Szijjártó Péter: még idén elérik a NATO-szintet a védelmi kiadások

„Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megelőzzük egy esetleges NATO-Oroszország közvetlen konfliktus kialakulását. Mi minden egyes javaslatot (...) ebből a szempontból vizsgálunk, hogy az tiszteletben tartja-e a korábbi NATO döntést, arra nézve, hogy a NATO nem hadviselő fél és nem is válhat azzá (...) ez a kulcsmomentum a harmadik világháború kitörésének elkerülése tekintetében” - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a NATO-országok külügyminisztereinek brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatóján. 

Szijjártó Péter azt hangoztatta, egy közvetlen NATO-Oroszország konfliktus egy világháború kirobbanásával egyenértékű, sőt egy nukleáris háború veszélyét és kockázatát is magával hozza. Egyúttal bejelentette, hogy Magyarország az idei esztendőben eléri azt, hogy a védelmi kiadások kiteszik a GDP két százalékát, sőt egy kicsit fölé is megy. Hangsúlyozta, 

- fűzte hozzá. 

A Kínával való viszonyról szólva kifejtette, ezt nem szabad katonai természetű kapcsolatként leírni. Éppen ezért nem szeretnék, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokká váljon. Úgy véli, mindazok, akik a kínai és az európai gazdaság szétválasztását szorgalmazzák, azok azt kockáztatják, hogy hatalmas mélyütést adnak az európai gazdaságnak, amely kiüti azt. Jelezte, azért támogatják a kínaiak ukrajnai béketervét, mivel az „van” másfelől pedig a békéről szól. 

Egy kérdésre válaszolva Szijjártó Péter a tárgyalásokon uralkodó hangulatot háborúsnak minősítette, a béke szó pedig ritkán hangzik el a megbeszéléseken. Kitért arra is, hogy beszélt finn kollégájával, aki megköszönte neki a magyar parlament ratifikációs döntését. Ugyanakkor azt is mondta, hogy Helsinkiben jól értik azt az aggodalmat, amely eltölti Magyarországot akkor, amikor a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség ügyével foglalkozik a kormány. Egyúttal biztosította őt arról, hogy a jövőben különböző európai fórumokon ők maguk is ezt a kérdést komolyan fogják kezelni. Azóta több helyről hallottam vissza európai fórumokról, hogy felszólaltak, felvetették a kárpátaljai magyar közösség ügyét. Tehát ebből a szempontból ez korrekt, ezt ismerjük el - fejtegette a külgazdasági és külügyminiszter.

Azt azonban nem tudja, milyen szerepet játszott a hétvégi finn parlamenti választás abban, hogy beszálltak az Európai Bizottságnál az úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény miatt Magyarország ellen folyó perbe. Természetesen a gyermekvédelem mellett a magyar gyerekek megvédésének ügye mellett ki fogunk állni függetlenül attól, hogy hány ország hoz arról döntést éppen, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe - tette hozzá.

Svédország NATO-csatlakozását illetően kifejtette, a kormány elvégezte a házi feladatát már nyáron, amikor beterjesztette mindkét tagjelölt ország ratifikációs eljárásáról szóló javaslatot a parlamentnek. Innentől kezdve a parlamenti képviselőcsoporton múlik az, hogy mikor kerül sor a szavazásra. És azt a parlamenti frakcióvezetőnk világossá tette, hogy a sürgetés nem vezet eredményre. A magyar parlament a magyar szuverenitást, a magyar népakaratot képviseli, ezért majd a képviselőcsoport eldönti, hogy mikor akarja, hogy a parlament erről szavazzon - fejtegette.

Utóbbi ügyben beszélt svéd kollégájával is, akinek jelezte, ennek ratifikálása nem a kormány akaratán múlik, hanem a parlamenti képviselőcsoporton, úgyhogy minden egyes kérdéssel, megfigyeléssel, javaslattal hozzájuk lehet fordulni ebben a kérdésben.

Kapott kérdést a Donald Trump ellen folyó jogi eljárásról is. Erről szólva kijelentette, a „mainstream” ki nem állhatja a volt elnököt, veszélyként, fenyegetésként tekint rá, s semmibe veszi a népakaratot. Mindenesetre az elnök úrnak minden jót, sok sikert és mindenekelőtt kitartást kívánunk - zárta mondandóját Szijjártó Péter.