„Jobban látom 2030-at, mint 2023 második felét. Már az alapvető közszolgáltatások fenntartása is komoly kihívás a városvezetés számára, mivel a működési bevételek és kiadások egyensúlya évekkel ezelőtt megbomlott – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 című jövőorientáltként meghirdetett keddi konferenciáján tartott előadásában.
A központi költségvetéstől származó működési források és a főváros befizetéseinek egyenlege 2021-ben csúszott negatív tartományba. Tarlós István főpolgármesterségének utolsó teljes évében még csaknem 20 milliárddal többet kapott az államtól Budapest, mint amennyit különféle jogcímeken be kellett fizetnie a központi költségvetésbe. 2019-ben ez a különbség 16 milliárdra csökkent, de még pluszban volt, 2020-ban már alig 2 milliárddal maradt felette. 2021-ben azonban 4 milliárddal többet fizetett be az államkincstárba Budapest, mint amennyit bármilyen jogcímen kapott az államtól. Az idén pedig várhatóan 25 milliárdot meghaladó összegű adót, hozzájárulást vár a kormány Budapesttől a válság, az infláció és az energiaárak elszabadulása ellenére. 2019 óta 30 százalékkal csökkent a főváros GDP-arányos finanszírozása. Karácsony Gergely az 3-as metró felújításához mérte ezt a veszteséget, mondván, kétévente meg tudna csinálni a város saját forrásból egy ehhez hasonló volumenű beruházást, ha a Tarlós-korszak óta nem változtak volna meg a fővárost érintő jogszabályok.
– Budapestről ugyanakkor nem lehet önmagában beszélni, hiszen szerves egységet alkot az agglomerációval, ahonnan a főváros munkavállalóinak fele ingázik – hangsúlyozta a főpolgármester. A fővárosi utakon megtett kocsikilométerek fele szintén nem a budapestiekhez köthető. Ugyanakkor az ingázó munkavállalók nélkül Budapest elmarad az uniós átlagtól. A visegrádi országok fővárosai azonban ezzel együtt is mind megelőzték már Budapestet. A főváros nélkül azonban az ország sem lehet versenyképes.
Jöhet az építkezésstop, az Orbán-kormány lenullázná Budapest vonzáskörzetében a zöldmezős projekteketA főváros egyik legnagyobb problémája az ellenzéki városvezető szerint a lassan kezelhetetlen méretű szuburbanizáció. Budapest lakossága 13 százalékkal csökkent a rendszerváltás óta, miközben Pest megyében 30 százalékkal laknak többen. Az elvándorlás Karácsony Gergely szerint két fő okra vezethető vissza: kevés a megfizethető lakás és kevés a zöld. Az előbbire a közösségi tulajdonú lakások arányának növelése lehet a megoldás. Hely az lenne a városon belül, hiszen hatalmas vasúti területek fekszenek parlagon. Ezeken rengeteg bérlakás épülhetne olcsó lakhatást kínálva a fővárosi és vidéki munkavállalóknak.
A zöldítésre összetett programot dolgozott ki a főváros. A közösségi közlekedés arányát például a jelenlegi 40 százalékról 50 százalékra emelnék, míg az autósokét 13 százalékra szorítanák vissza. A főpolgármester némi malíciával megjegyezte, hogy ezzel elvben mindenki egyetért, ám amikor a konkrét intézkedésekre kerül a sor, akkor hirtelen heves tiltakozásba ütköznek, de ez nem tántorítja el a városvezetést a céljaiktól. A célok elérését segíthetik az uniós források, amelyeket javarészt a közösségi járművek cseréjére és hálózatfejlesztésre használnak fel.
Ezenfelül egy négyzetméterrel növelnék az egy lakosra jutó zöld, illetve 340 hektárral a természetvédelmi területek nagyságát.
Budapest jövőjével kapcsolatban rámutatott, hogy jelenleg két narratíva kering a politikai közgondolkodásban: az Andrássy Gyula-féle, a főváros fejlesztését kiemelkedően fontosnak tartó vízió és a bűnös város szétzúzásának igénye. Az ország jövője is múlik rajta, melyik kerekedik felül – zárta előadását Karácsony Gergely.
Lázár kicsit meghátrált a budapesti beruházások leállításában, de Fürjes kedvenc projektje speciel a süllyesztőben maradtEzer fát akarnak kivágni Lázár János terve miatt, de Újbuda nem hagyja