oktatás;sztrájk;diáktüntetés;tiltakozás;pedagógusok;tanárhiány;státusztörvény;

2023-05-15 09:30:00

„Szégyellem, hogy a pedagógustársadalom tagja vagyok”

Bár a sztrájk törvényes tiltakozási forma, sok tanár akkor sem vállalja, ha egyébként elégedetlen a közoktatás helyzetével. Vannak azonban, akik még egyedül is hajlandóak beszüntetni a munkát.

A legutóbbi, április 24-ei egységes sztrájkban, amit a pedagógus szakszervezetek hirdetett meg, tiltakozva a pedagógusok jogait korlátozó új státusztörvény tervezete ellen, az érdekképviseletek szerint megközelítőleg tízezer pedagógus vehetett részt. A sztrájkolók száma ugyan elmaradt az egy évvel korábbi sztrájknapok részvételi arányaitól, ám most több olyan iskola volt, ahol a tantestület nagy többsége – egyes intézményekben 95-98 százaléka – beszüntette a munkát. Akadtak azonban olyan iskolák is, ahol kevés vagy mindössze egyetlen pedagógus, iskolai dolgozó sztrájkolt.

Közéjük tartozik Belányi Csaba is, aki informatikus végzettséggel jelenleg rendszergazdaként dolgozik egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei iskolában, de óraadóként is alkalmazták más, környékbeli intézményekben. Nevelés-oktatást segítő munkatársként április 24-én egyedül lépett sztrájkba, a pedagógusok közül senki sem csatlakozott hozzá.

– A tantestület húsz százaléka szakszervezeti tag, de közülük sem sztrájkolt senki, pedig leginkább nekik kellene példát mutatniuk. Most még van lehetőségünk, hogy fellépjünk a státusztörvény ellen, ha bevezetik, akkor már szinte mindegy lesz.

– nyilatkozta a Népszavának.

Elmondta azt is, korábban „iskolán kívül és belül” is voltak megmozdulások, ezekben többen részt vettek, de mostanra egyedül maradt. Úgy tudja, többen személyes okokból maradtak távol a sztrájktól:

Lapunknak két pedagógus is nyilatkozott, akik ugyancsak egyedül sztrájkoltak az iskolájukban, de azt kérték, a nevüket ne tegyük közzé. Mindketten Fejér megyei iskolákban dolgoznak. Egyikük azt mondta, tavaly, az első sztrájkban még 16-an vettek részt a 34 fős tantestületből, ami már akkor is megosztotta a tanári közösséget.

– fogalmazott a tanárnő. Beszámolt arról is, azóta többen belefáradtak, illetve van, aki egyedül neveli a gyerekét és félti az állását. De akad olyan kollégája is, aki úgy hiszi, túlzás a státusztörvény elleni tiltakozás és csak „ijesztgetik” őket. Többen pedig azért nem csatlakoztak, mert elhagyják a pályát.

– Mi két kiskorú gyermeket nevelünk a férjemmel. Kutya kötelességem kiállni értük és magamért.

– mondta. Ugyanakkor bevallotta, ő is gondolkodik a pályaelhagyáson, azt sem tartja kizártnak, hogy külföldre költözik a családjával.

A Népszavának nyilatkozó másik pedagógus is hasonlóan érez: fontolgatja a pályaelhagyást, különösen, ha bevezetik a státusztörvényt. Mint mondta, náluk többen azért nem sztrájkoltak, mert nem akartak konfrontálódni az igazgatóval. Mások csak akkor álltak volna bele a tiltakozásba, ha „nagyobb lenne az összefogás”.

- Sokan szerintem nagyon álszent módon, a gyerekek jogaira hivatkoztak, sőt, helytelen példamutatásként állították be a sztrájkot és kifejezetten illetlennek a jobb fizetésért való kiállást. Személy szerint szégyellem, hogy a pedagógustársadalom tagja vagyok.