múzeum;zsidóság;Köves Slomó;EMIH;Sorsok Háza;

Beleöltek körülbelül 10 milliárd forintot, de még mindig nem tudják megjósolni, hogy mikor nyílhat meg a Sorsok Háza

Még nem állnak rendelkezésre a kiállítási koncepció kivitelezéshez szükséges anyagi források – nyilatkozta lapunknak az EMIH vezető rabbija. Ezúttal nem bocsátkozott jóslásokba arról, várhatóan mikor adják át a Sorsok Házát.

– 2021 vége óta sajnos nem történt számottevő előrelépés a Sorsok Háza „Élet fája – Éc Hájim” című állandó kiállításának fizikai megvalósításában – rögzítette Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Népszava kérdésére. Köves Slomó közlése szerint másfél éve készen áll a részletekbe menő kiállítási koncepció, de „előbb a Covid, majd a háborús helyzet és az ezzel járó gazdasági nehézségek miatt még nem állnak rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges anyagi források”.

Saját lehetőségeik – tette hozzá – annyit engedtek meg, hogy folytassák a túlélőkkel életinterjúk készítését, valamint ezek videós utómunkáit. Több ezer órányi anyag áll rendelkezésre, ebből ízelítő elérhető az emlekezes77.hu honlapon. Ezen kívül a „kiállítandó tárgyi emlékek gyűjtése és kiválasztása is zajlott”.

– A napokban lényegében elkészült a kiállítást bemutató, beharangozó honlap, amelyet hamarosan, talán még februárban élesíthetnek. „Támogatóink számára érthető módon az Ukrajnából elmenekült zsidó közösségek segítése a prioritás, ezért jelenleg nem tudom megjósolni, hogy mikor nyílhat meg a Sorsok Háza” – fogalmazott Köves Slomó. Rákérdeztünk, hogy mennyibe kerül a kiállítás – azaz mennyi pénz hiányzik a koncepció „fizikai megvalósításához” –, de erre nem kaptunk választ. Támpontot jelenthet, hogy egy 2018-as kormányhatározat szerint 

a költségvetés összesen kétmilliárd forintot biztosít a kiállítási koncepció megvalósításához és kivitelezéséhez.

Az Orbán-kormány 2013-ban döntötte el, hogy a holokauszt áldozatainak emlékére új központot hoz létre a Józsefvárosi pályaudvar helyén. A Sorsok Háza átadásának időpontját eredetileg 2014. április 16-ára, a holokauszt magyarországi emléknapjára, a vészkorszak hetvenedik évfordulóra tervezték. Az első pillanattól kezdve tudható volt azonban, hogy a teljesen irreális – a nemrég elhunyt Gerő András történész kifejezésével élve: „idióta” – határidő tarthatatlan.

A projekt felelősévé a kormány Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját tette meg, aki nem bizonyult jó választásnak. A főigazgató személyét és nézeteit a korszakkal foglalkozó történészek jelentős része mellett a legnagyobb zsidó szervezet, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is elutasította. A kormány ugyanakkor tartotta magát ahhoz, hogy a Sorsok Háza csak akkor nyithat meg, ha sikerül konszenzusra jutni a kiállítás tartalmáról.

Maga az épületkomplexum 2015-ben elkészült ugyan, de annak nem látszott jele, hogy esély mutatkozna a várt konszenzus kialakítására. Lázár János, aki akkoriban a Miniszterelnökséget vezette, még azt a lehetőséget is felvetette, hogy megegyezés hiányában más funkciót keresnek az épületnek. A kormány végül azzal szerette volna lezárni a Sorsok Háza konfliktusokkal terhelt történetét, hogy 2018 szeptemberében bejelentette: a Köves Slomó vezette EMIH tulajdonába és fenntartásába adja az évek óta üresen álló intézményt. Lázár János utódja, Gulyás Gergely közölte, hogy a Sorsok Háza a kormány reményei szerint 2019-ben megnyithatja kapuit.

Kevésbé tűnt optimistának Köves Slomó, aki 2019 márciusában azt nyilatkozta a Népszavának, nehezen tudja elképzelni, hogy az intézmény már abban az évben látogatható lesz. A rabbi később 2021-et, majd 2022-t tartotta reálisnak, egyik interjújában a 2024-et is megemlítette.

Köves Slomó lapunknak korábban hangsúlyozta, hogy a kiállítás (ha valamikor megnyílik) a legmodernebb múzeumtechnológiai megoldásokkal és friss nyelvezettel igyekszik majd felkelteni a látogatók érdeklődését, gondolatébresztő élménnyé, maradandó emlékké tenni a látogatást.

Még az állam a tulajdonos

A Sorsok Háza létrehozása mintegy 7,5 milliárd forintba került, fenntartásra és állagmegóvásra 2017-es adatok szerint évente több mint 80 millió forintot költ az állam. Lapunk pár évvel ezelőtt kikérte a földhivatali papírokat, amelyek arról tanúskodtak, hogy a tulajdonosi jogokat az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja. A cikkünkben említett 2018-as kormányhatározat szerint ugyanis az EMIH csak a kiállítás elkészülte után veheti tulajdonba az ingatlant.