Finnország is csatlakozott a melegellenes magyar jogszabályok miatt indított európai perhez

Az észak-európai országgal együtt már 12 közreműködő jelezte, hogy beszáll az eljárásba az Európai Bizottság oldalán. A jelentkezési határidő április 6.

Több más uniós tagállam mellett Finnország is úgy döntött, hogy részt vesz az Európai Bizottság (EB) oldalán a a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt Magyarország ellen indított európai perben – erősítette meg a Népszavának egy finn uniós diplomata. Ezzel 12-re emelkedett a kormány politikáját elítélő közreműködők száma az eljárásban. Az EU-tagállamok közül mostanáig Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Spanyolország és Svédország, valamint az Európai Parlament jelezte hivatalosan, hogy az EB pozícióit kívánja erősíteni a perben.

A csatlakozási határidő csütörtök, addig még több ország jelezheti a részvételét.

Finnország előtt Svédország is jelezte a csatlakozását, ami azért kelthet meglepetést, mert több szakértő valószínűsítette, hogy a stockholmi kormány nem hoz olyan döntést, amellyel felbőszítheti az ország NATO-csatlakozásának ratifikálását késleltető magyar kormányzati és kormánypárti döntéshozókat.

Az EU hivatalos lapjában február 13-án jelent meg annak a keresetnek az összefoglalója, amelyben az Európai Bizottság arra kéri az uniós bírói testületet, hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvénymódosításokat.

Mint arról beszámoltunk, a magyar jogszabály egyebek mellett megtiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy „öncélú szexualitást” jelenítsenek meg, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. Az ellenzék és a jogvédők szerint tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással.

Az Európai Bizottság 2021. nyarán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmazó nemzeti jogszabályok miatt. Megítélése szerint a törvényi változtatások sértenek bizonyos belső piaci szabályokat, a polgárok alapvető jogait és az EU alapértékeit. Miután a magyarországi hatóságok nem voltak hajlandók megszüntetni a jogsértést, a brüsszeli testület tavaly decemberben úgy döntött, hogy az ügyet az uniós bíróság elé utalja.

Néhány nappal a kötelezettségszegési eljárás elindítása után 18 uniós tagállam közös nyilatkozatot adott ki, elítélve a gyermekvédelem álcája alatt elfogadott, az LMBTIQ+ embereket diszkrimináló jogszabályi változtatásokat.

A bírósági eljárásban a tárgyalás az év második felében, ítélet pedig jövőre várható.