elemzés;Magyarország;katolikus egyház;látogatás;Ferenc pápa;

Magasra tette a lécet Ferenc pápa, olyan találkozói is voltak Budapesten, amelyek nem kerültek nyilvánosságra

A legnagyobb feladatot azzal a példamutatással adta, ahogyan jelen volt Magyarországon, ahogyan viselkedett, ahogyan megsimogatta valakinek a fejét. A magyar katolikus vezetőktől nem ehhez a mentalitáshoz szoktunk hozzá.

Hatalmas muníciót kaptunk, idő kell ahhoz, hogy minden vertikumában átlássuk ezt a három napot – kezdte Gégény István katolikus hittanár, a Szemlélek keresztény portál lapigazgatója, akinek minden várakozását felülmúlta Ferenc pápa budapesti látogatása.

Egyházi, spirituális szempontból az a habitus a legfontosabb, ami bizonyára nem kizárólag a katolikusokban, hanem az összes keresztényben és a teljes társadalomban is mély nyomokat hagy – hangsúlyozta. Egyszerű szavakkal megfogalmazva: így is lehet.

A legnagyobb feladatot Ferenc pápa azzal a példamutatással adta, ahogyan jelen volt Magyarországon, ahogyan viselkedett, ahogyan megsimogatta valakinek a fejét. A magyar katolikus vezetőktől nem ehhez a mentalitáshoz szoktunk hozzá. Számukra a pápa nagyon magasra tette a lécet. Gégény István azt reméli, hogy a magyarországi egyházi vezetők nem folytathatják ugyanúgy a kommunikációjukat, ahogyan eddig tették.

A Kossuth téri pápai szentmise központi gondolata az volt, hogy „váljatok nyitott kapukká”. Ferenc pápa ezzel a magyarországi egyház egyik legnagyobb hiányosságára tapintott rá

– mondta Gégény István. Az egyház elzárkózása, hallgatása olyan ügyekben, amikor meg kellene szólalnia, idehaza fájó és elszomorító tapasztalat.

Ami a politikai dimenziókat illeti, valószínűleg csalódottak azok, akik azt várták, hogy a pápa valamelyik irányba, a kormánypárt vagy az ellenzék felé markáns üzeneteket fogalmaz meg. Ez elmaradt. Pedig – jegyezte meg Gégény István – már a pápalátogatás idején is volt szándék arra, hogy ki-ki a maga politikai pecsenyéjét sütögesse. Ugyanakkor mégsem lehet elégedetlen egyik oldal sem, mert kaphatott olyan gondolatokat, amelyeket megerősítésként értelmezhet.

A Hilarion orosz metropolitával és Karácsony Gergely főpolgármesterrel tartott találkozó nem szerepelt a hivatalos programban. Gégény István emlékeztetett rá, hogy az egyházfő visszafelé a repülőgépen is beszélt arról, mennyire szívén viseli az oroszok által elhurcolt ukrán gyerekek sorsát. A pápa konkrét utalást tett arra, a Vatikán „eddig nyilvánosan be nem vallott aktivitást” folytat az orosz–ukrán konfliktus békés rendezése érdekében. Nyilvánvaló, hogy ez is téma volt, amikor a metropolitával beszélt.

Karácsony Gergely esetében egyértelmű, hogy a pápa gesztust gyakorolt – állapította meg Gégény István. Nem kérdés, hogy a főpolgármester szívesen találkozott volna a pápával, de az is tény, a menetrend összeállítói nem tartották fontosnak, hogy ez az esemény is bekerüljön a hivatalos programba. Az, hogy a találkozó ennek ellenére összejött, a kölcsönös nyitottságot szimbolizálja.

Gégény Istvánnak biztos tudása van arról, hogy a pápa programjában szerepeltek még olyan találkozók – például teológusokkal –, amelyek nem kerültek nyilvánosságra. Neveket nem említett, de annyit elmondott: beszélt is valakivel, akit személyesen fogadott a pápa. A szombat volt a „meglepetések napja”, a Rózsák terén tartott rendezvények oldalvizén szervezték ezeket a rövid, néhány perces négyszemközti beszélgetéseket az egyházfő és magyar személyek között.

Egészen biztos, hogy egyház-diplomáciai mozgások is voltak a háttérben. 

A február végén eredetileg közzétett eseménynaptárban még a görögkatolikusokkal való találkozó se szerepelt a programban, csak később került be – hívta fel a figyelmet Gégény István. A budapesti rendezvényeken görögkatolikus tanúságtevők is rendre megjelentek. A görögkatolikusok tehát nagyon szerettek volna hangsúlyosan jelen lenni a pápalátogatáson, és a jelek szerint ennek megvalósításához elegendő lobbierő állt rendelkezésükre az egyházon belül. A görögkatolikusok érdekes színfoltot jelentenek: a keleti, bizánci liturgiát gyakorolják, ilyen értelemben az ortodoxia képviselői, de a római katolikus egyházhoz tartozva elismerik a pápa primátusát, felsőbbségét.

A pápalátogatás során – összegezte a Szemlélek lapigazgatója – a sok sebből vérző, gyógyulásra váró társadalomban sikerült három olyan napot átélnünk, amelytől mindenki egy kicsit boldogabb lett. Reménykedik abban, hogy a pápa üzeneteiből és az általa megjelenített stílusjegyekből minél több megmarad. Jó lenne olyan országban élni – mondta Gégény István –, ahol pártállástól függetlenül a politikusuk is törekedni szeretnének arra, hogy ők maguk szeretetteljesebbé, nyitottabbá váljanak.