánya? Erre Takács Péter azt válaszolta:
„Mert vannak benne olyan dolgok, amiket Magyarországon lehetetlen megvalósítani, de arra tökéletesen alkalmasak lennének, hogy mondjuk ügyesen összeollózva, a sajtó úgy tudja tálalni, hogy itt minimum népirtásra készülünk. Például tartalmazza, hogy 100 helyett 60 kórház maradjon csak Magyarországon. Ezt nyilván nem fogjuk megvalósítani, mert a társadalom jelen egészség kulturális szemlélete mellett nem lehet 60 kórházra koncentrálni az ellátást. Egyébként, hogyha az átstrukturálás meg is van, kórháznak kell nevezni azt a lakosság közeli ellátóhelyet, ahol az egészségügyi problémáival tud fordulni, ez a szociokultúra Magyarországon.”
Hozzátette: egy nemzetközi cégnek számtalan ilyen meglátása van, amiből a kormány nagyon sokat nem fogad meg. Amit viszont megfogad, azt jogszabályok formájában láthatja mindenki, akár az egész társadalom is.
Takács Péter utalt arra is, hogy
a jogszabály-javaslatok nyilvánosságra kerülésekor, akkor is, ha nem adnak mellé pontos értelmezést, tudniuk kellene az érintetteknek, mire gondolt a jogalkotó.
Ám, az hogy ez mennyire nem egyszerű, az rögtön kiderült, amikor az új házi- és fogorvosi indikátorrendszer anomáliáit kezdte firtatni Nagy Ákos fogorvos, a kamara alelnöke. A fogorvosok a megjelent tervezetet úgy értelmezték, hogy ellehetetleníti őket, a kormányzat viszont a minőségi munka ösztönzését látja benne.
A fogorvosok eddigi finanszírozását is megfúrja a Pintér-féle belügy, kitört a felháborodásE témában a fórumra Takács Pétert kísérő Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató helyettese pontosított. Szerinte miközben 2018 óta duplájára nőtt a finanszírozás, a fogorvosok harmadával kevesebb beavatkozás végeznek most, mint a járvány előtti utolsó évben. „Naponta rengeteg megkeresést kapunk a betegektől, hogy nem látják el őket. És, ha összevetem a kettőt, hogy mennyivel nőtt a finanszírozás, és mennyivel csökkent a betegellátás mennyisége, akkor az diszkrepanciát mutat” – mondta Kőrösi László.
A kamara tisztségviselői szerint az új rendszer nem minőségi ellátásra ösztönöz, hanem épp ellenkezőleg. Az energiaválság pedig meglehetősen nehéz helyzetbe hozza az ellátókat. Takács Péter jelezte: három tárca próbálja megoldani az állam által fenntartandó szolgáltatások energiaköltségeinek kompenzálást. Ez körülbelül 2000 milliárd forintot kíván. Hozzátette: ebből az egészségügyi szolgáltatókat érintő részt nem az E-Alapból szeretnék finanszírozni.
Szóba került az orvosok minőségi munkájának értékelése is. A kamara képviselői ezúttal is hangsúlyozták,
számukra elfogadhatatlan, hogy valakinek az alapbére legyen csökkenthető egy minőség értékelési rendszerben.
Vita volt a magánellátásban dolgozó orvosok húsz órás kötelező állami munkavégzésével kapcsolatban is. Végül tisztázódott, hogy az a havi húsz óra már csak 16 óra vagy ügyelettel 8 óra. Azt, hogy ezt pontosan ki, hol teljesítheti, arról az Országos Kórházi Főigazgatás vezetője tesz közzé ajánlott intézményi listát. Kiderült, hogy a szabály nem fog vonatkozni a fogorvosokra, háziorvosokra, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvosokra, gyógyszerészekre. A működési engedély megújításának új szabályát fokozatosan fogják bevezetni és öt év alatt – az államtitkárság kalkulációi szerint – 3,3 hónapot kell majd eltölteniük az érintetteknek az állami ellátóknál.
Takács Péter beszélt arról is, hogy a szakdolgozókkal kapcsolatban több évtizedes problémát kell megoldaniuk. Az egyik a bérezésük, a másik a szakmai kompetenciáik rendezése.
Az anyagi oldalról azt lehet tudni, hogy szerdán foglalkoztak vele kormányülésen és az eredményt kormányinfón fogják bejelenteni.
Az államtitkár csak annyit mondott: „Jó, előremutató döntés született. Úgy látom az anyagi oldala rendeződik” – mondta.
Még idén dönthet az Orbán-kormány a szakdolgozói béremelésről