Lesújtó véleménnyel vannak a magyar titkosszolgálatokról a szövetséges országokban

Egyetlen magyar titkosszolgálat van, amelynek a munkáját külföldön is elismerik.

Nem igazán vannak túl jó véleménnyel az Alkotmányvédelmi Hivatalról (AH) az Európai Unióban, valamint a NATO-tagországokban - derül ki a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online nevű szaklap cikkéből, amelyet a hvg360 szemlézett.

Ennek elsődleges okát abban látják, hogy a szervezetnek „nagyon speciális szerepe van” a Budapest, Moszkva és Peking közötti kapcsolatokban. Úgy tudják, hogy az AH-nál nagyon gyenge a kínai vonal, s mindez azért is nagyon aggályos, mert a régióban éppen idehaza él a legnagyobb kínai diaszpóra. Itt persze nem csak a Magyarországon élő 20-30 ezres közösségről van szó, de az Orbán-kormány egyre szorosabbra fűzi viszonyát a kínai kommunista rezsimmel, ezzel pedig elősegíti annak európai térnyerését. A szaklap szerint a magyar diplomácia azért teper ennyire, mert Kínából szeretné megkapni azokat a pénzeket, amelyek jelenleg hiányoznak a költségvetésből. Éppen ezért nem akarja sem Pekinget, sem Moszkvát feldühíteni a magyar fél, emiatt hajlamos szemet hunyni eme két ország hazai hírszerzési ténykedése felett - vélekedik a szaklap.

Nyomban megjegyzik, hogy nem Budapest a fő célpontja ezeknek a szolgálatoknak, csupán ugródeszkaként használják őket. További gondot jelent, hogy az orosz és kínai kémkedés elleni fellépésre fordított erőforrások, valamint egyes esetekben a titkosszolgálati munka akadályozása miatt tömegesen hagyják ott a szervezetet az AH munkatársai. Az elégedetlenség akkor csapott a legmagasabbra, amikor Dicsőség és Becsület érdemrenddel tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesazt a Hilaron metropolitát, aki a háborús uszító, Kirill pátriárka jobbkezeként, és európai szószólójaként ismert.

Az Intelligence One úgy tudja, az orosz hírszerzés már régóta arra használja a magyarországi orosz egyházmegyét és a szentendrei szerb ortodox egyházat, hogy a nyugati kémkedés bázisa legyen. A lap emellett azt is állítja,. hogy az AH éppen az ukrajnai orosz invázió óta lényegében felhagyott az egyház magyarország ténykedésének megfigyelésével.

Kitérnek a külföldi hírszerzésel foglalkozó Információs Hivatalra (IH) is, ahová „évek óta tömegesen szivárog be az orosz hírszerzés”, még sem kapott a szervezet többletforrásokat.

Ugyanakkor akad egy kivétel: a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatról (KNBSZ) úgy írnak, mint a „professzionalizmus bástyája”, amely távolságot tudott tartani a Rogán Antal által felügyelt polgári szolgálatoktól. A cikk szerint lényegében a KNBSZ maradt az egyetlen kapocs a szövetséges országokkal - beleértve a NATO-t és az Európai Unió Katonai Bizottságát. Márpedig a kormányzat alighanem a katonai elhárítást akarta gyengíteni, amikor a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter lett az újonnan felállított Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője.