háború;beszéd;évértékelő;Vlagyimir Putyin;

Élete beszéde előtt Putyin

A háborút kirobbantó orosz államfő a tervek szerint kedden közép-európai idő szerint 9.00 órakor tartja meg első beszédét a moszkvai törvényhozás előtt.

"Mindenki várja az üzenetet abban a reményben, hogy hallani fogja a történtek értékelését, a különleges katonai művelet értékelését, a nemzetközi helyzet értékelését és az elnök elképzelését arról, hogy hogyan boldogulunk és hogyan fogunk továbblépni. Úgy hiszem, ez a legfontosabb dolog, amire mindenki vár, és a legfontosabb dolog, amire az elnök így vagy úgy összpontosítani fog" – így harangozta be Vlagyimir Putyin mára tervezett beszédét Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő múlt héten. A háborút kirobbantó orosz államfő ugyanis a tervek szerint február 21-én, közép-európai idő szerint 9.00 órakor tartja meg első beszédét a moszkvai törvényhozás előtt a Kreml melletti Gosztyinij Dvor kiállítási központban.

Az időpont nem véletlenszerű. A szimbolikára óriási hangsúlyt fektető Kreml a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok elismerésének évfordulójára időzítette az elnöki értékelőt. Putyin most tulajdonképpen azt az évfordulót ünnepeli meg, amikor Oroszország felrúgta az addig Kelet-Ukrajnára lokalizált fegyveres konfliktust békésen rendezni hivatott minszki megállapodásokat – amelyeket maga Putyin írt alá -, megsértette az Ukrajna területi szuverenitására vonatkozó nemzetközi egyezményeket, megtéve ezzel az utolsó végzetes lépést a katonai intervenció felé.

A „hogyan továbbra?” nyilván nem csak az orosz Szövetségi Gyűlés (duma) kíváncsi, hanem a nagyvilág is. De Putyinnak ezúttal nem lesz egyszerű dolga, és nem csak azért, mert eredetileg tervezett beszédét talán módosítania kell Joe Biden amerikai elnök váratlan kijevi látogatása miatt. Tavaly márciusban, a Krím elcsatolásának évfordulóján a moszkvai Luzsnyiki stadionban tartott beszédében még a „keresztényi szeretet”-el indokolta Ukrajna megtámadását. „Az ukrajnai művelet célja az, hogy megmentse az embereket a népirtástól. Keresztényi szeretetből kötelességünk volt megmenteni a donbászi testvéreinket" – fogalmazott az elnök.

De a testvérek egy része máig nem tartozik de facto Oroszországhoz, mi több, egy részük nem is kíván odatartozni. Ebben a keresztényi szeretet motiválta háborúban viszont már százezrekben mérik az elhalálozott orosz katonákat, a sebesültekről nem is beszélve. Az orosz hadsereg verhetetlen nimbusza szétfoszlott, Oroszországból tömegesen menekült el a jól képzett munkaerő. De a legnagyobb csapás talán az a nemzetközi bélyeg, amit az orosz kultúrának, sportnak és egyáltalán az orosz embereknek kell elszenvedniük megalomán vezérük és sleppje miatt. Putyin egyszerűen nem tud olyant mondani, amivel ezt a veszteséget ellensúlyozni tudja saját népe számára. Olyant viszont igen, ami további szenvedést és károkat okoz Ukrajnának és Európának.