Orbán-kormány;Magyarország;gáz;biztonság;

Hozzá se kellett nyúlni az Orbán-kormány által 800 milliárd forintért vett biztonsági gázkészlethez, most meg jelentős kamatterhek sújtják

A Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) valóban minden lehetséges szintnél többet, köbméterenként mintegy 1100 forintot, összesen valamivel több mint nyolcszázmilliárd forintot fizetett tavaly az ország úgynevezett különleges földgáztartalékáért – számítható ki a hazai energia-vésztartalékok felhalmozásáért felelős szervezet napokban leadott éves jelentéséből.

Mint emlékezetes, a magyar kormány 2022. júliusában, az általuk hirdetett „energetikai veszélyhelyzetre” hivatkozva, a meglévő – jelenleg 1,2 milliárd köbméterre rúgó – úgynevezett „biztonsági gázkészlet” mellett mintegy 739 millió köbméter „különleges gázkészlet” felhalmozását is előírta a szervezetnek.

A döntés kapcsán néhányan kételyeiket hangoztatták, miszerint a már akkor is az egeket verdeső gázárak közepette, zavartalan tárolói feltöltés mellett, hovatovább figyelembe véve az Orbán-kabinet különutas Putyin-barátságának „előnyeit” is, talán szükségtelen lehet egy, az ország 9 milliárd köbméteres éves gázigényén belül eltörpülő, viszont az akkori árak mellett méregdrága gázadag beszerzése. Az Orbán-kabinet ugyanakkor, az Európa-szerte kétségkívül kibontakozó piaci pánik hullámán, meghirdette, hogy bármennyit fizetnek a többletgázért.

Bár a szervezetnek, addigi szokásainak megfelelően, a készletet saját jogon felvett bankhitelből kellett megvásárolnia, ennek visszafizetésére az eredeti rendelet 1,85 milliárd, az októberi frissítés pedig 2,012 milliárd eurós állami kezességet vállalt. Az összeg az akkori, 400 körüli euróárfolyamon valamivel több mint 800 milliárd forintra rúgott. Szakértők akkori magyarázata szerint az állami kezességvállalást, az addigi olaj- és gáztartalékolásra az MSZKSZ által felvett piaci hitelektől eltérően, épp az energiapiacok tavalyi, szélsőséges kiszámíthatatlansága igényelte.

A júliusi rendelet szerint az MSZKSZ-nek a „különleges” készletet az orosz gáz hazai vevőjétől, az állami MVM-től kellett megvásárolnia. Bár idén tavaszi érdeklődésünkre a szervezetnél nem árulták el, pontosan a szerződés mikor és milyen áron köttetett, tavaly szeptemberben már a leszállítások megkezdéséről tudósítottak. Most leadott jelentésük tanúsága szerint a 2,012 milliárd eurós, állami garanciával védett keretből 2,0119 milliárd eurót ki is fizettek a 739,1 millió köbméter gázért. Ebből pedig, akkori forintárfolyammal számolva, köbméterenként mintegy 1100 forintos gázár adódik. Hogy ez a vételár hogy jött ki, rejtély. Akkor az irányadó, holland tőzsde árfolyama ezt az összeget mindössze egy hétig, augusztus 22-étől 29-éig érte el. A havi átlag 897 forintot tett ki. A KSH külkereskedelmi adatbázisa alapján végzett számításaik szerint orosz gázárunk átlaga (a két hónappal korábbi, tőzsdei ár alapján) augusztusban 453, szeptemberben pedig 730 forintra rúghatott. Az 1100 forintos vételárat alapul véve tehát bizonyosan állítható, hogy az eladó, eleve rekordárak közepette, az ügyleten busás, köbméterenként több száz forintos, összességében több százmilliárdos nyereséget érhetett el. Az eladó kilétére meglehetős világosan utalnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly nyári szavai, miszerint „orosz források nélkül ma ennyi plusz földgázt vásárolni Európában lehetetlen”. Bár az MSZKSZ lapunknak a 10-11 tagú – nem nevesített - banki szövetségtől felvett hitel kamatát üzleti titoknak nevezte, jelentésük tanúsága szerint a szint a – most évi 4 százalék közelében álló – Euribornak felel meg.

Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet szerint a különleges készlet eladásáról vagy megtartásáról a szakminiszternek idén áprilisig kellett döntenie, az MSZKSZ a több mint 800 milliárd forintot egy éven belül visszafizetendő, rövid lejáratú hitelként vette fel.

A méregdrága különleges készlethez végül hozzá sem kellett nyúlni. Ennek hátterében az Európa-szerte, így Magyarországon is hatalmasat eső gázigények álltak,

amit az orosz gázstoppal szembeni összeurópai félelem mellett a végül szokatlanul enyhe tél is indokolhatott. Bár Putyin tavaly a legtöbb uniós tagország gázcsapját valóban elzárta, a magyar gázszállítási szerződést, egyedül álló módon, azóta is betartja. A szezon végére „normál” kereskedelmi tárolóinkban is szokatlanul sok gáz maradt, pedig – a többi EU-tagállamtól eltérően – azokat eredetileg nem töltötték tele.

Ez a jelentés tanúsága szerint némi gondot is okozott az MSZKSZ-nél. Mivel a kormány az eladás lehetséges határnapját 2024 április végéig kitolta, egy évvel a hitel visszafizetését is át kellett ütemezni. A kamatokat viszont természetesen ez alatt is fizetni kell. Ennek forrása alapesetben az MSZKSZ tagvállalataira – áttételesen a hazai energiafogyasztókra - kirótt tagdíj. A különböző jogcímeken beszedett tétel tavaly októbertől az addig szokásos szint mintegy háromszorosára, januártól pedig négyszeresére nőtt. Az egy „cégre”, vagyis vevőre eső díj ráadásul a fogyasztás tavalyi, erőteljes visszaesése miatt is nőtt. De bizonyára a többletterheknek tudható be az is, hogy bár a szövetségtől februárban még azt a nyilatkozatot kaptuk, hogy „állami támogatás igénybevételére nem került sor”, a kormány áprilisban a 2610 milliárdos „rezsivédemi alapból” rezsivédelmi szolgáltatás címén mégis kiutalt a számukra 31 milliárdot. A helyzetet némiképp kilátástalanná teszi, hogy míg a rendelet szerint a különleges gázkészlet beszerzési ár alatt nem értékesíthető, tavaly augusztus óta a tőzsdék töretlenül esnek. Olyannyira, hogy az MSZKSZ által tavaly köbméterenként 1100 forintért megvett gázzal tegnap a holland tőzsdén mindössze 83 forinton kereskedtek.

Tavaly év végére egyébként a kormány döntése nyomán az MSZKSZ – szintén hitelek segítségével – 892 millió köbméterről 1,2 milliárd köbméterre töltötte fel a „normál” biztonsági gázkészleteket is. Emellett, az üzemanyagellátás összeomlása miatt hozott kormánydöntést teljesítve, benzin- és gázolajkészleteket is kitároltak, amit mára visszapótoltak.

Az EU államinak tekinti a szervezetet

Bár az olajvésztartalékokat is kezelő MSZKSZ papíron a hazai energiacégek tulajdonában áll, ez rájuk inkább csak anyagi kötelezettségeket ró, hisz legfontosabb döntéseiket a kormány hozza meg. A fura felállás Brüsszelnek is szemet szúrt, így négy éve, hosszas vita után, az EU statisztikai hivatala az MSZKSZ-t is az államháztartáshoz sorolta.